Lelki
Egészség
Fóruma

NICE irányelvek a szkizofrénia kezeléséről

Kéri Szabolcs ajánlotta a figyelmembe az Egyesült Királyságban bevezetett megújult protokollt, amelynek rövid változatát itt lehet olvasni:

http://www.nice.org.uk/nicemedia/pdf/CG82QuickRefGuide.pdf

A protokoll pszichoszociális fordulatot hajt végre a szkizofréniával élő emberek kezelési útmutatójában. Röviden magyarul összefoglalom a lényeges elemeket:

NICE irányelvek a szkizofrénia kezeléséről

A szkizofréniával élő emberekkel foglalkozó egészségügyi szakembereknek a következő képességekre van szükségük:

· különböző kulturális és etnikai csoportba tartozó emberek felmérésére

· a betegséget magyarázó modellek használatára

· a szkizofrénia okainak és kezelési lehetőségeinek magyarázatára

· a különböző hitekkel, hagyományokkal, együttmĹąködéssel jellemezhető emberek számára megfelelő „válaszok” kialakítására

· a családokkal való közös munkában tárgyalástechnikai készségekre

· konfliktus-kezelési és konfliktus-megoldási képességekre.

A pszichiátriai szolgálatoknak együtt kell dolgozniuk a helyi szakemberekkel és más érdekeltekkel, így a kisebbségi csoportokat képviselő szervezetekkel, hogy a pszichiátriai problémával élőket hozzásegítsék helyi foglalkoztatási és képzési lehetőségekhez. A rehabilitációt ezen a téren is a személy igényeire és készségeire kell építeni együttmĹąködve a foglalkoztatást segítő szervezetekkel, irodákkal, stb.

A pszichiátriai munkacsoportoknak választaniuk kell egy vezető szakembert, akinek a teamen belül monitoroznia kell:

· a pszichológiai intervenciók elérhetőségét a betegek számára, valamint az ilyen ellátásba történő bekapcsolódást;

· a pszichológiai intervenciókkal kapcsolatos döntéshozást és a különböző, más etnikumhoz tartozó betegcsoportok számára az egyenlő hozzáférhetőséget.

A háziorvosoknak évente legalább egyszer szĹąrniük kell a szkizofréniával élő embereket a kardiovaszkuláris kockázat megemelkedése miatt. A leleteket meg kell küldeni a pszichiáternek.

Minden szkizofréniával élő embernek fel kell ajánlani kognitív viselkedésterápiát! Ez már az akut tünetekkel jellemezhető időszakban elindulhat, kórházi környezetben is. A főbb intervenciók: kognitív terápia, mĹąvészet-terápia (különösen negatív tünetes betegeknél).

Minden olyan családnak fel kell ajánlani családgondozást/terápiát, akik együtt élnek, ill. közeli kapcsolatban vannak a felhasználóval. Ez már az akut időszakban elkezdődhet, beleértve a kórházi ellátás idejét. A főbb módszerek: pszichoedukáció, problémamegoldás, támogatás, kommunikáció.

A gyógyszeres kezelést a felhasználóval együtt kell megtervezni, az előnyök és hátrányok kölcsönös elemzése után. Az első epizód során oralis kezelést kell alkalmazni. Ha a kezelés nem vált be, a diagnózis felülvizsgálata, az együttmĹąködés (adherence) problémáinak elemzése, az esetleges szerhasználat feltérképezése, a kognitív viselkedésterápia haladéktalan felajánlása, családgondozás felajánlása elengedhetetlen (ha addig még nem történt meg). Kerülni kell kétféle antipszichotikum (AP) együttes adását. Terápiarezisztens betegeknél (akik legalább kétféle AP-ra nem reagáltak, az egyik második generációs volt) fel kell ajánlani a klozapine-t. Az ajánlás egyebekben nem tesz különbséget első és második generációs szerek közt ("egyenlően" kezeli az extrapyramidális és metabolikus mellékhatásokat).

 

Személyközpontú megközelítés

A kezelésnek és gondozásnak a felhasználók személyes szükségleteit és preferenciáit figyelembe kell venniük. A jó kommunikáció elengedhetetlen, szükséges a tényeken alapuló szakma információk ismerete és megismertetése, hogy a felhasználók jó döntéseket tudjanak hozni az ellátásukról. Ha a felhasználó beleegyezik, a család és más, a beteget támogató személyek kapjanak lehetőséget a kezeléssel kapcsolatos döntésekben való részvételre. A szakembernek optimizmust kell sugallnia.

Érdemes lenne megkérdezni a felhasználókat, hozzájutnak-e Magyarországon ilyesmihez? Elvileg a közösségi ellátásoknak hasonló szolgáltatást kell nyújtaniuk.

Harangozó Judit