Lelki
Egészség
Fóruma

Javaslat a MADOFE programmal kapcsolatban

Készítették: dr. Harangozó Judit (Semmelweis Egyetem és Ébredések Alapítvány), dr. Rácz József (Semmelweis Egyetem, tanszékvezető és Kék Pont), dr. Kéri Szabolcs (Semmelweis Egyetem, MTA Doktora), dr. Tury Ferenc (Semmelweis Egyetem, tanszékvezető), dr. Purebl György (Semmelweis Egyetem), dr. Lőrintz Zsuzsa (Fejér Megyei Pszichiátriai Gondozó és Egyensúlyunkért Alapítvány) és dr. Hargita Gyöngyi (gyermekorvos, pszichiáter rezidens, Balassagyarmat), a Lelki Egészség Fórumának tagjai

A pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátása a programban érthetetlenül alul-reprezentált, noha:

  • A WHO előrejelzése szerint 2020-ra a szív-érrendszeri betegségek mellett a depresszió lesz a második leggyakoribb munkaképesség-csökkenéshez vezető megbetegedés. Ez nem véletlen, hiszen a szív-érrendszeri betegségek egyik legfontosabb háttértényezője az életmód-tényezők mellett a krónikus stressz és maga a depresszió;
  • A depresszió az immunrendszer szupresszióján keresztül ugyanis a testi betegségek fellángolásához, kirobbanásához és rossz prognózisához jelentősen hozzájárul. A depresszió (és a krónikus stressz) elsősorban a kardiovaszkuláris morbiditást növeli. Ennek két oka van: 1. a szervezet stressz-rendszerét túlaktiválódik, 2. felborul a circadián ritmus, ezek minden metabolikus stb. vonatkozásával. így az emelkedett adrenerg és kortizol aktivitás nemcsak az immunológiai fittness csökkenéséhez, hanem hypertóniához, a fibrinogén aktivitás növeléséhez, dyslipidémiához vezethet, a felborult cirkadián ritmus növeli a 2-es típusú diabétesz és az elhízás kockázatát;
  • a Kopp vezette Hungarostudy eredményei szerint az aktív korú férfilakosság túlzott halálozása a társadalmi tényezőkkel, egzisztenciális bizonytalansággal összefüggő enyhe, közepes depresszióval függ össze;
  • A krónikus stressz és a depresszió nagy mértékben felelős a fokozott szerhasználatért;
  • UNICEF szerint Mo. veszélyezteti a gyermekeit, a gyermekek veszélyeztetése jelentős mértékben az alkoholizáló szülők általi bántalmazással függ össze,

és

  • a háziorvos több pszichiátriai zavarral élő emberrel találkozik, mint a szakorvosok;
  • a lakosságközeli, az ellátási szükségletek felmérésén alapuló (kistérségi) pszichiátriai, addiktológiai és pszichoterápiás szolgáltatások – háziorvosi konzultációt, közösségi ellátást, közösségi alapú orvosi rehabilitációt biztositva – a mentális- és szenvedélybetegségek leginkább költség-hatékony primér, szekunder és tercier prevencióját valósithatja meg, a háziorvossal való szoros együttmĹąködés a szuicid prevenció rendkivül hatásos eszköze, a szenvedélybetegeknél pedig a korai intervenciók lehetőségét teremti meg;
  • a szakorvosi konzultációs segitség nélkül a pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátása nagyon alacsony hatékonyságú az egészségügyi és szociális alapellátásoknál, amely népegészségügyi jelentőségĹą következményekkel jár (szomatikus szövődmények, táppénz, a krónikus depresszióval és stresszel összefüggően kibontakozó szomatikus betegségek, ill. ezek rossz prognózisa, szuicidium),
  • a drog-, alkohol- és a stresszel összefüggő szomatikus betegségek, pl. hypertonia, kardiális betegségek, stb. prevenciójának közös útja a lakossághoz közel vitt lelki gondozás, többek között pl. a stresszkezelés oktatása,
  • hazánkban pilot programok keretében megvalósultak azok a kutatási evidenciákra alapozott jó gyakorlatok az ellátásban (pl. háziorvosi konzultációs program, közösségi ellátások) és a prevencióban (pl. stresszkezelés) amelyek a kistérségi ellátások során is bevezethetőek.

A fentiek miatt a pszichiátriai és szenvedélybeteg-ellátást az alapszakmák közt kell megjeleniteni (így történik az orvosképzésben is), amelynek mind az R1, mind az R2 szinten, a jelenlegi gondozókhoz és szakrendelésekhez képest magasabb óraszámban, a helyi ellátási szükségletekre alapozva kell reprezentálódnia. A szakorvosi órák mellett a klinikai pszichológusok és más szakdolgozók munkáját lehetővé tévő nem szakorvosi órákra is szükség van. A gondozók külön történő tárgyalása nem indokolt, hiszen az országban egyenetlen eloszlásban vannak jelen, egyenetlen szervezeti és finanszirozási háttérrel, továbbá bázis-finaszirozásuk fokozatosan elveszik. A jelenlegi gondozók integrálhatóak az R2 szinthez, de magasabb óraszámmal (a jelen finanszirozás mellett a gondozók nem tudnak megfelelni a minimum-standardoknak).

Budapest, 2008. nov. 25.