Lelki
Egészség
Fóruma

Tudomány

 

  • 2015.04.18. Skizofrénia-kockázat és környezeti ártalmak. A londoni szines bőrüek kockázatának változása a szomszádság szerint. A fehér szomszádásg több mint néegyszeres kockázatot jelent. Légmán Anna doktori disszertációja: AZ ŐRÜLET ÉS AZ ŐRÜLTEK HELYE A TÁRSADALOMBAN. A MAGYAR PSZICHIÁTRIAI ELLÁTÓRENDSZER ÉS AZ EGYÉN VISZONYA
  • 2014.06.17. A diagnosztika alapvető problémáiról a Medscape-en a Schizophrenia Bulletin cikke alapján. Itt lesz majd elérhető az egész cikk!
  • 2014.06.17. Erről is, meg ennek klinikai következményeiről:  "Lehet más a pszichiátria" - Harangozó Judit előadása a Vírusklubban, youtube-on
  • 2013.11.28. Antropológiai kutatás a hanghallásról
  • 2013.07.09. "Csodaszerek, pszichiátriai gyógyszerek és a mentális zavar bámulatos terjedése Amerikában". Így lehetne fordítani Robert Whitakernek, a díjnyertes amerikai oknyomozó-újságírónak 2010-ben megjelent könyvének alcímét. A könyv főcíme kevésbé direkt, mégis figyelemfelkeltő módon utal a tartalomra: Anatomy of an Epidemic, vagyis "Egy járvány anatómiája".
    A könyv történeti adalékok, marginalizált vagy éppenséggel "elhallgatott" tudományos publikációk, a pszichiátriai kutatásban elvégzett nagy metaanalízisek anyagait átfésülve, azt az orvosi rejtélyt próbálja megérteni, hogy az Amerikai Egyesült Államokban miért háromszorozódott meg a mentális zavarral élők száma az utóbbi két évtizedben. A könyv erőteljes, sodró lendülettel veszi sorra a legismertebb pszichiátriai gyógyszerek "felfedezését", piacra kerülését és a hatásuk/hatástalanságuk miatt fellángoló, vagy éppenséggel fel nem lángoló viták részleteit, mindvégig ügyelve az oknyomozó stílus keltette feszültség fenntartására. A pszichiátriai gyógyszereléssel kapcsolatos sokszor igen súlyos etikai, elméleti kérdéseket számos alkalommal valódi pszichiátriai felhasználók saját beszámolóival teszi kézzelfogható gyakorlati kérdéssé. A személyes sorsokon keresztül így még inkább kibontakoznak a pszichiátriai gyógyszerek alkalmazásának buktatói, nem egy esetben a "bevett" elképzeléseinkkel homlokegyenest ellentétes következtetésekhez juttatva az olvasót.
    Amennyire empatikus író Whitaker, alapossága révén könyve éppoly kíméletlenné is válik, különösen egy szakember számára: ezt akár könyvének fejezet címei is példázzák. Ezek tanúsága szerint megtudhatjuk mit is ért "Modern járvány" alatt, "A Benzo csapdá"-ra mutat rá, vagy lépésről lépésre bemutatja a "Bipoláris Bumm" keletkezésének előzményeit...utóbbi esetben konkrétan a diagnosztikus kategóriák expanzióját, az SSRI-k elterjedését és a következményt: vagyis, hogy az USA-ban 1996 és 2004 között a biploáris zavar diagnózissal rendelkező felnőttek száma 56 %kal megnőtt. Whitaker pontos hivatkozásokkal rendelkező klinikai vizsgálatok eredményeit és az azokban leírt konklúziókat mutatja fel érvei igazolására, ami munkáját szakmai szempontból is elfogadhatóvá teszi, szemben a szakmát vallási/ideológiai alapokon támadó szervezetek tevékenységével.
    A szerző részletesen kitér a gyermekpszichiátriai diagnózisok és gyógyszerelt esetek számának Amerikában tapasztalható agresszív növekedésére is, melyet összekapcsol a felnőttkori pszichés zavarok ugrásszerű növekedésével.
    A könyv felépítését tekintve is "orvosbarát", és figyelembe veszi a téma szoros kapcsolatát a biológiai elméletekkel, melyek a pszichiátriát ma leginkább uralják. Előbb felvázolja a mentális zavarral kapcsolatos biológiai ismereteinket (közérthetően, mégis kellő tudományossággal, ami egy újságírótól azért meglepő), azután felteszi fő kérdését: vajon a pszichiátriai gyógyszerek megjavítják az agy biokémiai egyensúlyzavarát, melyet a szakma ma a mentális zavar "okaként" jelöl meg, vagy éppenséggel fordítva: létrehozzák azt? Kevésbé közismert, de a könyvből szintén kiderül, hogy a szakma kutatói évtizedeket töltöttek a kérdés megválaszolásával, és a 80-as évek végére meg is adták ezt a választ...
    A 400 oldalas könyv törzsszövegét azoknak a történeteknek, bizonyítékoknak, cáfolatoknak, életutaknak és tanulmányoknak a bemutatása adja, melyek ilyen formában történő együtt olvasására, a részletek összeillesztésére a pszichiátria szakirodalmának történetében még nem volt példa. A magyar szakmai közönség számára a könyv mindenkori és legfontosabb üzenetének Whitaker kritikus hozzáállásának elsajátítását tartom, mely az állandó kérdésfeltevés, a tudományos dogmák megkérdőjelezése és a gyógyszeres terápia tényleges következményeinek belátása terén szabad gondolkodásra és pártatlanságra nevel. Felismerései mindenképpen megfontolandóak és szemléletformáló erejűek, hiszen a pszichiátria működésének nem csak Amerikában vannak módszertani paradoxonjai...További ajánlott irodalom: Robert Whitaker: Mad in America
    Broadway Paperbacks, Crown Publishing Group, New York, 2010
  • 2013.06.05. Harangozó Judit előadása a közösségi pszichiátria jó gyakorlatairól a Norvég Alap nyitókonferencián
  • 2012.09.28. Cikkek (I., II.) az SSRI-k veszélyes kardiális kockázatairól
  • 2012.09.13. Fonagy cikke a mentalizációról
  • 2012. 07.15. A márciusi X. Közösségi Pszichiátriai és Addiktológiai Konferencia plenáris előadásaiközül: Kapócs Gábor, Kassai-Farkas Ákos, Bódy Éva, Mihalicza Péter, Lehóczky Pál, Jean-Luc Roelandt, Seress Attila előadása, valamint az Antistigma díj átadása
  • 2102.05.09. Beszámoló az MPT Vándorgyűléséről a LAM-ban.
  • 2012.01.06. Az oxitocin mint neurotranszmitter. Hatás a kötődés kialakulására. Cikk az eLitMed-en.
  • 2012.01.06. Az orvos társadalmi felelőssége. Nagyon fontos cikk az eLitMeden.

Részletek: "Egy "idealista" elsőéves orvostanhallgató "cinikus" szigorlóorvossá válhat, de ez a szemléleti és értékítéleti eltolódás a karrier késôbbi pontján is elôfordulhat."......" A betegellátás sok esetben mechanizálódik, üzemi és üzleti folyamattá válik. A test- és szervrészek mérnöki jellegű alkatrészvizsgálata az orvos-beteg kapcsolatot elszemélyteleníti. Ezzel jár, hogy mind az orvos szakmai, mind a beteg személyi identitása megváltozik, amennyiben az orvos betegcentrikus humanista beállítottsága helyett a mérnök-tudós és a technokrata szemlélete érvényesül, az viszonyul a megbetegedett szervezethez vagy test- és szervrészhez, vagyis az orvos mivolta és szemlélete minôségi változáson megy át látókörének és figyelemkörének besz?külésével. Ebben szerepet játszik a rohamosan bôvülô ismeretanyag, az adminisztrációs
kényszer, az idôhiány, a betegek növekvô elvárásai, az egészségügyi vezetés változó intézkedései, a m?hibaperek, az egészségügy elüzletiesedése.
Ugyanakkor Papp és Túry (9) felmérésébôl tudjuk, hogy a magyar pályakezdô orvosok 61%-a nem tartja az egyetemi gyakorlati oktatást megfelelônek, 65%-a szerint az egyetem nem vagy alig készítette fel ôket a betegekkel való kommunikációra, s mindössze 5%-uk érzi magát az orvosi pályára felkészültnek. A pályakezdôk 30%-a
kiégett." ...... "Amikor az orvos-beteg viszonyban az orvos nem a betegségnek, hanem a beteg
személynek ad prioritást ? annak sajátos családi, szociális, kulturális, vallásos és sprirituális kontextusainak figyelembevételével ?, akkor a szolgálat mellett a spiritualitás is felismerhetô az orvoslás erkölcsi lényegének részeként. Továbbá, ha az orvos képes túllépni az orvos-beteg viszony elkötelezettségein azzal, hogy figyelembe veszi a
beteg állapotának és kezelésének esetleges negatív következményeit a családtagokra és a közösségre vonatkozólag, akkor a spiritualitás még inkább felismerhetô az orvoslás erkölcsiségében. Ez a szemlélet segít abban, hogy a nem személy szerinti közegészségügyi funkciók hivatásként való ellátását és erkölcsiségét is elismerjük."

  • 2011.12.11. Az antipszichotikumokkal kapcsolatos non-adherence okairól. Egy innovatív vizsgálati megközelítés:

Becoming Adherent to Antipsychotics: A Qualitative Study of Treatment-Experienced Schizophrenia Patients
Tranulis C, Goff D,& Henderson DC, Freudenreich O
PsychiatrServ. 2011:62:888-892

A vizsgálat mélyinterjúk segítségével térképezte fel a szkizofréniával, vagy szkizoaffektív zavarral élők gyógyszer-adherencia problémáit, 20 betegnél. Szinte minden beteg beszámolt legalább egy kihagyásos periódusról. A vizsgálat az emberi tényezőt viszi be egy gyakran számokkal mérő, személytelen párbeszédbe a non-adherence okairól. Az interjúkból kiderül, hogy a gyógyszerek abbahagyása része a betegek küzdelmének egy súlyos betegséggel, és fontos tanulási lehetőség. A gyógyszerek elfogadásának sok emberi tényezője van, pl. a bizalom, a stigma, a szubjektív tapasztalatok, emocionális reakciók. Hatnak rá a szülői és a szakemberek általi nyomásgyakorlás is.Fontos vizsgálat, amely a kvalitatív vizsgálatok előnyeire is felhívja a figyelmet.

          A cikk a gén-környezet interakciókat tekinti át és elemzi, a depresszióval összefüggésbe hozható szerotonin-transzporter génnel kapcsolatban. A figyelemre méltó közlemény végén javaslatot tesz arra, hogyan kell tájékoztatni a közvéleményt ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban:
?A tudósok gyakran átsiklanak a gén-környezet interakcióval kapcsolatos tudományos tényeken és téves információkat közvetítenek a genetikus (mások pedig a környezeti) determinizmus jegyében. Mindkét torzításra volt példa a 20. században. A 20. század végén a közvélemény a genetikus meghatározottság elvét fogadta el leginkább, amelyet az öröklődéssel kapcsolatos adatok sugalltak. Kis szerepet tulajdonítottak a környezeti tényezőknek. Az emberek azt gondolhatták, ?a génjeikben van a jövőjük megírva?.

A determinista megközelítések, legyenek azok bármilyen irányúak, veszélyesek. A determinizmus segíti az emberi jogokat korlátozó policy-k kialakulását, és sok forrást pazarolnak el a betegségekre irányuló mentális egészség-programokra. A 21. század nagy előrehaladása a gén-környezet interakciók (és a környezeti hatásokkal összefüggő gén-expressziók) megértése terén olyan média-megjelenítést kíván meg, amely megérteti az emberekkel, milyen módon hat a viselkedésük, életvitelük, azaz hogyan hatnak saját döntéseik az egészségükre. Ez a megértés lehet a legjobb védelem a genetikai információkkal történő visszaélésekkel szemben. Az életviteli stressz és a szerotonin-transzporter gén közti interakciók megértése vezető helyet foglalhat el ebben a megértési folyamatban, hiszen a stressz és a depresszió szinte minden embert érint.

  • 2010.06.18. Am. J. Psychiatry, 2010. májusi számában közölt  szerkesztőségi közleménye a depresszióval együtt járó személyiségzavar diagnózisára hívja fel a figyelmet. Morey tanulmánya szerint a személyiségzavarral élők kétharmadánál jelentkeznek depressziós epizódok. A szerzők szerint még depressziós állapotban is jól elkülöníthetőek a depresszió és a személyiségzavar tünetei a klinikai vizsgálat, felmérés során. A személyiségzavarral szövődött depresszió makacsabb, rosszabb gyógyhajlamot mutat. A szerkesztő felhívja a figyelmet, hogy fontos a klinikumban a tünetek mellett az esetleges személyiségzavar felmérése is.

A referáló szerint ez a kérdés azért is kerül fókuszba, mert az SSRI-k hatékonyságával kapcsolatos kérdőjelek felhívják a figyelmet arra, hogy a ?depresszió? nem kellően differenciált (és elhatárolt) kórállapot, mindez pedig szerepet játszhat a terápiás problémákban.Itt.

  • 2010-04-02 Tudományos desszert IX.
    Tudományos desszert a Nature-ből, Kéri Szabolcs kommentárjával:
    "Szerintem ebben a study-ban semmi novum nincs, ami a szelesebb
    olvasokort erdekelne. Azt mar regota tudjuk, hogy a kromoszomaelteresek
    gyakran pszichozis es ment. ret. formajaban mutatkoznak meg, amit
    kulonbozo mikrotrukturalis agyi elvaltozasok kisernek. Most ezt egy
    allatmodellben is igazoltak."
    Kapcsolódó cikk
     
  • 2010-03-23 Tudományos desszert VIII.
    A cikk a pszichózis kialakulásának pszichológiai mechanizmusait firtatja. Magyarázatot ad kissé arra is, hogy miért javasolnak a NICE irányelvek minden pszichotikus zavarral élő ember számára pszichoterápiát a terápia kezdetétől
    Rövid magyar összefoglaló:
    Fontos megértenünk azokat a pszichológiai mechanizmusokat, amelyek meghatározóak lehetnek abban, hogy néhány pszichotikus tapasztalatból pszichotikus betegség alakul ki. A 3 éves követéses vizsgálatban a hallucinátoros élményekkel rendelkezők között gyakrabban alakult ki azoknál pszichózis, akiknél téveszmés gondolkodás, vagy depresszív reakció jelentkezett a hallucinációk nyomán. Ebben a csoportban többször észleltek "tünetekkel történő" coping stratégiákat. A szerzők szerint a "pszichózis-kontinuumban" történő mozgást részben a pszichotikus élményekre adott érzelmi, kognitív és viselkedési válasz határozza meg.
  • 2010-03-20 Tudományos desszert VII.
    Jim van Os a ma élő egyik legnagyobb formátumú kutató, aki többek közt a gén-környezet kölcsönhatás több szempontú kutatásával újraértelmezte a szkizofréniával (és a pszichiátriai betegségekkel) kapcsolatos szemléletünket. Most a 2009-ben a Lancet c. lapban megjelent S. Kapurral közösen írt cikkük összefoglalóját teszem közzé a Fórumon. Már az összefoglaló több megállapítása is "felülírja" kissé a "tananyagokat". Olvasásra ajánlom a cikk egészét.
    Fordítás:
    A szkizofrénia még ma is a legmisztikusabb és legköltségesebb betegségek közé tartozik. A cikkben a szkizofrénia biológiai, epidemiológiai kutatásaival és kezelésével kapcsolatos kulcsfontosságú eredmények egymással összefüggésben történő bemutatására törekszünk. A tünetek tipikusan a serdülőkorban és a fiatal felnőttkorban kezdődnek. A betegség incidenciája jelentősen változik az egyes területeken, és a különböző migráns csoportok körében. Hasonló egyéni variációt mutatnak a tünetek, a lefolyás, és a terápiás válaszkészség. A genetikai sérülékenység részben azonos a bipoláris zavarnál észlelhetőnél és újabb molekuláris genetikai kutatások a fejlődési zavarokkal, köztük az autizmussal való részben közös genetikai alapot is igazolnak. A szkizofrénia az agy strukturális változásaival és a dopamine neurotranszmisszió változásaival jár, mely utóbbi közvetlen összefüggést mutat a hallucinációkkal és téveseszmékkel. A dopamin-rendszert blokkoló farmakoterápia hatékony a hallucinációk és a téveseszmék kezelésére, de kevésbé hatásos a károsodást okozó kognitív és motivációs problémák esetén. Specifikus foglalkoztatási és pszichológiai intervenciók, antipszichotikus kezeléssel kombinálva, a közösségi pszichiátriai ellátás keretében javítják a kórkimenetelt, de sok beteg számára nem elérhetőek. 100 év után a kutatások elkezdték megérteni a tünetek hátterében álló biológiai mechanizmusokat és a tünetek megjelenését befolyásoló pszichoszociális faktorokat. Bár a kezelés ma még inkább kontrollt, mint gyógyulást nyújt, a hosszú távú intézményes elhelyezés nem szükséges és a betegség-prognózis jobb, mint amit hagyományosan feltételeztünk.
     
  • 2010-03-10 Tudományos desszert VI.
    A JAMA cikke szerint a gyógyszervizsgálatok legtöbbször vmi más eljárást hasonlítanak össze egy (új) gyógyszer hatásával. A különböző gyógyszereket összehasonlító vizsgálatok nagy részét nem az ipar finanszírozza. A placebohoz hasonlított gyógyszerek hatékonysága nem mutatja, mennyivel hatékonyabb a gyógyszer a régi (és gyakran olcsóbb) szerekhez képest. Újabb kutatások sok régi gyógyszert hatékonyabbnak találtak, pl. a vérnyomáscsökkentésre használt diuretikumok, vagy a diabetes kezelésére használt metformin sok esetben hatékonyabbak, mint számos új gyógyszer. A cikk kiemeli az ipari érdekeltséget. http://www.reuters.com/article/idUSTRE6284QC20100309
    Obama kormánya forrásokat különített el összehasonlító vizsgálatokra, amelyek a biztonságosságot és a költségeket is összevetik. (Erről már korábban hírt adtunk a Fórumon).
  • 2010-02-07 Tudományos desszert V.
    A februári Archives of General Psychiatry-ben dr. Jorge és mtsai beszámolnak arról a vizsgálatról, melynek során stroke utáni állapotban, olyan betegeknél, akiknél nem jelentkezett depresszió, az escitalopram kis dózisa (5-10mg) javította a felépülést a placebo-kontrollált vizsgálatban. A gyógyszer neurotrofikus hatást fejthet ki, elősegítve az új szinapszisok kialakulását, ezáltal a neuroplaszticitást. A szerzők előzetes eredményeknek tartják mindezt. A vizsgálatot az USA Nemzeti Elme-egészségügyi Intézete (NIMH) finanszírozta.
  • 2010-02-07 Tudományos desszert IV.
    Az alább olvasható angol összefoglaló több kutatás eredményeit elemzi, amelyek a kiscsoportos, közösségi alapú lakhatásnak nem látják kontraindikációját a nagy intézményekben történő gondozáshoz képest. Valószínűsíthető, hogy ezek az ellátások olcsóbbak, és a kliensek elégesettsége is nagyobb. A közösségi alapú krízis-ellátások (amelyek 24 órás ellátást is biztosítanak), a kórházi ellátás alternatívái lehetnek néhány betegnél. (HJ megjegyzése: a kisebb intézmények persze mindenképp emberségesebbek, emberhez méltóbb közeget jelenthetnek, de ne feledjük, a "kiskunhalasi" standardokkal végzett gyakorlat ott sem kizárt. Az intézményi változások még nem hozzák magukkal automatikusan a szemléletváltást, az emberséget, a civil kontrollt, az önkormányzatiság szervezeti kultúráját, és így tovább. Ez a szemléleti-gyakorlati áttörés még nem történt meg Mo-on sem az egészségügyben, sem a szociális ellátóknál.) Összefoglaló
  • 2010-02-18 Tudományos desszert III.
    Az alábbi közlemény a házasságban élők jobb életkilátásaival kapcsolatos meggyőző adatokat árnyalja. Nem mindegy pl. hogy a házasság 25 év alatt, vagy felett történt férfiak esetében. Az biztos, hogy a megözvegyülés, ill. a válás nagy kockázati tényező az egészség szempontjából. Az világosan kiderül, hogy a fenti összefüggés igen sok tényezővel függ össze.... Közlemény olvasható itt.
  • 2010-02-05 Tudományos desszert II.
    Az Arch Gen Psychiatry. 2010;67:146-154. feltalálási helyen tanulmányt közöl 81 fiatal, prodromális (szó szerint subthreshold) pszichotikus tünetettel élő ember 12 hónapos omega3-al (halolaj)+E-vitaminnal történő kezeléséről, amelyet kókuszolaj-kapszula kezeléssel hasonlítottak össze. A kontroll csoportban több mint 27%-os lett a pszichózis gyakorisága 1 év után, az omega 3 csoportban ez 4.9%-os volt. Mindkét csoportban biztosítottak pszichoterápiás/pszichoszociális segítséget néhány ülésben és lehetőség volt antidepresszívum szedésére. Az eredmény előzetes adat, még nem megfelelően alátámasztott bizonyíték. Mindenesetre úgy látszik, a halolaj sok mindenre jó, lehet, hogy még a pszichózis megelőzésében is szerepet játszik.
  • 2010-01-18 Tudományos desszert I.
    A szkizofrénia és a bipoláris betegségek etiológiailag komplex zavarok, amelyek örökletes és nem örökölhető tényezők következményei. A következetesen igazolható genetikai alapok hiánya, valamint a gén-expresszió tartós változásai környezeti hatások következtében a biológiai alapok epigenetikus eredetét támasztják alá, szemben a DNA-szekvencia eredetű meghatározottsággal. (Az epigenetikus változásoknak a biológiában a fenotípust meghatározó, a genetikus meghatározottságot felülíró, a környezeti hatásokat több generáción keresztül is átörökítő mechanizmusokat hívják. Pl. az őssejtekből később egyes szövet-típusok alakulnak ki, anélkül, hogy a sejtek genetikai anyaga megváltozna. Egyes genetikai kódok gátlás alá kerülnek, míg mások aktiválódnak. ) Bár kevés még a kutatási adat az epigenetikus folyamatok megértésével kapcsolatban e területen, a molekuláris kutatások most efelé fordulnak, új terápiák és prevenciós lehetőségekre reményt nyújtva. Eredeti cikk.
  • 2010-03-22 Kéri Szabolcs -, A DSM-5 munkaverziójáról, angol forrás:http://www.dsm5.org/Pages/Default.aspx, Pszichiátriai kutatás betegségek nélkül?
  • 2010-01-31 Árnyalt elemzés a placebo-ról.
  • 2010-01-31 A Neuropsychophramacologia Hungarica interneten elérhető 2009-es utolsó számában írt szerkesztői levelében Faludy Gábor is foglalkozik az antidepresszivum-placebo kérdéssel, elsősorban a diagnózisok validitási problémáit feltételezve. Kritizálja a gyógyszeripari marketing betörését az oktatásba:
    http://www.mppt.hu/drupal/files/szerk.level_web.pdf
  • 2010-01-31 Buda Béla kommentárja a LAM-ban az antidepresszívumokról szóló JAMA cikk kapcsán:
    http://elitmed.hu/ilam/hirvilag/antidepresszansok_hatekonysaga_szubjektiv_szempont_5314/
  • 2010-01-10 Kéri Szabolcs ajánlja figyelmünkbe a hazai szakirodalomban (finoman szólva) kevéssé olvasható anyagokat. Cikket olvashatunk az atípusos antipszichotikumok "túlhasználatáról" .(A New York Times cikket közöl arról, hogy a szegényebb ADHD-s gyerekeknek az USA-ban rendszeresen ANTIPSZICHOTIKUMOT adnak, a gazdagoknak nem.)
    * Obama 1.1 billió dollárt különített el a cégektől független klinikai vizsgálatok finanszírozására, az FDA elnökét kirúgta. Az ipari érdekeltségektől "le akarják tisztítani" az orvosi ajánlásokat (nem csak a pszichiátriában: legutóbb pl. a mammográfiáról derült ki, hogy az előny/hátrány elemzés (50 év alatti nőknél) nem hoz jó eredményt.) A klinikai vizsgálatokat egyre inkább a valós betegekkel, valós körülmények közt végzett vizsgálatokkal kívánják felváltani.
    * G. szenátor vizsgálatai: Lista kutató pszichiáterek és más orvosok céges bevételeiről, amelyek millió dolláros értékűek és megkérdőjelezik a terápiákat megalapozó kutatások objektivitását. A szenátor kérdéseket tett fel a szakembereket alkalmazó intézményeknek, akik különböző válaszlépéseket ígértek.
    * Végül az Academic Psychiatry-ban: a pszichiátriai tanszékvezetők 7 jellegzetes tulajdonságáról olvashatunk :Inadekvát személyiség, gyakorlati alkalmatlanság, elméleti korlátok, jellemhiba...a többit nem is merem lefordítani, olvassák el! 
  • A VIII. Közösségi Pszichiátriai és Addiktológiai Konferencia előadásai és workshopjai
    • dr. Harangozó Judit előadása
    • dr. Szathmári Éva és dr. Móré Csaba előadása (2007-es Office szükséges hozzá)
    • dr. Pátkai István előadása (2007-es Office szükséges hozzá)
  • A Magyar Addiktológiai Társaság 2009. November 19-21 között megtartott konferenciájánakelőadáskivonatai.
  • Remek cikk, amely elemzi a Placebo hatást. Olvasható itt.
  • 2009 októberi kötelező pszichiátriai továbbképzés előadásai letölthetők innen.
  • Töröcskei Stigmakonferencia előadásai és beszámoló.
  • Harangozó Judit és Sebes Júlia előadása a pszichiátriai problémákkal élőket sújtó stigmáról. Töröcske, 2009. október 16.
  • Forián Szabó István előadása: Bahtyin a pszichológiáról.
  • Seress Atilla tézisei: Bevezető a tézisekhez, Tézis I. - Tézis II. - Tézis III. - Tézis IV. - Tézis V.
  • Buda Béla: A nárcizmus szorításában.
  • Pécsi Szuicidológiai Konferencia előadásai
  • Harangozó Judit előadása a közösségi ellátók számára szervezett balatonboglári FSZH konferencián (09.09.16-17.) a közösségi pszichiátriáról, és az előadás kivonata
    Előadás
    Kivonat
  • A nagykállói "Szárnyalunk, vagy kullogunk? " című konferencia egyes előadásai és beszámoló a konferenciáról:
  • Harangozó Judit cikke a Magyar Tudománban: A pszichiátria missziója a XXI. században
  • Kéri Szabolcs cikke a Magyar Tudományban: A pszichiátriai betegség fogalma és értelmezése az újabb idegtudományi kutatások tükrében.
  • Az MTA beszámolója a Kéri Szabolcs vezette kreativitás-kutatásról. Olvasható itt. A cikk eredetibenletölthető innen.
  • Beszámoló a 2009. májusi francia - magyar pszichiátriai konferenciáról - Jean-Yves Feberey
  • Buda Béla: Az én kommunikatív prezentációja és az énkivetitő viselkedés. PowerPoint előadás.
  • Buda Béla: Az esetmegbeszélés és vidéke: PowerPoint előadás.
  • dr. Harangozó Judit beszámolója a márciusi ICMPE workshop-ról.
  • Harangozó Judit beszámolója a 2009. áprilisi világkongresszusról.
  • Boldogság, szociális hálózatok és egészség. Az egészség pszichoszociális meghatározói a szociális kapcsolatrendszeren keresztül "terjednek"  - A British Medical Journal cikke Németh Attila (Schering Cég) ajánlására
  • Fekete György írása az "Alkoholisták mentálpedagógiai csoportprogramjá"-ról.
  • A december 3-i VII. Közösségi Pszichiátriai és Addiktológiai Konferencia plenáris előadásai
  • Új utak, eszkök a rehabilitációban - Workshop szöveges anyaga a VII. Közösségi Pszichiátriai és Addiktológiai Konferencián
  • A legújabb genetikai kutatások Kéri Szabolcs tolmácsolásában
  • Harangozó Judit előadásának kivonata a XXI. századi pszichiátria kihívásairól
  • A gondozás változásával kapcsolatos evidenciák áttekintése: Hozzájárulás a tudásbázishoz (magyar összefoglaló)
    Overview of Evidence Relating to Shifting the Balance of Care: A Contribution to the Knowledge Base(angol eredeti)

    dr. Kopp Mária ajánlásával:
    "ez ugyan nem csak a pszichiátriárol szól, de azt hiszem, nagyon tanulságos és épp azt támasztja alá, amit mi szeretnénk, üdvözlettel Kopp Maria"
  • A World Psychiatric Association (WPA) 2008-as állásfoglalása az antipszichotikumok használatáról - dr. Kéri Szabolcs összeállítása
  • Szendi Gábor: Az SSRI-ok szuicid kockázatáról. (2006 nyarán LAM-hoz benyújtva, elutasítva azzal az indoklással, hogy bár a szerkesztőség megosztott volt a kérdésben, a Pszichiátriai Szakmai Kollégium, három pszichiáter lektor, az MPT nyilatkozata mind ellene szólt.)
  • Initial Severity and Antidepressant Benefits: A Meta-Analysis of Data Submitted to the Food and Drug Administration
    Irving Kirsch, Brett J. Deacon, Tania B. Huedo-Medina, Alan Scoboria, Thomas J. Moore, Blair T. Johnson
  • Kéri Szabolcs ajánlott olvasmányai a PRO és KONTRA vitával kapcsolatban:
    Mindenképpen javaslom az angolul olvasó érdeklődőknek a Wikipedia antidepresszívum szócikkét ? sok szempontból tanulságos! http://en.wikipedia.org/wiki/Antidepressant
    Egyebek.
    - Kato M, Serretti A. Review and meta-analysis of antidepressant pharmacogenetic findings in major depressive disorder. Mol Psychiatry. 2008 Nov 4. [Epub ahead of print]
    - Miklowitz DJ, Otto MW. Psychosocial interventions for bipolar disorder: a review of literature and introduction of the systematic treatment enhancement program. Psychopharmacol Bull. 2007;40(4):116-31.
    - Henry C, Demotes-Mainard J. SSRIs, suicide and violent behavior: is there a need for a better definition of the depressive state? Curr Drug Saf. 2006 Jan;1(1):59-62.
    - Möller HJ, Baldwin DS, Goodwin G, Kasper S, Okasha A, Stein DJ, Tandon R,
    Versiani M; WPA Section on Pharmacopsychiatry. Do SSRIs or antidepressants in general increase suicidality? WPA Section on Pharmacopsychiatry: consensus statement. Eur Arch Psychiatry Clin Neurosci. 2008 Aug;258 Suppl 3:3-23.
    - Fu, C.H. - Mourao-Miranda, J. ? Costafreda, S.G. et al. (2008): Pattern classification of sad facial processing: toward the development of neurobiological markers in depression. Biological Psychiatry. 63, 7, 656-662.
    - Couzin, J. (2008): Science and commerce. Gene tests for psychiatric risk polarize researchers. Science. 319, 5861, 274-277.
    - http://organizedwisdom.com/Blood_Test_for_Depression
  • PRO és KONTRA vitához:
    http://www.bap.org.uk/consensus/antidepressant.pdf - angol nyelven átfogó és nagyon árnyalt elemzést ad az antidepresszívumok hatásáról, mellékhatásairól, a depresszió esetén alkalmazott pszichológiai gyógymódokról.