Lelki
Egészség
Fóruma

Témaindító bejegyzés: Közösségi lelki egészségfejlesztés eszmecserék. Beszámoló a Társadalmi felzárkózás, egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatok munkacsoport munkájáról és az egyházakkal megindult párbeszédrő

2013-04-06 14:55:21

A március 26-i  eszmecserére (program , meghívó, sajtóközlemény) több mint 300-an regisztráltak. A nagy hó miatt sokan nem értek oda vidékről, de a résztvevők száma így is 300 körül volt. Tucatnyi kormányzati szereplő vett részt a rendezvényen, amely a Szent Imre gimnáziumban kapott méltó helyet.

Képek az eszmecseréről:

A délelőtti plenáris előadások, amelyek videón is megtekinthetőek:


A bevezető gondolatokban Prof. dr. Tringer László (Semmelweis Egyetem) a lelki megelőzésben az oktatásba való “befektetést” tartotta a leghatékonyabbnak, miközben az egészségügybe való befektetés nem javítja a lakosság egészségi állapotát. Pályafutása során több mentális prevenciós program születését és halálát élte végig, Abban bízik, hogy a szakemberek és érdekeltek széleskörű bevonása segíti majd, hogy a lelki egészség ügye túlélje az egyes kormányzatokat. Ezért támogatja az eszmecserét.

A test és lélek egysége. Az ember fejlődésének támogatása – az Emberi Erőforrások Minisztériuma célkitűzései - Victorné Langer Katalin EMMI Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkár-helyettes üdvözölte és támogatta az eszmecserét, amely a minisztérium társadalmi és személyes problémákat komplexen megközelítő szemléletét osztja: „Az államtitkárság teljes szemléletváltást kíván bevezetni a felzárkózási politikába: az új koncepció lényege a komplexitás, azaz csupán akkor érhető el minőségi javulás a hátrányos területeken, ha az oktatási, szociális és egészségügyi, valamint a foglalkoztatási körülményeket egyidejűleg javítjuk.
A hátrányos térségekben élők, illetve az alacsony iskolai végzettségük, valamint egészségügyi állapotuk miatt nehezen, vagy egyáltalán nem foglalkoztatható társadalmi csoportok etnikai összetételében a cigányság többségben van, ezért – bár nem dedikált roma programokat, hanem valódi társadalmi felzárkózásra esélyt adó projekteket kívánunk megvalósítani, mégis – a roma sajátosságokra fokozottan tekintettel vagyunk.”
(Idézet az EMMI Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság missziójából.)

Evidenciákon alapuló közösségi prevenciós programok c. előadásában dr. Harangozó Judit, az Ébredések Alapítvány és a Semmelweis Egyetem Közösségi Pszichiátriai Centrum vezetője előszőr azokat a tudományos adatokat idézte fel az evolúciós pszichológiától a gén-könyezet kölcsönhatás-kutatásokig, amelyek a mentális sérülékenység környezeti meghatározottságát, a „külső” és „belső” világunk folyamatos interakcióban történő fejlődését írják le és megalapozzák a lelki (és testi) egészség új és komplex megközelítését. Később elsősorban a WHO által felmért evidencián alapuló mentális prevenciós és promóciós programokat mutatta be, azokat az egyes témák mentén kialakuló munkacsoportok számára is ajánlva. Benedetto Saraceno-t (WHO) idézve beszélt arról is, hogy a WHO törekvéseinek megfelelően az eszmecsere és az azt követő munka alapját a következők adják:
 (1) Multiszektoriális együttműködés  (2) Evidenciák megjelenítése olyan kulcs-üzenetekben, amelyek tudományosan megalapozottak, mégis mindenki számára érthetőek és elég praktikusak ahhoz, hogy akciókat indítsunk el. (3) Az eltérő kulturális és más hagyományokat nem akadályozó tényezőknek, hanem a valós életben való megjelenítés esszenciális elemeinek kell tekinteni (jó gyakorlatok).
Kiemelte, hogy a hatékony promóciós, prevenciós és rehabilitációs programok meghatározó értékkomponensei hasonlóak: Biztonság, emberi méltóság,tisztelet, empowerment, remény, emberi kapcsolatok, közösség, network, önsegítés. Ezeket az értékeket a rehabilitációban a felépülés fogalma tartalmazza. Fontosnak tartja, hogy a munkacsoportok foglalkozzanak a hatékony segítés érték-komponenseivel, mivel ezek a nem-intervenció jellegű tényezők a hatékonyság meghatározó elemei és egyben a különböző akciók számára egységes közeget rajzolnak fel.

WHO Európai Lelki Egészség Akcióterv - irányelvek a közösségi lelki egészségfejlesztéshez Magyarországon c. előadásában Prof. dr. Bitter István, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika igazgatója bemutatta a WHO irányelveket, amelyek a magyarországi közösségi lelki egészségfejlesztés alapjaként tekinthetünk.
“A Lelki egészség és a mentális problémák meghatározói nem szűkíthetőek le az egyén jellemzőire, mint pl. arra, hogyan kezeli a gondolatait,érzéseit, viselkedését, és másokkal való interakcióit. Ide tartoznak ugyanis azok a szociális, kultúrális, gazasági, politikai és környezeti faktorok is, mint a nemzeti stratégiák, a szociális védelem, a lakhatás, a munka-körülmények és az emberek közötti közösségi támogatás.”
A WHO stratégiai céljai között szerepel: (1) A lelki egészség területén az irányítás és felügyelet erősítése, (2) Az átfogó, koordinált és szükségletekre reagáló, közösségi alapú egészségügyi és szociális szolgáltatások biztosítása; (3) Lelkiegészség-promóciót és prevenciót segítő stratégiák fejlesztése;(4) a lelki egészség területén az információs rendszerek, kutatások, evidenciák fejlesztése.
Az 1. stratégiai célnál kiemelt fontosságú a nemzeti lelki egészség programok létrehozása ill. megújítása a nemzetközi emberi jogi normákkal harmonizáltan. Kiemelik az érdekeltek széles köreinek bevonását és a mentális problémákkal élők és szervezeteik garantált bevonását a döntéshozás minden mozzanatába.
A 2. stratégiai célnál a holisztikus szemlélet, az összehangolt egészségügyi és szociális közösségi szolgáltatások, az általános kórházakban megszervezett pszichiátriai ellátás, a nappali ellátások, a háziorvos bevonása mellett a betegek által irányított felépülés a cél, a hozzátartozók bevonásával.
A 3. célnál országonként legalább két, interszektoriálisan működő lelki egészség promóciós és prevenciós program elérése a cél. Kiemelik az általános és célzott programokat, amelyek a stigma és diszkrimináció, valamint az emberi jogok megsértése ellen lépnek fel, valamint a sérülékeny csoportok problémáira reagálnak. Fontosnak tartják (a) a tájékoztatást, (b) az otthoni antenatális és perinatális egészség-programokat, amelyek része a szülői készségek fejlesztése,(c) a kora gyermekkori fejlesztő programokat, beleértve a szülő-gyermek kapcsolatok fejlesztését, (d) a káros alkoholhasználat csökkentését, (e) a „rövid intervenció” használatát kockázatos szerhasználóknál, (f) az otthoni agresszió, bántalmazás megelőzését, kiemelt figyelemmel az alkohol szerepére, (g) szolgáltatások és programok biztosítását nehéz életeseményeket megélt gyermekek és felnőttek számára a felépülépülésért és az ellenállóképesség erősítéséért, a trauma ismétlődésének megelőzését, (h)a gyermekek bántalmazásának megelőzését a gyermekvédő közösségi rendszerek és hálózatok fejlesztésével, (i)a krónikus mentális problémával élő szülők gyermekeinek szükségleteire való reagálást, (j)az iskolai életviteli készségfejlesztő és egészséges életmód-programokat, valamint a kamaszkori érzelmi és viselkedési problémák korai észlelését és az ezekre való korai reagálást, (k) a biztonságos és támogató munkakörnyezet kialakítását a munkahelyeken a szervezet fejlesztésével, lelki egészség tréningeket a menedzsereknek, stresszkezelő és wellness programokat a munkahelyen, (l) a közösségek és önsegítő csoportok segítését, a sérült emberek részvételének támogatását, (m) a tradicionális, hatékony programok, pl. a jóga, a meditáció támogatását, (n) a média fokozott bevonását, (o)a társadalmi krízisek során a nehéz helyzetbe került csoportok helyzetének nyomon követését és védelmük megszervezését.


Lelki egészségfejlesztés a gyermekkorban c. előadásában dr. Vetró Ágnes, a SZTE Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermek-egészségügyi Központ Gyermek és Ifjúságpszichiátriai Osztályának vezetője bemutatta a mentális zavarok aggasztó gyakoriságát gyermekkorban. A WHO Atlas vizsgálata azt mutatta, hogy a gyermekek számára szervezett ellátás még a fejlett országokban is elmarad a felnőttek számára szervezettektől és csak kevés gyermek, ill. fiatal számára érhető el, ráadásul a különböző segítő szolgáltatások között nincs megfelelő koordináció. Nincs országos gyermek-mentálhigiénés program és kevés olyan jó gyakorlat van, amely fenntartható módon terjeszthető. Mentálhigiénés koordinációs központra tesz javaslatot, és szükségesnek tartja a jó gyakorlatok összegyűjtését.


A pszichológusok a lelki egészség megőrzésében c. előadásában dr. Pataky Ilona, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK Pszichológia Intézet igazgatója bemutatta, hogy a pszichológusok az egészséges fejlődés biztosítása, a nem betegségcentrikus kiindulás, a szakmák közötti konszenzus megteremtése, a pszichológia tudományos tapasztalatának hozzájárulása révén a lelki egészség-promóció, a prevenció, a gyógyítás és a rehabilitáció minden szintjén nagyon hasznosan dolgozhatnak.

Közösség és mentálhigiénés szemlélet c. előadásában dr. Török Péter, Semmelweis Egyetem EKK, Mentálhigiéné Intézet igazgatója a közösségek szociológiai, szociálpszichológiai elemzése során bemutatta a közösségek jellemzőit, az egészséges közösségek sajátosságait. A jól működő közösségek a civil társadalom alapjai, jelentős mentálhigiénés szerepük van. A közösségek fejlesztése Magyarországon is elindult.


Szenvedélybetegségek megelőzése - mentálhigiénés és szociális közösségi megközelítés c. előadásában Berényi András, a Debreceni Egyetem Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központ vezetője a prevenciós programok közül azokat tartotta hatékonynak, amelyek nem szólnak a drogokról, hanem az életviteli, megküzdési képességeket fejlesztik elsősorban. Az elmúlt évtizedekben elterjedtté vált szemlélet az egyénre és az őt körülvevő környezetre koncentrálva a protektív (védő) tényezőre fókuszál, nem a kockázati tényezők elleni küzdelemre. Az előadó bemutatta a drogmegelőzés „új felosztását”: Az általános prevenció az egész lakosságot célozza meg a droghasznált megelőzése érdekében, elsősorban iskolai és közösségi programokra koncentrálva. A szelektív prevenciós munka során a kockázati csoportokat célozzák meg, ami nem mindig tényleges droghasználókat jelent. Az indikált prevenció olyan személyek egyéni szükségleteire reagál, akiknél már valamilyen drog-probléma kialakult.

Közösségi szolgáltatók mint facilitátorok c. előadásában Gordos Erika, az Országos Közösségi Ellátók Egyesülete és a Szigony Alapítvány vezetője bemutatta a közösségi szociális ellátások szemléletét, protokollját. Ezek a szolgáltatások evidencián alapuló pszichoszociális módszereket használnak a felépülés érdekében. A munka része a koordináció a betegek szükségeletei mentén, amelyet a koordinátorok és a gondozók is végeznek eset-menedzseri munkájuk során. A kliens és a hozzátartozók szükségletei irányítják a munkát, amely multidiszciplináris teamekben valósul meg (részben a koordináció révén). A szolgáltatás elsősorban a forgóajtós, súlyos állapotú betegek számára jelent megoldást, akik a krónikus betegeknek csak kis százalékát jelentik. A közösségi ellátások a leginkább költség-hatékonyak, a nappali, ill. 24 órás szolgáltatások azoknál indokoltak csak, akiknél a közösségi ellátás semmiképp nem elegendő.


Az eszmecsere a továbbiakban négy munkacsoportban folytatta a munkáját, majd a záró plenáris ülésen beszámoltak a munkacsoportok javaslataikról.
A munkacsoportok számára a Pszichiátriai Szakmai Kollégium Tanácsadó Testület és a Magyar Pszichiátriai Társaság indikátor-munkacsoportja egy un. 5 csillagos szempont-rendszert dolgozott ki, amely kiemeli a javaslatok közül a disszeminációra legalkalmasabbakat. Ezt elfogadták az eszmecsere résztvevői. A munkacsoportok munkájához a következő munkatervet fogadtuk el:

A munkacsoport ülések javasolt témái:
• Küldetés
• A szakterület részvétele a közösségek, családok és gyermekek lelki egészségfejlesztésében
• Lelki egészség-fejlesztéshez kapcsolódó lakossági kommunikáció, média kapcsolatok
• Esélyteremtés – stigma és diszkrimináció elleni munka
• Javaslatok a szakképzés fejlesztésére, hogy rendelkezésre álljanak a programokhoz szükséges szemlélettel és tudással rendelkező szakemberek
• A munkacsoport további munkaterve - beleértve az április 17-i Közösségi Pszichiátriai, Addiktológiai és Mentálhigiénés Konferenciára történő felkészülést
• 5 csillagos projektjavaslatok gyűjtése, a háttér-dokumentáció összegyűjtési terve:
       -1 csillag: nemzetközi kutatási, ill. tapasztalati evidencia
        -2 csillag: hazai megvalósult jó gyakorlat, pilot program
        -3 csillag: a hazai program eredményessége eléri, közelíti a nemzetközi jó gyakorlatokét
        -4 csillag: a hazai disszemináció sikeres volt
        -5 csillag: a disszeminált programok eredményeit mérték, ezek közelítik a pilot program eredményességét
Minden munkacsoport 7 diát készít a fenti pontok bemutatására, amelyeket a záró plenáris ülésen mutat be.

A továbbiakban az egyes munkacsoportok számára külön Fórum-felületet nyitottunk (lefnet.hu, Fórum rovat), ahol az adott terület javaslatait el lehet olvasni, meg lehet vitatni és olyan hattér-dokumentációt is fel lehet tölteni, amely az egyes projektek “csillagait” alátámasztják. Minden munkacsoport rendelkezésére bocsájtjuk az értékeket és általános intézkedési javaslatokat, amelyek átívelnek az egyes szektorok felett.

Szeretnénk, ha a munkacsoportok témafelvezetői és más aktivistái facilitálnák a vitát és adatgyűjtést, és egy rövid prezentációval (munkacsoportonként 1-2 fő) készülnének fel a XI. Közösségi Pszichiátriai, Addiktológiai és Mentálhigiénés Konferencia keretében megetartandó április 17-i 2. eszmecserére, továbbá közreműködnének az ott megszervezendő sajtótájékoztatón is.

 

Az 1. munkacsoport javaslatai a többi munkacsoport számára:

Az 1. munkacsoport az Egészségügy, szociális és családügy, ezen belül a:
• Mentális egészségügyi szolgáltatások és lelki egészség
• Szociális és családügy, gyermekvédelem és lelki egészség
• Fogyatékossággal élők lelki egészsége
• Idős személyek lelki egészsége
• Munkahelyi lelki egészség
témáival foglalkozott. Ebben a munkacsoportban vettek részt a legtöbben, ezért az ajánlott struktúrát nehezebben tudtuk tartani az adott időkeretek között. A csoport témafelvezetői Prof. dr. Bitter István, Gordos Erika, dr. Harangozó Judit, dr. Pataky Ilona és dr. Vetró Ágnes voltak, a vita moderálásában döntően Pataky Ilona és Harangozó Judit vállaltak szerepet. A munkacsoport-megbeszélésről jegyzőkönyv készült, amelyet utána Harangozó Judit rendszerezett.
Ennek során úgy találtuk, hogy a küldetés, az értékek, valamint a javasolt intézkedések közt több olyan is van, amely nem csak az 1. munkacsoport területét érinti, ezért ezeket a szempontokat megjelenítjük a többi munkacsoport Fórum-felületén is, véleményezésre, vitára, kiegészítésre.

Javaslatok minden munkacsoport számára

I. KÜLDETÉS –ÉRTÉKEK

1. WHO 2013-2020 között tervezett programjának értékei: minden ember joga a lelki egészséghez, biztonság, hatékonyság, empowerment, tisztelet és autonómia, a stigma és diszkrimináció-mentesség, emberi méltóság, esélyteremtés, esélyegyenlőség, megküzdés segítése az erősségekre alapozottan, készségfejlesztéssel. Evidenciákon alapuló megvalósult jó gyakorlatok adják a projektek alapját, minőségügy, közösségi megközelítés.
2. Felépülés értékek (empowerment, önálló döntések, személyközpontúság, személyes célokat segítő, szükséglet-alapú szolgáltatások, önsegítés, stigma- és diszkrimináció-csökkentés, a személy természetes támogató rendszerének fejlesztése) - az oktatásban, a segítő munkában és a szolgáltató szervezetek szervezeti kultúrájában egyaránt.
3. Közösségi megközelítés és közösségi alapú szervezés: mindig a lakosságközelibb szint a prioritás, ezt kell átfogóbbá tenni mind a területi lefedettség, mind a szolgáltatás tartalma szempontjából először. A közösségi munka felépülés-alapú, a személyt és környezetét egyaránt segíti.
4. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a képzésnek, amely a közös értékek és nyelv elsajátítását célozza, elősegítve a legtöbb segítő szakmában sürgető modellváltást, amely a gyakran kirekesztő, kontrolláló és diszkrimináló, esetleg medikalizáló, paternalisztikus szakmai gyakorlatokat a felépülés értékeire alapozott, szükséglet-alapú szolgáltatási kultúrával váltja fel. A lakosság széles rétegeihez kívánjuk eljuttatni a pszichoszociális elsősegély, stressz és kríziskezelés készségeit, amely egyaránt segíti az asszertív kultúra elterjedését az egészségügyben, a szociális szférában, az iskolákban, a munkahelyeken, az igazgatásban dolgozók körében és különös tekintettel a fizikális és pszichoszociális problémákkal élők élethelyzeteiben, környezetében.
5. Semmit rólunk, nélkülünk: az érdekeltek és a szakemberek széles körei vegyenek részt a programalkotás és az akciók minden szintjén, tapasztalati szakértők mint segítők.
6. Az evidenciákon alapuló, a helyi adottságokhoz és kultúrához szabott, megvalósult jó gyakorlatok alapvetőek. A minőség a kompetencia, hatékonyság, elérhetőség, biztonság révén valósul meg. A minőség specifikus és nem-specifikus elemei is mérhetőek (kvalitatív és kvantitatív eszközökkel), ezek adják az evidenciákat.
7. A lelki egészség multiszektoriális együttműködést és komplex megközelítést tesz szükségessé.
8. Krónikus betegségek okozhatnak fogyatékosságot, minden fogyatékos csoportban megvalósulhat pszichoszociális korlátozottság és fogyatékosság (pl. stigma, önértékelés, kapcsolati problémák).
9. A mentális zavarok esetén minden beteg számára indokolt felajánlani pszichoterápiát, ill. pszichoszociális gondozást.

II. TÖBB SZEKTORT ÉRINTŐ INTÉZKEDÉSEK

1. A fenti értékek megjelenítése a LEGOP-ban, átvezetése a szociális, egészségügyi törvényeken, rendelkezéseken, protokollokon, irányelveken, hasonlóan az oktatásban, a média-etikában, a munkaügy területén, valamint az ilyen szervezetekre vonatkozó szabályozásban, a szervezetfejlesztésre vonatkozó pályázatokban való megjelenítés, minden területen a minőségügyben való megjelenítés. Ennek részeként a stigma- és diszkrimináció csökkentése a humán hivatások képzése és továbbképzése során. Ennek részeként a közösségi elvek és gyakorlat nagyobb arányú megjelenítése a humán hivatások képzése és továbbképzése során (pl. orvosok, rezidensek, pszichológusok gyakorlati és elméleti képzésében a terepmunka, a mobilis munka elméletének és gyakorlatának bővítése), valamint a stressz szerepének és felismerésének, kezelésének oktatása az egészségügyi- és szociális képzések során, az egészségügyben pszichoszomatika szemléletének bővítése a képzések során.
2. Kormányszintű, több szektort érintő lelki egészségprogram
3. Szakágazatok és szakmák közötti szinergikus beavatkozások, együttműködési utak, egymás munkájának megismerése, egyeztetett protokollok, a tényleges munka szintjén a koordináció. A szakmák mellett a döntéshozói szintek , szaktárcák együttműködése (az EMMI erőforrásainak használata). Civilek, kliensek, jó gyakorlatok bevonása, a döntéshozásba, pályáztatásba, minőségügybe, a kezdetektől és minden szinten (figyelem, a bevonás nem egyenlő a véleményezéssel, vagy egyeztetéssel!)
4. A küldetésben megfogalmazott értékeket is monitorozó lelki egészség ombudsmani hivatal felállítása
5. Az életre szóló tanulás támogatása
6. Pszichoszociális akadálymentesítésítés bevezetése minden fogyatékos csoportban, a rehabilitáció során a pszichoszociális rehabilitációs elemek bevezetése a szakmai protokollokba és oktatásba, (pl. stresszkezelés a hozzátartozók bevonásával, önkép javítása, ön-megbélyegzés csökkentése, család pszichoszoc. támogatása, családi kapcsolatok segítése, társas kommunikáció és kapcsolatok segítése, pozitív gondolkodás, önmegvalósítás stb., az egyéni szükségletek, személyes életcélok felmérése alapján)
7. Az otthoni gondozás és outreach programok bővítése a betegséggel élők és rizikócsoportok gondozása során a humán hivatások területén (pl. gyász, válás utáni családi támogatás, védőnői szolgáltatások pszichoszociális eszköztárának bővítése, iskolai outreach szociális munka, pszichológiai segítés a házirovos mellett a beteg otthonában, közösségi gondozás a mentális problémákkal élőknél, idősgondozás otthon, családtámogatással, koordináció a lehető legkevésbé korlátozó környezetben történő gondozás megszervezése érdekében).
8. Stresszkezelés (relaxáció, kommunikáció, problémamegoldás) bevezetése a humán hivatások képzésébe, a vezetők képzésébe, a munkahelyi és iskolai képzésekbe
9. ÁNTSZ-ben a lelki egészség ügyének hatékony megjelenítése, brit jó gyakorlat tanulmányozásával (koordináció: Wernigg Róbert?)
10. Segítő szakemberek bérezésének javítása
11. Jó gyakorlatok országos gyűjtése, ezek kutatása, hatékonyságának mérésére indikátorok kidolgozása és alkalmazása minden területen (pl. 5 *-os iskolai programok, eü., szoc. , munkahelyi programok, média-aktivitások, stb.), az igazoltan hatékony programok módszertani feladatokkal való megbízása, pályázati, vagy díjazási rendszerben is megvalósuló financiális támogatása, a jó gyakorlatok képviselőinek bevonása a döntés-előkészítésbe a tényleges munka minden szintjén
12. A lelki egészség értékeit és gyakorlatait megjelenítő média-munka jó gyakorlatai számára díjak , pályázatok kialakítása. A jó gyakorlatok gyűjtése és oktatása. E szempontok megjelenítése a médiaszakemberek oktatásában, a munka etikai szabályaiban. A stigmatizáló, stb. gyakorlatok a szólásszabadságot ne msértő szankcionálási lehetőségeinek kidolgozása.
13. A humán szolgáltató szervezeteknél kommunikációs szakemberek alkalmazása, professzionális lakossági tájékoztatás és kommunikációs stratégiák alkalmazása a küldetés értékeinek megjelenítésére
14. Segítők alkalmasságának vizsgálata a munka-felvételnél, (humanisztikus értékek, segítő személyiség szempontja)
15. Esetmegbeszélő- és Bálint csoportok a segítők kiégésének megelőzésére. Kiégést megelőző egyéb munkahelyi programok a humán hivatásoknál
16. A team-munka és az értékeket megjelenítő szervezeti kultúra terjesztése, oktatása az alap-, posztgraduális és munkahelyi képzésekben
17. Tapasztalati szakértők segítőként való alkalmazási lehetőségének bővítése a szociális, rehabilitációs, eü., fogyatékosügyi területen (pl. szakképzési küszöb csökkentése az ő esetükben indokolt, hiszen saját tapasztalatból tudnak segíteni, %-os foglalkoztatási minimum meghatározása), továbbá ezen területek oktatási és kutatási intézményeiben oktatóként, kutatóként.
18. Minőségügy: Az intézmények és szolgáltatások civil kontrollja, a felhasználók szükségleteinek artikulálása, komplex, kvalitatív és kvantitatív indikátorok kidolgozása

III. AZ ADOTT SZAKTERÜLETELRE VONATKOZÓ JAVASLATOK a 3. munkacsoport által. A munkacsoport témafelvezetői: Asbóth Katalin, Buza Domonkos, Pál Ferenc, dr. Török Péter, dr. Wernigg Róbert

Küldetés:

  • Sajátos eszközeinkkel és lehetőségeinkkel hozzájárulni mind lelki egészségünk megőrzéséhez, mind pedig a „gyógyulók” (beleértve nem csak az önsegítő csoportokban résztvevőket, hanem a társadalmilag kirekesztetteket is) rehabilitációjához.

A szakterület részvétele a közösségek, családok és gyermekek lelki egészségfejlesztésében:

  • Lelkipásztorkodás
  • Sajátos élethelyzetben lévők támogatására alakult programok
  • Önsegítő csoportok
  • Családi életre nevelő programok, kezdeményezések
  • Átfogó mentálhigiénés programok fejlesztése (Heves megyei példa)

 Lelki egészség-fejlesztéshez kapcsolódó lakossági kommunikáció, média kapcsolatok:

  • Jó gyakorlatok közzététele minisztériumi honlap(ok)on
  • Lelkipásztorok lehetőségei liturgikus alkalmakkor és egyéni beszélgetéseken
  • Média érzékenyítése – keresett előadók gyakoribb szerepeltetése
  • Egyházi és civil társadalmi szervezetek közti kommunikáció fejlesztése – LÁSSUK, ISMERJÜK EGYMÁST!!!

Esélyteremtés – stigma és diszkrimináció elleni munka:

  • Cigánypasztoráció, Keresztény Roma Szakkollégiumok Hálózata
  • Anti-stigmatizációs program a „Szigeten” (Pszichiátriai érdekvédők csoportja) (lásd az első munkacsoportban a NYITNIKÉK jó gyakorlatát, ez egyezik)

Javaslatok a szakképzés fejlesztésére:

  • A mentálhigiénés szakirányú továbbképzések promóciója (SE, KGRE, SzTE)
  • Mentálhigiénés Lelkigondozói szakirányú továbbképzés promóciója (SE)
  • Önkéntes munkáért a továbbképzésben beszámítható szakmai kredit adása!
  • Becsatornázás a közmunka programba!

A munkacsoport további munkaterve:

  • Emailes kapcsolattartás
  • Ebben a keretben újra, az együttműködés és közös munka szándékával találkozunk

Projektjavaslatok (csillagozás nem mindig használható és/vagy javallott):

  • „Settlement” program
  • Családvédelmi szolgálat primér prevencióra
  • 12 lépéses közösségek
  • Anti-stigma program
  • Cigánypasztoráció, (Keresztény) Roma Szakkollégiumok H.
  • Mentőöv Mozg. (magyar emberek beilleszkedésének segítése a cigány társadalomba: óvodai és iskolai kétkultúrás program)
  • Otthon Segítünk Alapítvány
  • NOE
  • Józan Babák Egy.
  • Pszichiátriai Érdekvédők Csop.
  • Szőlő-SzEM civil bűnmegelőzési mozgalom
  • Otthonunk Zsámbék - családerősítő, komplex környezeti program

A 2. eszmecsere (program,sajtóanyag) résztvevőinek hozzászólásai a munkacsoport munkájával kapcsolatban (2013. április 17.)

  1. Török Péter előadása
  2. Sárkány Csilla: Lehóczky Páltól kérdezi. A pszich ellátás több szintéren folyik, hiszen az eü. mellett a szocellátás is részt vesz benne. Megmarad ez a háborús szembenállás, vagy megpróbálunk partnerséget kialakítani, ahogyan mi Kispesten. A prevenció sok területen került elő. Lesz-e finanszírozás a prevencióra? A családsegítő nem a pszichiátriai betegekre vonatkozik. (Ez és az alábbi hozzászólások az Egészségügy...munkacsoportnál is olvashatóak.)
  3. Silling Tibor: Végig kell gondolni, ki mit miből csinál. A régi struktúrákat kellene előszőr használni.
  4.  Lehóczky Pál: 10 éve van a LEGOPnak előzménye, társadalmi  vitára is került. Most a szociális  és egészségügyi ágazat közt a legszorosabb együttműködés van. Az EMMI-ben is volt egyeztetés. A mi szándékunk szerint olyan anyag készül, amely korszerű ellátást biztosít az eü. és szociális területen is. Tringer prof sok lelki egészség programon részt vett, és ezek elhaltak. Én is sok ilyet láttam. Hogy vmi megvalósul-e, az sok tekintetben a kormány szándéktól függ. Sikerül-e ciklusokon átívelő programokat elfogadtatni és megvalósítani. A szándékunk, hogy olyan akcióprogram legyen, amely összekötő az egyes érdekltek, szakemberek közt.
  5. Harangozó Judit: Tringer Professzor azt is mondta az 1. eszmecserén, hogy pont a mi aktivitásunk és a sok érdekelt bevonása teremtheti meg a program hosszú távú garanciáját. Ezen szeretnénk az eszmecsere folytatása során is dolgozni. Nem jó, ha mindent a kormányoktól várunk: nekünk kezdeményezőeknek kell lennünk, mindenki tud vmit tenni a saját területén, a saját életében.

 Első találkozó a nagy egyházak képviselőivel: EMMI, 2013. május 6.  - jegyzőkönyv


  • Először Várfalvi Marianna, Tomcsik Marianna és Csányi Péter (EMMI) üdvözlik a megjelenteket, majd bemutatkozunk. Ezt követően Harangozó Judit ismerteti az eddigi eszmecserék küldetését, a dokumentációnak és a további vitáknak helyet adó Lelki Egészség Fóruma honlapjának működését (lefnet.hu, Fórum rovat), bemutatja továbbá az első eszmecserén elhangzott előadása főbb gondolatait. Ezt követően Török Péter számol be a Társadalmi felzárkózás munkacsoport munkájáról.
  • Majzik Balázs (EMMI Sport és Ifjúságügyért felelős Államtitkárság, Ifjúságügyi Főosztály): az ifjúságügyi cselekvési tervhez kapcsolódóan 30 intézkedés készült, 6 munkacsoportban. Kormányzati és civil véleményeket gyűjtenek össze. Az EMMI helyettes államtitkárok bevonásával folyik a szakmai előkészítő munka. Szívesen fogadják az eszmecsere elképzeléseit. Az ifjúsági és az egészségügyi, szociális, családügyi munkacsoport aktivitása lehet különösen fontos. (A megbeszélést követően Csányi Péter megkérte Majzik Balázstól az összefoglalót a munkacsoportok munkájáról, illetve viszajelzést várunk arról, hogy az Ifjúságügyi Főosztály munkáját milyen módon tudnák segíteni a munkacsoportok.)
  • Grezsa Ferenc (NCSSZI, Nemzeti Drogmegelőzési Iroda): 3 problémáról beszél: (1) Fogalomhasználat: az egészség fogalmának használata behozza a medikális definíciót. A mentálhigiéné sem elég jó kifejezés, kellene egy fogalom, amely a lelki kultúrát jobban megjeleníteni. A másik, inkább strukturális probléma, hogy a közösség érdekében történő mozgósítás mennyire képezi le az ágazatokat - ágazati szemlélet vs. integráció? Az ágazati „szakmaiság” kicsit az integráció rovására mehet. Minél jobban vizsgáljuk a részleteket, annál jobban elveszhet a lényeg. A mentális egészség promóció, a prevenció esetében is pontatlanok a fogalmak. A promóció több mint a lelki egészségfejlesztés. Az egészség helyett inkább a kapcsolati kultúra lehet fontos. (2) Az alap az emberkép. Az ember érték és fejlődőképes. Nem kell rajta manipulációkat végezni…Ha van meggyőződésünk az ember jóságában, fejlődőképességében, a lényeg a kibontakozás segítése. Ez teremti meg az önazonosságunkat – az értékek és képességek fejlesztésével. A közösségi aktivitás és az önszerveződés minden szinten történő segítése fontos. (3)Három eszközt és színteret emel ki: a képzés, a média, közéleti kommunikáció (pl. kultúra, politikai közélet közszereplői).
    „A lényeget abban látom: egy új közösségi terápiás rendszer, vagy egy olyan kapcsolati világ célrendszere, amely érték-központú.”
  • Török Iván (MAMESZ): (1) A humanisztikus emberkép: az emberben eleve meglévő fejlődésképességre vonatkozik. Ezt sok minden akadályozhatja. A gátló tényezők elhárítása a feladat. (2) Az elnevezés tényleg probléma. A közösségi lélekvédelem egy régi javaslat, bár ez meg a védelemre helyezi a hangsúlyt, ez az egy hátránya van. (3) Ha a közösségekről van szó, Török Péter említette a kényszerközösségeket. Egy börtön pl. ilyen. De ne feledjük el, hogy a legtöbb közösség kényszerközösség. Egy iskolai közösség is ilyen, a munkahely is gyakran. A lakóhelyi közösség is ilyen. Még az egyház is lehet ilyen. Csak formálisan nevezhető közösségnek a vasárnapi istentiszteletre járók „közössége”. A természetes, de vmennyire kényszerű közösségekből a valódi közösségek létrehozását segítsük. (4) A közösségek közösségei: ezek hiányoznak: PL a családok közösségei, nincs lehetőség sem rá. Meg kell teremteni a közösségi tereket, amik hiányoznak. Ezeket szabadon használhatják az emberek.
  • Harangozó Judit (Ébredések Alapítvány, Lelki Egészség Fóruma): a közösségi elveket emeli ki. Jó és rossz gyakorlatok minden területen vannak, támogató és toxikus közösségek, támogató és toxikus családok. Azt lehet mondani, az intézményesség általában a inkább a „toxicitást” fokozza, bár vannak kivételek. De a közösségi alapelv jobban segíti a humanisztikus értékeke megvalósulását. A közösségiség jelent egy humanisztikus, személyközpontú, szükséglet-alapú megközelítést, és egyben azt is, hogy a szolgáltatás a kliensek számára könnyen elérhető, a lehető legközelebb megy hozzájuk, és nem elégszik meg a kliens segítésével. Mára már a biológiai kutatások is igazolták, hogy a mentális és jelentős mértékben a testi zavarok kockázat is környezeti, társadalmi tényezők hatására emelkedik, kicsit sarkítva, a vulnerábilis személyek közül az lesz beteg, és annak lesz rossz a „betegséglefolyása”, akinél a társadalmi, környezeti utak ezt „elősegítik”. Ezért a közösségi megközelítés páratlan lehetőséget teremt arra, hogy ne csak az egyénnel, de annak környezetével is dolgozzunk, beleértve a pszichoszociális gátló tényezők legyőzését és a támogató közösség, család és más kapcsolatok kiépítését. Ez nagyon hatékony, saját gyakorlatunkban gyakran megfordul a szkizofrénia orvosilag előrejelzett kórlefolyása, sőt, vannak gyógyszermentesen is tartósan gyógyult betegek.
  • Tomcsik Marianna és Várfalvi Marianna (EMMI): Az Integrált közösségi szolgáltató tér (IKSZT) programot támogatjuk . 700 pályázó nyert ilyenek kialakítására, ebből 300 közösségi tér működik. A közösségiség: az egyén mellett a közösségi hálók kialakítása fontos. A közösségiség fejlesztése fontos, minden közösségi lelki egészségfejlesztési munkacsoportba javasolnak meghívni közösségfejlesztőket. A fejlesztés 2 irányú legyen: az egyének felől fejlesszük a közösséget és a közösség felől az egyéneket.
  • Mohos Gábor (Magyar Katolikus Egyház): Közösségformáló tényező a közös hit. Társadalmilag eltérő körből származó emberek tudnak így összejönni, aminek sok jó oldala van: pl. a családok kapcsolódása. Ilyen sok működik a katolikus egyházban országszerte. Egyrészt a családok megbeszélik a hasonló problémáikat és össze is foghatnak. Pl. ilyenkor kiderül, hogy vmelyik család nehéz helyzetbe kerül, akkor a többi segíti. Ez másképp nem is derülne ki, mert sokan nem kérnek segítséget. Ami nagy probléma és kihívás, az a média atomizáló hatása, ami a közösségek ellen dolgozik. Ez a könnyebb út egyes emberek számára, nézni a televíziót. A média befolyásolása nem egyszerű, nem tudom, milyen tapasztalatok vannak, hogyan lehet ezt befolyásolni. Az egyház alapvetően közösségi intézmény, de a nyugati világban ezt is sikerült atomizálni. Nálunk pl. Zsámbék: sok pozitív kezdeményezés van, ezt nem kell központilag kezelni, a helyi kezdeményezéseknek van tere.
  • Harangozó Judit: „A Török Péter által ismertetett munkacsoport-javaslatokban szereplő antistigma-program vezetője is vagyok. Ott sokat tanultunk, - részben a saját kárunkon – a média kezeléséről.” (1) Először is azt, hogy ez egy külön szakma. Nem kell azt gondolni, hogy mindnyájan értünk hozzá, attól, hogy tudunk értelmes dolgokat írni, nyilatkozni. Az eszmecserén el is hangzott, hogy szüksége volna a segítő intézményeknek, iskoláknak, stb. kommunikációs szakembert alkalmazni. Csak akkor lehet professzionálisan kezelni a médiát és a közvéleményt. (2) Kevésbé váltak be a negatív technikák, inkább a pozitív megerősítés működik. Pl. az egyházak alapíthatnak egy közös díjat a lelki egészség ügyét legjobban szolgáló újságírók, ill. szerkesztőségek számára. Ilyen díjakat szivesen kapnak a média-szakemberek, és a díj üzenete jó disszeminálható. (3) „Buda Béla mondta, hogy vmi nem feltétlenül hazugság attól, hogy eladható. Nekünk is kell erre figyelnünk.” Kiemeli pl. a „bulváros” zenei tehetséggondozó műsorokat, amiket gyakran roma emberek nyernek meg. Pl. Oláh Gergő kapcsán mesteri PR munka volt, amely bemutatta azt a karancslapujtői iskolát is, az ott dolgozó tanárokat, ahol és akik hittek a roma gyermekek művészeti nevelésében. Ráadásul az ilyen programok a reménytelenségből való kitörést is bemutatják, amely mentálhigiénés hatású. Tehát fontos, hogy nyissunk és ne csak a magaskultúrát támogassuk.
  • Buda Annamária (a Magyarországi Evangélikus Egyház képviseletében): A közösség az egyházakban nehezen megfogható, mert ezt mi csináljuk: a jó gyakorlatokhoz jobban tudjuk kapcsolni. Van egy spirituális háló és az a jó, amikor a spirituális mellé egy segítő háló is kialakulhat. Az evengélikus egyházban leírtuk, milyen alapelveket vallunk a segítő munkában. Az élet Isten ajándéka, amit tisztelünk. Több van az adott emberben, aki előttünk van, mint amit észlelünk. A teremtésvédelemre is figyelni akarunk, az ember is Isten teremtménye. Egy jó gyakorlat: a Balaton-átúszásra mozgósítjuk az embereket, és egészséges életmódot oktatással kapcsolunk össze. A stigma legyőzése fontos, mindenki egyetért, de amikor egy hajléktalant kell meghívni egy ünnepi ebédre, akkor az már nehéz. Fontos, hogy legyenek befogadó közösségek!
  • Török Péter: Torontóban láttam egy könyvet: „Idős kutya a családban”. Az öregeket meg idősotthonba zárjuk.
  • Pataky Albert (Evangelikus Szabadegyházak Szövetsége): az egyházak szerepe a közösségek létrehozásában kiemelkedő. A Roma Misszióban is elmondom, hogy amikor az ember Istennel, Isten szeretetével találkozik, az Istennel való közösségében segíteni tudunk, az egész élete megváltozik , még akkor is, ha egyébként nem kap szociális segítséget. Az egyház ebben segítsen – alapvető feladat, amit Krisztustól kaptunk. Az egyház egy közösség, ahol olyat kap az ember, amit máshol nem kaphat meg. Azonban vigyázni, kell, hogy az egyházi ne legyen szektás közösség. Fontos, hogy az ökomenikus nyitottságban éljük meg a hitünket. Itt Magyarország nem áll rosszul. A romák és nem romák együttélése: néha a gyülekezetben is nehéz, általában egyetértenek elvileg, de gyakorlatban nem könnyű. Ha a közösségben a roma ember kibontakozhat, ez sokat segít. Ebben segíthet a Roma Koordinációs Tanács. Mi széles szociális házi ellátórendszert működtetünk, mintegy 20 ezer ember otthoni ellátását is biztosítjuk, sok embert otthon gondozunk és a szomszédokat, a családokat is elérjük. (Példát mond az otthoni gondozásról, ahol egy roma asszonyt tudtak ajánlani gondozóként egy hölgynek, aki ezt először nem akarta elfogadni. Végül elfogadta és azt mondta, hogy milyen jó, hogy nem az előítéletével fog meghalni.)
    A rehabilitáltak tekintetében nekünk voltak az első intézményeink. Látjuk, hogy nem elég kijönni egy rehabilitációs intézményből tisztán, hanem tovább kell segíteni, ebben közösségeinknek nagy szerepe van. Hasonló a helyzet a börtönből szabadultaknál és a hajléktalanoknál. Igyekszünk a hajléktalan embereket egyből a közösségeinkbe integrálni, de nem mindig megy. Ezért kialakult egy hajléktalan gyülekezet is. Akik közülük kicsit konszolidálódnak, azok bekapcsolódnak a többiek közé. A hajléktalan gyülekezet segített a konkrét problémák leküzdésében (lakhatás, szociális ügyek). Az oktatási rendszerben vannak hátrányos helyzetű területen lévő iskolák, ahol szinte minden gyermek roma. Román delegációval tárgyalnak, a finn módszerről, ahol bevonják a szülőket is. Ez is a közösségről szól. „Nem tudom, mennyire kapunk majd támogatást ehhez.”
  • Szilvácsku Zsolt (MAMESZ) : Öt észrevétele van: (1) Az egyik a reflexió: nézzünk szembe a dolgokkal, legyen visszacsatolás. Nézzünk vissza, ebből jön a megbocsájtás. Ez a tudatos reflexió a tanulást segíti. Erre vonatkozóan van az egyházaknak jó gyakorlata. (2) A természettel való élő kapcsolat: Jó gyakorlat lehet a természettel való élő kapcsolat kialakítása, melyre vannak már példák; tegyük élővé a saját kertünket és hívjunk meg másokat is. (3) Tudás-menedzsment: az egyházakban kialakult jó gyakorlatok: segíteni kellene az összegyűjtésüket, hogy láthatóak legyenek. Ebben kell „központi” segítség, hiszen a jó gyakorlatok megvalósítói ritkán érnek rá a terjesztésre.
    „A Magyar Nemzeti Vidékhálózat: ez sztem egy jó kezdeményezés, EU-alapú, az egy tájban élők együttműködését és tudásmegosztását szorgalmazza. A referensek most mennek ki és jó volna mentálhigiénés felkészítésük.” Az IKSZT terekben is van erre lehetőség. Volt, ahol új lett a polgármester, sok helyen nem működik megfelelően a program. 300 körül működne tovább, de szükségük lenne forrásra, amely mentálhigiénés programokat is támogatna. (4) A lelki- és kapcsolati kultúra fejlesztésére jó alkalom a 2014-20-as tervezés, nagyon fontos a közszereplők felkészítése. (5) Az egyházakról úgy beszélünk, mint „az egyház”, holott az nagyon sok kis csoportból épül fel. „Én benne vagyok az ifjúsági csoportokban. Képezni lehetne ezeket a csoportokat.”
  • Csányi Péter (EMMI, Szociális Európai Uniós és Nemzetközi Főosztály): Az itt hangzottak egybecsengenek azzal az EMMI-ben folyó műhelymunkával, aminek része az emberi erőforrások operatív program (EFOP) tervezés. A tudás és a közösségek hálózatba kapcsolását segítő jó gyakorlatok összegyűjtése fontos feladat; emellett a támogató hálózatok fejlesztése is fontos elem lehet. A tudatos forrástervezés nagyon fontos. Próbáltuk pozícionálni a közösségi lelki egészségfejlesztő programokat az EFOP-on belül. A Norvég Alap pályázat keretében reális esély van 30-40 Közösségi Lelki Egészségfejlesztési Központ (LEK) létrehozására 2014-től. Ezek koordinálnák a települési, kistérségi lelki egészségfejlesztő programokat. Ez bekerült a Norvég Alap pályázatba és a norvég Népegészségügyi Intézet elfogadta.
  • Fischl Vilmos (Magyarországi Egyházak Ökomenikus Tanácsa): Az Egyházak Ökomenikus Tanácsában több egyház és civil szervezet vesz részt. Az egyházak feladata: az evangélium hirdetése, az emberek szeretettel való szolgálata és a szentségek kiszolgáltatása. A szeretetszolgálatban a civilek is nagy szerepet játszanak, ez egy közös metszéspontja azon egyházaknak és civileknek, akik szeretnének tenni a társadalmi felzárkózásért. Ezeket a metszéspontokat kell megtalálni. Ezért jó, hogy itt vagyunk. A metszéspontok feltárása során észrevesszük, hogy ugyanazt segítjük, a magunk módján. Célunk az egymásra figyelés.
  • Ágnes nővér (Premontrei Női Kanonokrend, Zsámbék): Szent Norbert az egyházban nagy forradalmár volt, aki olyan hiányt akart betölteni a szolgálatával, ami abban a korban létezett: a rend hivatásának a pasztorációt és az evangelizációt tekintette. Abban az időben a papok latinul prédikáltak.
    „Mi is ezt az utat kerestük, és meg is találtuk Zsámbékon. Én ott születtem. Anyám a maradék ételt mindig odaadta a szegényeknek, pedig mi is azok voltunk. Amikor szerzetes lettem, előbb a hitoktatásba tudtam bekapcsolódni, akkor sok szegény gyereket tudtam bevonni az elsőáldozásba. Ez adta az ötletet, hogy alapítsunk egy napköziotthont, amit nagyrészt saját erőből csináltunk. Aztán elindítottunk egy szakmunkásképző- és szakközépiskolát, hogy legyen nekik továbblépés. Jelenleg 500-an tanulnak, kifejezetten hátrányos helyzetű gyerekekről van szó, 40%-uk cigány származású. A gyermekek hozták a családok problémáit: olyan embernek, akinek nincs mit enni, nehéz az Istenről beszélni. Hétvégenként családoknak osztunk ételt, egy tál ételt, de azoknak az embereknek lehet, hogy ez az összes ételük azon a napon. Itt a villanyszámlával, a kilakoltatással is foglalkozunk. Utána egy szociális otthont hoztunk létre. A fogyatékosoknak is helye van a társadalomban, alapítottunk egy fogyatékos-műhelyt, egy nappali ellátót, két családi napközink, egy játszóházunk van. Úgy néz ki, gyűjtjük az intézményeket, de inkább arról van szó, hogy ezekre tudunk egy kis finanszírozást szerezni. Van roma képzési programunk is, amely nagyon jó volt, motiválta is őket. Nyaranta önkéntesekkel egy-egy család lakáshelyzetén is javítunk. Az ételosztás során más településekről is jönnek hozzánk. A nővérek saját pénzüket ajánlották fel a szegények oktatására. Az volt a jelszavunk, hogy inkább létezni, mint látszani.„
  • Mohos Gábor: többször elhangzott a gondviselés szó, Teréz anya is látszott egy fényképen HJ előadásában. Egy újságíró egyszer mellette volt és azt mondta: ezt egy millió dollárért sem csinálná, azt válaszolta Teréz Anya: annyiért én sem, de Jézus Krisztusért igen.
  • Török Iván: én már felvetettem pár éve a mentálhigiénés ombudsman fontosságát. Az ombudsman feladata, hogy az ártó tényezők széles körével foglalkozzon. A közösségek ártanak és védenek is. Vannak ártalmas törvények, kormányzati intézkedések is. A munkahelyi közösségekben a legtöbb ártalmat a sérült és felkészületlen vezetők okozzák. Az emberkép lényege a keresztényeknél az ember Istenképe. A szentháromság alapvetően a közösségiséget jelenti.
  • Szilvácsku Zsolt: Angliában van mentálhigiénés hatásvizsgálat. Az ombudsmani hivatal ezt a reflexív folyamatot segíti.
  • Várfalvi Marianna: a következő találkozón (máj. 31-én 13 órakor) a jó gyakorlatokról is lesz majd szó.
  • Harangozó Judit: Vigyázni kell, hogy olyan programokat válasszunk ki, amelyek nagy valószínűséggel disszeminálhatóak. (Néha karizmatikus emberek körül vannak nagyon jó gyakorlatok, amelyeket azonban nem tudnak mások megvalósítani.) Javasolja a jó gyakorlatok felmérésére az Eszmecsere által ajánlott un. 5 csillagos indikátor-rendszert:
  • • 1 csillag: nemzetközi kutatási, ill. tapasztalati evidencia (ez megjelenhet tág értelemben is: pl. közösségfejlesztés, családsegítés, gyermekbántalmazást akadályozó, felzárkózást segítő, stb.programok hatásosságára van szakirodalom, tapasztalat, amelyhez akkor is kapcsolódhat a helyi program, ha nem pont úgy működik. A nemzetközi evidenciák egy része megjelent HJ előadásában.)
  • • 2 csillag: hazai megvalósult jó gyakorlat, pilot program
  • • 3 csillag: a hazai program eredményessége eléri, közelíti a nemzetközi jó gyakorlatokét
  • • 4 csillag: a hazai disszemináció sikeres volt
  • • 5 csillag: a disszeminált programok eredményeit mérték, ezek közelítik a pilot program eredményességét
  • Török Péter: A mi munkacsoportunk felvetette, hogy akkor is vállaljunk fel egy programot, ha az először nálunk indult el (tehát az első csillag nem valósul meg).


2013. 05. 31. Közösségi Lelki egészségfejlesztés

Jegyzőkönyv
 

Résztvevők:
1. Dr. Harangozó Judit- Ébredések Alapítvány
2. Simonyi István- EMMI Köznevelési Főosztály
3. Dr. Fischl Vilmos- Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa
4. Dr. Pataky Ilona- Pázmány Péter Katolikus Egyetem
5. Mohos Gábor- Magyar Katolikus Püspöki Konferencia
6. Kovács Mária- Premontrei Női Kanonokrend
7. Dr. Gádor György- Mazsihisz
8. Török Iván- MAMESZ
9. Buza Domonkos- MAMESZ
10. Góra Edit, civil résztvevő
11. Pataky Albert- Magyar Pünkösdi Egyház
12. Várfalvi Marianna- Védőnőkért Alapítvány
13. Szilvácsku Zsolt- MAMESZ/MNVH
14. Dr. Csányi Péter- EMMI, Szociális és Családügyért Felelős Államtitkárság
15. Dr. Nádai Erika, EMMI, Szociális és Családügyért Felelős Államtitkárság, Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály
16. Dr. Marton Sára- EMMI Egészségügyért Felelős Államtitkárság, Szakellátási és Ápolási Osztály
17. Csonka Anna- Sorskerék Alapítvány
18. Dr.Török Péter- SE, Mentálhigiéné Intézet
19. Dr. Fedor Tibor- EMMI, Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság, Egyházi Kapcsolattartási és Együttműködési Főosztály
20. Pezenhoffer Ibolya - EMMI, Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárság, Egyházi Kapcsolattartási és Együttműködési Főosztály

Harangozó Judit bevezetőjében előadta a közösségi lelki egészségfejlesztés eszmecsere előzményeit, a lefnet.hu-n megtalálható anyagokat javasolta a résztvevők figyelmébe. A lelki egészségfejlesztés több mint az egészségügyi megközelítés, amit az új országos programban szintén tágabban kellene értelmezni. A március 26-ai konferencia is alátámasztotta azt, hogy mozgalom jellegűre nőtt az érdeklődés, majdnem 300 fő vett részt az eseményen, ami azt is jelzi, hogy a lelki egészség mindenkié, és mindenki tehet érte. A konferencián 4 munkacsoport működött, ebből az egyik a társadalmi felzárkózás, egyházi, civil, önsegítő közösségek szerepét hangsúlyozta a lelki egészségfejlesztésben. Elhangzott, hogy mennyire egyaránt fontos a promóció, rehabilitáció és prevenció, amelyeknek közösek az érték-komponensei. Egyben jelezte, hogy a mai egyeztetésre meghívta Góra Editet, aki egy kis vallási közösségben szerzett negatív tapasztalatairól ad tájékoztatást.
Buza Domonkos hozzátette, hogy a MAMESZ elsősorban a promócióban járatos, és rengeteg jó gyakorlattal rendelkezik.
Marton Sára az egészségügyi ágazat képviseletében elmondta, hogy készül az új LEGOP, az MPT benyújtott egy tervezetet erre vonatkozóan.
Török Iván jelezte, hogy értékeli, hogy az új LEGOP felvállalja, hogy egy pszichiátriai program. Mivel a véleménye szerint a lelki egészség fejlesztésben elsődleges a megelőzés és a promóció, javasolta mérlegelni a „LEGOP” név megváltoztatását.Felhívta a figyelmet a mentálhigiéné, lelki egészség szó használatának bizonytalanságaira.
Dr. Gádor György jelezte, hogy a Mazsihisz számos, mentális problémával küzdő ember ellátását biztosítja, ellátják a pszichiátriai betegek jogi védelmét is.
Simonyi István a köznevelési területről elmondta, hogy a pedagógus továbbképzés keretében az iskolai egészségfejlesztés kapcsolódik a munkacsoport munkájába, és szeptember elsejétől indul az iskolákban a teljeskörű egészségfejlesztő program és ennek részeként a lelki egészség fejlesztés.
Csányi Péter részéről összefoglalta azt a műhelymunkát, melyet az egészségügyi és a szociális ágazat közösen végez a Norvég FM keretében tervezett lelki egészség fejlesztő program keretében. Ebben kiegyensúlyozottan valósul meg a pszichiátriai ellátás korszerűsítése a mentális egészségügyi koordinátori hálózat fejlesztésével és egy magas kockázatú pszichiátriai osztály létrehozásával, illetve a primer prevenció támogatása és a veszélyeztetett csoportok ellátásának segítése, a lelki egészségközpontok kialakítása útján. A kidolgozás alatt álló Közösségi Lelki Egészség Fejlesztő Program a Norvég FM keretében tervezett ágazatközi program kiterjesztése lehetne, mind szakmai, mind földrajzi értelemben, a többi EMMI államtitkárság bevonásával. Marton Sára elmondta, hogy június 5-én a Norvég - Magyar együttműködés keretében megvalósuló fejlesztések bemutatásra kerülnek és meghívta a jelenlevőket a szakmai workshopon történő részvételre.
Szilvácsku Zsolt jelezte, hogy rövidesen elküldi a munkacsoport tagoknak az általa a korábbi munkacsoport ülésen említett Mental Well-being Impact Assessment (UK),döntéstámogató eszköz leírását.
Török Péter elmondta, hogy a mai napon az egyházak jó gyakorlatát lehetne összegyűjteni, de mindezek előtt meg kell említeni bizonyos egyházak árnyoldalait is. Felhívta a figyelmet , a lelki egészség ombudsman tisztség létrehozásának fontosságára.. Majd átadta a szót Góra Editnek, aki a kis egyház volt tagjaként felhívta a figyelmet a káros közösségek hatásaira. A közösséghez való csatlakozás után emberi kapcsolatainak, barátságainak jelentős részét elvesztette, majd az abból való kiszakadás után nehéz volt kapcsolatait újra építenie, , a közösség tagjait eltiltották a vele való kapcsolattartástól, illetve megtapasztalta más, hasonló közösségekből kivált emberek további nehézségeit – ezért segítő szándékkal megosztotta személyes történetét a munkacsoporttal.
Pataky Albert elmondta, hogy valóban megnyomorító tud lenni egy rossz közösség, és segíteni szükséges, ugyanakkor nem szabad a negatív tapasztalatokat általánosítani a kis vallási közösségek vonatkozásában.
Török Iván jelezte, hogy egyes vallási közösségek torzító hatásáról jelent meg Tomka Ferenc könyve 40 éve, máig szóló üzenetekkel. Felvetette a közösségi mentálhigiéné vonatkozásában, hogy a közösség kifejti hatását az egyénre, de az is fontos, hogy maga a közösség egészséges-e - véleménye szerint sok, lelkileg nem egészséges közösség működik.
Fedor Tibor elmondta, hogy az elhangzottak alátámasztják a korábbi egyházi törvény megváltoztatásának az indokoltságát. Az említett vallási közösség már nem tartozik az elismert egyházak közé, bár ennek ellenére más szervezeti keretek között működhetnek. Hozzátette, hogy törvényi szabályozással sajnos nem lehet mindent megoldani, de fontos a közvélemény felé jelezni, hogy az ilyen negatív tendenciák ne jelentsenek alapot más jól működő kisközösségek megbélyegzésére, hiszen mind Pataky Albert, mind Fischl Vilmos jó példákról tud beszámolni a kis vallási közösségek életéből.
Török Péter felvetette, hogy a Terézvárosi Adventista Közösség ülésén felvetődött az egyházi törvény hatásvizsgálatának kérdése, illetve hozzátette, hogy jó lenne kidolgozni az optimális közösség „mutatóit”.
Harangozó Judit felhívta a figyelmet a lelki egészség humanisztikus értékeire és arra, hogy a lelki egészség promóció, prevenció és rehabilitáció egyaránt fontos és hatékony. Javasolta, hogy a Munkacsoport segítsen Góra Editnek önsegítő csoport létrehozásában. Ebben Pataky Ilonával felajánlották szakmai segítségüket. , illetve Pataky Ilona javasolta, hogy az egyházak munkatársai is segítsenek a gyógyulásban a hasonló közösségekből kivált személyeknek. Góra Edit az önsegítő csoportok szükségességét hangsúlyozta, amihez Harangozó Judit hozzátette, hogy a honlapon már elérhetőek információs anyagok, amelyek segíthetik a tájékozódást.
Pataky Ilona elmondta az önsegítő csoportok vonatkozásában, hogy nem feltétele a segítésnek, hogy a csoportban mindenki átélje a káros közösség hatásait, egy külső szakértő is képes segíteni.
Pataky Albert ezt megerősítette, valóban jó, ha hasonló élményeket szerzett emberek beszélgetnek, de épp sérüléseik okán kell egy külső szakértő, aki rámutathat szempontokra, amire egy csoport belülről nem képes. Mivel a csoport tagjai is hordozzák a beteg közösség nyomait, aminek felismeréséhez külső segítség kell. Az egyházak ebben azért tudnának segíteni, mivel azok, akik káros közösséghez csatlakoztak éhesek voltak valamire, amit egyházi körben kerestek, de talán egy másik egészséges közösség tudja ezt nyújtani.
Harangozó Judit hozzátette, hogy ők helyet tudnak biztosítani a segítő csoportnak, illetve azokon tudnak segíteni, akik esetleg már mentális sérülés útján elindultak. Hangsúlyozta a mentálisan sérült emberek szakmai támogatásának fontosságát.
Pataky Albert lelkészt tud ajánlani.
Mohos Gábor megfogalmazta, hogy épp a szabadság hiánya jelent meg a közösségben, és ezt a szabadságot kell megtartani, ezért aggályos nevesíteni, javasolni más közösséget. Minden személy magában hordozza a meggyőződését, vagyis befolyásolja szakmai álláspontját hívő, vagy nem hívő mivolta is. Továbbá nehéz megállapítani ki jogosult szakmai alapon arra, hogy meghatározza az egészséges közösség kritériumait. Hol a közös nevezője a dolognak? Elmondta azt is, hogy a vallásszabadságra nagyon érzékenyek, mivel álláspontjuk szerint mindenkit szabadságában meg kell hagyni. Hozzátette, hogy az iskolai lelki egészségfejlesztés program több olyan elemet is tartalmaz – pl a meditációt-, mely nem egyeztethető össze a katolikus hittel, ideológiai háttere attól eltér.
Pataky Albert megerősítette az elhangzottakat, a meditációnak keleti áthallását vetette fel, illetve felmerül a kérdése annak is, ki lesz képes ezt megfelelő módon vezetni? Annak szellemi, pszichés hatása milyen irányú? Rákérdezett, hogy a kerettantervben leírtak ez irányú pedagógus képzés nélkül indulnának el?
Csányi Péter összefoglalta, hogy az Országos Egészségfejlesztő Intézet az iskolai egészségfejlesztő programhoz csatlakozni kívánó külső szervezetek program tervezeteinek minőségellenőrzését végzi, illetve javaslatot tett arra, hogy az oktatási-ifjúsági munkacsoport tegyen javaslatot az iskolai egészségfejlesztési programmal kapcsolatosan.
Pataky Ilona javasolta, hogy az iskolai lelki egészségfejlesztés vonatkozásában az óvoda- és iskolapszichológusokkal együttműködve gyűjtsük össze a jó gyakorlatokat, hangoljuk össze a tevékenységünket. Utalt a resztoratív technika alkalmazására, a személyiség-, az érzelmek fejlődését elősegítő tapasztalatokra.Harangozó Judit felvetette egy korábbi oktatási digitális konferencia eseményeit, amelyen javaslat született egy augusztusi lelki egészségfejlesztés eszmecseréről, amelyet a résztvevők figyelmébe ajánlott. Megemlítette, hogy a bemutatott erkölcstan tankönyvekben a jó család, jó szülő, jó nagyi, a jó közösség, stb. képe kerül bemutatásra, de mi lesz, azokkal a gyerekekkel, akik nem ezt a képet látják otthon, pl. bántalmazáson esnek át? Félő, hogy ők kimaradnak ezekből a beszélgetésekből. Itt jelenik meg az, hogy nem lehet megállni a promóciónál. Majd felvetette a pszichiátriai paradigmaváltást, a DSM V. nehézségeit, ami még ide sem ért, de már súlyos kritikával fogadják. Az új pszichiátriában megjelenik az etnopszichiátria, transz kulturális pszichiátria, illetve a felhasználó és a felépülés fogalma, megszűnik a medikális koncepciók dominanciára. A gondozó szakember nyitott a más nézőpontokra..
Fischl Vilmos elmondta, hogy lelkipásztoraik 15-20 éve kezdtek el mentálhigiéniát tanulni, de ekkor még nem tudták, hogy ez jó vagy nem jó dolog lesz, de egyértelmű, hogy vannak határok lelkészként, és egy bizonyos szint felett szakmai, pszichológiai segítség szükséges. A közösségi lelki egészségfejlesztésben a két dolog keveredik, de azért vannak határok.
Török Péter hozzátette, hogy a mentálhigiéniás szakon a saját határok ismeretének tanítása az egyik legfontosabb feladat, hogy az adott személy felismerje a probléma kezelése kinek a kompetenciája. Ismertette a szcientológusok álláspontját, miszerint ők hatékonyabbak függőségek kezelésében, mint a pszichiátria..Ismételten javaslatot tett a lelki egészség Ombudsman tisztség létrehozására.
Harangozó Judit hozzátette, hogy a pszichiátria esetén a „fekete felhő” még mindig jelen van, pl. a kényszerzubbony társítása…de közben számos tanulmány született a „zártság”, a felépülést akadályozó intézményes hatások rossz, megbetegítő hatásáról, és a pszichiátria szükséges paradigmaváltásáról .
Csányi Péter elmondta, hogy a személyre szabott, legjobb szolgáltatáshoz való hozzáférést célozza meg a Norvég Alap, ahol – az illető panaszaitól, esetleges betegségétől függően - a pszichiáter és addiktológus szakember, pszichológus, mentálhigiénés szakember (egészséges személyek esetén), szociális munkás, és további szakemberek elérhetősége lenne a cél, illetve a páciens megfelelő szintre való irányítása lenne a feladat. Kiegészítés: kiemelt jelentőségű a Lelki Egészség Központok kapcsolódása, együttműködése az alapellátással. Felajánlotta, hogy egyeztet az oktatási ágazattal annak vonatkozásában, hogy a teljeskörű iskolai egészség fejlesztés és ennek keretében a lelki egészség fejlesztés elindítása milyen kompetencia fejlesztést igényel a pedagógusok részéről és ennek hogyan tervezett a megvalósítása. .
Pataky Albert elmondta, hogy a határok ismerete mellett az együttműködés is szükséges. Egy konkrét esetbemutatás során egy jó gyakorlatot ismerhettünk meg, ahol a pap a pszichiáterrel együttműködve segített a páciensen.
Török Péter felvetette a kórházi lelki gondozói hálózatot, melynek alapján egy felekezetközi testület is létrejöhetne vallási csoportban sérült személyek megsegítésére,vagyis egy mentálhigiéniás szakemberekből, pasztorál pszichológusokból álló ökumenikus testület segíthetne káros vallási csoportból kilépő embereken.
Mohos Gábor ismét megfogalmazta aggályait, egyrészt milyen szervezetet hagy el az illető, mi alapján dőlne el, ki segít, miért éppen ő, és hogyan választják ki? Továbbá a felekezetek közötti különbözőségek, mint pl. a felnőtt keresztség megnehezíti a közös grémium alakítását.
Góra Edit egy honlapon javasolja összegyűjteni a hasznos információkat, elérhetőségeket.
Mohos Gábor erre reagálva megjegyezte, hogy minden egyház meggyőződése, hogy az igazság tudója, ami az egyházak közötti különbözőséget is jelenti. Másrészt viszont egy egyház sem tud minden egyes papjáért, lelkészéért felelősséget vállalni.
Harangozó Judit javaslata szerint a felhasználók tapasztalata alapján lehetne jelölni, kit javasolnak és kit nem.
Gádor György a MAZSIHISZ részéről elmondta, hogy a zsidó felekezet nem térítő egyház, de feladatuk a betegek látogatása, aki pedig egy nem egészséges közösség tagja útkeresőnek tekinthető, de nem téríthető. Továbbá hozzátette, hogy valóban vannak betegek, akiknek nem elég a lelkész, hanem szakmai, gyógyszeres kezelésre szorulnak.
Fedor Tibor elmondta, hogy a 32 elismert egyház közjogi aktus keretében vált azzá, de nem kizárólagosságot indikál, hiszen ezeken kívül is működhetnek jó közösségek, és a 32-ért sem vállalhat az állam garanciát. Tekintettel arra, hogy a minisztérium által vezetett egyházi nyilvántartás nyilvános, az a kormányzati honlapon megtalálható, ennek linkje természetesen behivatkozható.
Pataky Ilona elmondta, hogy a Lipótmezőre az egyházak képviselői rendszeresen bejártak, és szolgáltak. Továbbá javaslatot tett arra, hogy a Magyar Pszichológus Érdekvédelmi Egyesülete, vagy a Magyar Pszichológiai Társaság honlapján a szakemberek megjelölhetik, hogy milyen felekezetű egyéneken tudnak segíteni.
Harangozó Judit javasolta a jó-rossz egyház definíciója felől elmozdulni a jó-rossz közösség meghatározása felé. Hangsúlyozta, hogy egy közösség, illetve egy család lehet jó, de megbetegítő is – mozduljunk el a jó közösségek irányába
Várfalvi Marianna jó példaként elmondta, hogy a Miskolci Egyetem Egészségtudományi Karán a védőnőképzésben egészségkultúra tantárgy keretében meg kell ismernie a hallgatóknak a kulturális hatások és tényezők egészég összefüggéseit, így többek között a vallási közösségeket, a vallási értékek, hagyományok és szokások tartalmi jegyeit, hogy majd munkájuk során ismerjék és felismerjék méltányolni tudják, figyelembe tudják venni a védőnők a vallási orientáció hatásait.
Harangozó Judit fontosnak tartaná, hogy az általános iskolában is tanuljanak a vallási közösségekről, egyházakról a gyerekek. Török Péter előadta, jó lenne az egyházak részéről röviden megfogalmazni, hogy mit gondolnak a lelkileg egészséges életről, mit adhat Isten, milyen emberképük és Istenképük van. Mik azok az alapvető értékek, melyek erőforrásul szolgálhatnak az embereknek?
Mohos Gábor szerint ez számukra nehezen kivitelezhető, mivel a katekizmus nem összefoglalható pár mondatban.
Török Péter elmondta, hogy jó példákon keresztül is meg lehet fogni a kérdést.
Pataky Albert jelezte, vállalja, hogy megfogalmazzák, a jó egyházi közösség ismérveit, és hozzátette, hogy két irányú igény fogalmazódott meg egy szellemi és egy gyakorlati.
A következő ülésre június 26-án 15-órakor kerül sor.

 Az egyházak jó gyakorlatai

  1.   A Magyar Pünkösdi Egyház Országos Cigánymisszió lelki egészséget fejlesztő gyakorlatai, amelyeket Pataky Albert elnök úr 2013. június 26-án a Közösségi Lelki Egészségfejlesztés egyházi munkacsoportjában ismertetett.

 

 Az október 8-i ESZMECSERE meghívója, programja sajtóanyaga és előadásai:

Dr. Csányi Péter (EMMI) plenáris előadása az ÉLETÚT Lelki Megújulás Program tervéről.

Prof. Dr. Kurimay Tamás (Szakmai Kollégium TT, EMMI EÜ. Államtitkárság által felkért szakértő) plenáris előadása: a Mentális Egészségügyi Szakpolitikai Program (MESZP) – A pszichiátriai ellátórendszer fejlesztése 2020-ig tervezet szakmai szempontjainak ismertetése

Az 3. munkacsoport keretében megrendezett kerekasztalbeszélgetés összefoglaló javaslatai.

Megjelenés a sajtóban.

Kérjük javaslatait, véleményét!

  • Tisztelettel az eszmecsere kezdeményezői:
  • Ébredések Alapítvány (dr. Harangozó Judit) Debreceni Egyetem Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központ (Berényi András) Magyar Mentálhigiénés Szövetség (Buza Domonkos) Országos Közösségi Ellátások Egyesülete (Gordos Erika) Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK Pszichológia Intézet ( dr. Pataky Ilona) Pszichiátriai Gondozók Regionális Egyesülete (dr. Silling Tibor) Semmelweis Egyetem EKK, Mentálhigiéné Intézet (dr. Török Péter). Az október 8-i eszmecseréhez csatlakozott még: Országos Tisztifőorvosi Hivtal, Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (Radó Iván), A Megújuló Emberért Alapítvány (Várfalvi Marianna), Egyensúlyunkért Alapítvány (Lőrintz Zsuzsa).
     

 

 

 

 

 

 

 


Válasz erre
1

DOHOVICS RÉKA

2013-04-11 17:25:31

Dohovics Réka vagyok. Mentálhigiénés segítő, kísérő. Szakdolgozatomat a közösség szerepe a lelki egészségben címmel írtam. A személyközpontú szemléletmódot képviselem. Lehetőségem volt, hogy kipróbáljam a személyközpontú szemléletmódot a drogprevencióban - nem függő szerhasználók - csoportos kísérésében. A három év gyakorlata megerősített abban, hogy a személyközpontú - elfogadó, bizalommal teli, meghallgató, egyenrangú, minősítés mentes - alapokon működő kisközösségekre igény van. A célcsoport, akit kísérhettem 18 és 35 év közötti férfiakból állt. A csoport tagjai a személyközpontú viszonyulás hatására nyitottabbak, motiváltabbak, együttműköddőbbekké váltak. A bizalomteli tér megteremtése után már befogadóak voltak az életképességüket segítő önismereti eszközök megismerésére is. Belső motivációm az, hogy segítsek a pótszermentességet támogató, belső erőforrásokra építő, együttműködő közösségek létrejöttében. Női kört kísérek 1,5 éve- 25-40 év közötti korosztályt, mely szintén a személyközpontú szemléletmódra, és az életképességre, együttműködésre épít, ill. saját lakóközösségben van tapasztalatom közösség építésben. Szeretnék támogatni minden olyan kezdeményezést, mely a külső pótszerek helyett a belső lelki erőforrások felé, önmaga felé segíti az embert. Részt vettem az eszmecserén, ahol dr. Török Péter előadásának sok pontjával éreztem hasonlóságot. Az eszmecsere második részének is lelkes résztvevője kívánok lenni. Üdvözlettel,


Válasz erre
2

dr. Harangozó Judit

2013-04-16 09:17:56

Kedves Réka!

Nagyon örülök a hozzászólásának. Szerintem is a személyközpontúság az egyik legfontosabb, vagy legfontosabb érték-komponens, ami a mentális szolgáltatásoktól az iskolákig, stb., mindehol szükséges és mindehol hat. Ezért is a mai sajtóközleményben, ami a holnapi eszmecsere "beharangozója" azt választottuk címnek, hogy: "Több humanizmusra van szükség a humán szakterületeken".

 

Üdv

Harangozó Judit


Válasz erre
3

Góra Edit

2013-04-14 21:31:31

Engem egy elég speciális terület érdekel, amivel úgy tűnik Mo-n olyan sokan még nem foglalkoznak. Ez pedig a vallás területén az egészségtelen vallási csoportok. Azt gondolom, hogy a vallás nagyon veszélyes terület, mert nagyon könnyen vissza lehet élni az emberek jóhiszeműségével Isten és a Biblia nevében. Érdekel az egészségtelen csoportokból kijövők felépülésének segítése. Illetve azt gondolom ugyanolyan fontos lenne vallási csoportok egészségességét objektíven vizsgálni, növekedését segíteni. Keresem azokat, akiket szintén érdekel ez a kérdés.


Válasz erre
4

Török Péter

2013-04-16 15:42:28

 Kedves Edit!

Nagyon köszönöm ezt a hozzászólást, egy nagyon fontos, ám annál kényesebb kérdést tett itt fel. A magyar társadalom valószínűleg még mindig csak tanulgatja az egyéni szabadságjogokkal (beleértve a vallásszabadsággal és az önrendelkezési joggal) való élést, illetve most kezd tapasztalatot szerezni az ezekkel a jogokkal való visszaélésről. Az Európai Unió is számtalanszor figyelmeztetett a potenciálisan káros vallási entitásokra, de minden esetben figyelmeztetett a vallásszabadság megőrzésére is. Abban a pillanatban, amikor valaki egy vallási entitással kapcsolatban "farkast kiállt", az hivatkozhat a vallásszabadság megsértésével. Nyitottságra (elsősorban a vallási entitások részéről) és kezdeményezőkészségre (elsősorban az állam és az egészségügy részéről) van szükség, hogy ezen a téren elmozdulás történjen. Talán ezen a konferencián ...

Üdvözlettel:

Török Péter


Válasz erre
5

Góra Edit

2013-04-17 10:29:31

Kedves Péter!

Köszönöm a válaszát, sajnos végül nem tudtam elmenni a konferenciára.

Megértem a problémát, senki se szereti, ha "farkasnak" titulálják. Úgyhogy azt javaslom, hogy foglalkozzunk a sebesült bárányokkal. Hiszen azokból mindenképpen van és segítségre van szükségük. És ha később az derül ki, hogy bizonyos aklok körül nagyon sok a sebesült, akkor lehet, hogy az aklok gazdáit is érdekelni fogja, hogy mi lehet ennek az oka...

Üdvözlettel:

Góra Edit

 

 


Válasz erre
6

dr. Harangozó Judit

2013-04-21 08:53:49

Kedves Edit!

Arra gondoltam, hogy önsegítő csoportot lehetne a "vallási áldozatok" számára létrehozni. Ehhez szükséges volna néhány agilis érdekelt. Ismer ilyen embereket? A csoport megszervezésében az Ébredések Alapítvány is tud segítséget adni.

Amúgy nyilván igénybe lehet venni a mindenki számára elérhető pszicho-szolgáltatásokat, amikből most még kevés van ingyenesen, de  az eszmecsere több olyan javaslatot is jegyez, amely bővítené a pszichoterápiák és a mentálhigiénés segítség lehetőségeit.

Üdv:

HJ


Válasz erre
7

Góra Edit

2013-05-04 08:11:08

Kedves Judit!

Köszönöm a válaszát! Érdekelne, hogy milyen jellegű segítségre gondolt. Van-e esetleg tapasztalatuk önsegítő csoportokkal kapcsolatban.

Megadom az e-mail címemet, ezen közvetlenül elérhet Ön is, illetve bárki, akinek ezzel a témával kapcsolatban van mondanivalója.

Üdv:

Góra Edit

edit.gorakukacgmail.com


Válasz erre
8

Asbóth Katalin

2013-04-16 10:01:36

Szeretném még kiegészítésként ezt hozzáadni:

Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI) honlapján ( www.ogyei.hu ) a lakosság és szakemberek tájékoztatására működik és időnként felfrissítésre kerül az ún. rehabilitációs adatbázis ( elérhetősége: http://rehab.ogyei.hu/ ), melyet a Kézenfogva Alapítvánnyal együttműködésben készítettünk el. Az adatbázisban országosan és régiónként hozzáférhetők az egyes krónikus betegségekkel, fogyatékkal élők segítését végző szervezetek, intézmények. Mivel működtetésük időről időre változik, az adatok frissítését folyamatosan végezzük, de természetesen soha nem teljesen naprakész az adattár.

 

Ugyancsak kapcsolódik a közösségi mentálhigiéne támogatásához az Intézetünk által tinédzserek számára kialakított és működtetett honlap ( www.tinivagyok.hu ), mely tini-szerkesztőséggel a háttérben, alapvetően egészségmegőrzés és egészségfejlesztés témakörökkel foglalkozik, de sokféle más aktuális témában is ad tájékoztatást a célcsoportnak és a velük foglalkozóknak is. Interaktív felület is rendelkezésre áll a vélemények és kérdések hozzáfűzéséhez.

 

Gyermekbántalmazás megelőzése érdekében az OGYEI módszertani munkacsoportja kialakított egy web oldalt www.gyermekbantalmazas.hu címmel, az országban elsőként. A honlap célja tájékoztatást, ismeretet adni mind a szakembereknek, mind a szülőknek és gyermekeknek a bántalmazás megelőzése és az időben történő beavatkozás érdekében.


Válasz erre
9

Asbóth Katalin

2013-04-16 13:20:15

Kiegészítésként szeretném Németh Tünde anyagához hozzátenni:

 

OGYEI

A családtervezés – pozitív családtervezésről külön anyag olvasható Dr. Erős Erika bemutató anyagában

Családbarát Program
Az 1993-ban indított program szakmai alapját az MTA Kutató csoportjának Terhesség-szülés-születés projektje adta. A Családbarát program – a két generációs primer prevenció egyik alappillére, egy egészségügyi minőségfejlesztési részprogram, az egészségügyi tevékenységek között egy új utat képvisel, mely az egészséget és a megelőzést állította a központba. Célja az egészségnek és az egészségfejlesztésnek megfelelő teret biztosítani az egészségügyi és szociális ellátásban, segíteni a család ősi támogató rendszerének a visszaállítását. Alapelvei: emberközpontúság, holisztikus szemlélet, paritásos-partneri viszony, rendszerszemlélet, azonos információ a szakembernek és a kliensnek, támogató kapcsolat, kliensek aktív részvétele a prevenciós és gyógyító folyamatban.
Az interdiszciplináris Családbarát Konferenciák kiadványainak anyaga megtalálható a www.ogyei.hu honlapon.

Szülői hivatásra felkészítő kurzus
A szülői hivatásra felkészítő kurzus a két generációs primer prevenciós program egyik alapbázisa, a magyarországi magas színvonalú várandós gondozás egyik minőségi alternatív szolgáltatása. Az életciklus váltás lehetővé teszi a két generációt-a szülőket és a megszületendő gyermeket- érintő megelőzést. A nagycsaládok együttélésének a megszűnésével, valamint a jelentős mértékben növekvő egyszülős- vagy új kapcsolatokban élő családok számára hiányzik a családi élet, a gyereknevelés mintája. A kurzus a várandósságot életciklus váltásként fogja fel, mellyel lehetőséget teremt a leendő szülők, az anya és az apa számára gyermekkoruk lezárására, a szüleikről való leválásuk végleges befejezésére, az önálló közös élményekre való felkészülésre, a leendő gyermek önálló egyéniségként való elfogadására. Ismereteket kapnak arról, hogyan kell majd a gyerek igényeire figyelni és így az egészséges testi-lelki-szocializációs fejlődést támogatni. Lehetőséget és segítséget nyújt, hogy a családok, az egyének saját erőforrásaik mobilizálásával rátaláljanak saját megoldásaikra. A szülői hivatásra felkészítő kurzus jelentősége, hogy nem csupán a szülésre készít fel, hanem az ezt követő időre, a szülői szerepre is felkészít. A közös élmények által a párkapcsolat új dimenzióinak a megnyitására is lehetőséget ad. Ennek az a jelentősége, hogy a család születésekor és azt követően is, a család biztonságának az alapját a párkapcsolat biztosítja, így ennek az alapnak az ápolása kiemelt szerepet kap.
A csoport hatékonyságát Hámori Eszter által kidolgozott intencionalitás méréssel monitorizáljuk. A csecsemőkutatás és kötődés vizsgálatok igazolják a módszer tudományos alapját.

 


Csecsemő és kisgyerekes klub
A klubot azért hoztuk létre, hogy az újonnan alakuló családokat igényük szerint támogassuk, illetve részesüljenek egymás örömeiben, egyben kimozdulási lehetőséget is biztosítson az anyának. Támogatást kaphatnak a családok a napirend, az étkezési és alvási szokások kialakításához, a mozgás és a játéktevékenység optimális tárgyi környezetének megteremtéséhez. A találkozásokon lehetőség van az anyáknak egymással és szakemberrel a gyereknevelés aktuális kérdésiről beszélni, a fejlődésbeli elmaradások korai felismerésére.

Szoptatási szakrendelés
Cél a szoptatás segítése, a szoptatást nehezítő organikus eltérések gyógyításával valamint a negatív lelki események terápiás oldásával.
Intézetünkben van a székhelye a Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottságnak. www.sztnb.hu

Veszteség szakrendelés
Az abortusz, spontán abortusz, a perinatális periódusban, illetve a későbbi időkben gyermeküket elvesztett családok terápiás kezelése történik.
További szakmai információ érhető el a Hivatalos Értesítő 2010. évi 104 szám 15246-15258 A Nemzeti Erőforrás Minisztérium szakmai irányelve a pszichológiai feladatokról szüléshez társuló veszteségek során

Szülő- csecsemő konzultáció
A csecsemők gyors, intenzív fejlődése kisiklásokat hozhat létre. A korai időszak nehézségei jelentősen emelkedő tendenciát mutatnak, és gyakran vezetnek a gyermek viselkedésszabályozás problémáihoz az ún. regulációs zavarokhoz – excessív sírás/krónikus nyugtalanság el- és átalvási zavarok, valamint táplálkozási és gyarapodási zavarokhoz. A kutatók becslése alapján a csecsemők 5-10 %-ánál alakul ki vagy már születéstől jelen van regulációs zavar. Kezelésében az egyik leghatékonyabb elismert terápiás módszer a szülő- csecsemő konzultáció, melyet a nemzetközi egészségbiztosítók finanszíroznak. Külföldön az egészségügy és szociális területen elismert intervenciós és prevenciós módszer.
Az intézetünkben rendelkezésre álló szűk kapacitás mellett kevés helyen érhető el ez a módszer.
Az interdiszciplináris szakemberképzés nemzetközi együttműködésben először intézetünkben indult el majd 2010-től a PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM BTK szakirányú Integrált szülő-csecsemő konzultáció Hédervári Heller-Németh diplomát adó képzésével folytatódott.

Baba-mama-papa program/EGYÜTT program/a szülés előtti, szülés alatti és szülést követő mentális zavarok kezelése anya gyerek egységben
Az OGYEI és a Szt. János kórház pszichiátriai, gyermek- és szülészeti osztályának együttműködésében (2004-től)
A pszichiátriai betegségek népegészségügyi problémának tekinthetők. Nemzetközi tapasztalatok bizonyítják az anya-gyerek egységben való kezelés jelentőségét, melynek eredményeként az anyai betegség gyorsabb rendeződése, az anyai kompetencia megerősödése, a gyermek szeparációjának elkerülése lehetővé válik, ezzel biztosítva a gyermek későbbi egészséges fejlődését és az anya mielőbbi munkaképességét. A közös felvétel számos előnye mellett kiemelendő, hogy nemzetközi tapasztalatok szerint a közös kórházi felvételt követően az anyák 87%-a képes volt gyermeke ellátására, szemben az anyák 31%-val, akiket gyermekük nélkül vettek fel a kórházi osztályra. A programban a kezelés alapját a szakmai protokollok betartása mellett az anya-gyerek interakciók megfigyelése, támogatása, az Integrált szülő-csecsemő konzultáció (Hédervári-Heller-Németh) alkalmazása, az apa és a nagyszülők bevonása, a szociális háttér biztosítása adja. 2007 óta folyamatos szupervízió biztosítja és segíti a team munkáját.

 


Válasz erre