Lelki
Egészség
Fóruma

Témaindító bejegyzés: Közösségi lelki egészségfejlesztés 1. és 2. eszmecsere. Beszámoló és az Egészségügyi, szociális és családügyi munkacsoport javaslatairól

2013-04-06 13:28:44


A március 26-i  eszmecserére (program , meghívó, sajtóközlemény) több mint 300-an regisztráltak. A nagy hó miatt sokan nem értek oda vidékről, de a résztvevők száma így is 300 körül volt. Tucatnyi kormányzati szereplő vett részt a rendezvényen, amely a Szent Imre gimnáziumban kapott méltó helyet.

Képek az eszmecseréről:

 


A délelőtti plenáris előadások, amelyek videón is megtekinthetőek:


A bevezető gondolatokban Prof. dr. Tringer László (Semmelweis Egyetem) a lelki megelőzésben az oktatásba való “befektetést” tartotta a leghatékonyabbnak, miközben az egészségügybe való befektetés nem javítja a lakosság egészségi állapotát. Pályafutása során több mentális prevenciós program születését és halálát élte végig, Abban bízik, hogy a szakemberek és érdekeltek széleskörű bevonása segíti majd, hogy a lelki egészség ügye túlélje az egyes kormányzatokat. Ezért támogatja az eszmecserét.

A test és lélek egysége. Az ember fejlődésének támogatása – az Emberi Erőforrások Minisztériuma célkitűzései - Victorné Langer Katalin EMMI Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkár-helyettes üdvözölte és támogatta az eszmecserét, amely a minisztérium társadalmi és személyes problémákat komplexen megközelítő szemléletét osztja: „Az államtitkárság teljes szemléletváltást kíván bevezetni a felzárkózási politikába: az új koncepció lényege a komplexitás, azaz csupán akkor érhető el minőségi javulás a hátrányos területeken, ha az oktatási, szociális és egészségügyi, valamint a foglalkoztatási körülményeket egyidejűleg javítjuk.
A hátrányos térségekben élők, illetve az alacsony iskolai végzettségük, valamint egészségügyi állapotuk miatt nehezen, vagy egyáltalán nem foglalkoztatható társadalmi csoportok etnikai összetételében a cigányság többségben van, ezért – bár nem dedikált roma programokat, hanem valódi társadalmi felzárkózásra esélyt adó projekteket kívánunk megvalósítani, mégis – a roma sajátosságokra fokozottan tekintettel vagyunk.”
(Idézet az EMMI Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság missziójából.)

Evidenciákon alapuló közösségi prevenciós programok c. előadásában dr. Harangozó Judit, az Ébredések Alapítvány és a Semmelweis Egyetem Közösségi Pszichiátriai Centrum vezetője előszőr azokat a tudományos adatokat idézte fel az evolúciós pszichológiától a gén-könyezet kölcsönhatás-kutatásokig, amelyek a mentális sérülékenység környezeti meghatározottságát, a „külső” és „belső” világunk folyamatos interakcióban történő fejlődését írják le és megalapozzák a lelki (és testi) egészség új és komplex megközelítését. Később elsősorban a WHO által felmért evidencián alapuló mentális prevenciós és promóciós programokat mutatta be, azokat az egyes témák mentén kialakuló munkacsoportok számára is ajánlva. Benedetto Saraceno-t (WHO) idézve beszélt arról is, hogy a WHO törekvéseinek megfelelően az eszmecsere és az azt követő munka alapját a következők adják:
 (1) Multiszektoriális együttműködés  (2) Evidenciák megjelenítése olyan kulcs-üzenetekben, amelyek tudományosan megalapozottak, mégis mindenki számára érthetőek és elég praktikusak ahhoz, hogy akciókat indítsunk el. (3) Az eltérő kulturális és más hagyományokat nem akadályozó tényezőknek, hanem a valós életben való megjelenítés esszenciális elemeinek kell tekinteni (jó gyakorlatok).
Kiemelte, hogy a hatékony promóciós, prevenciós és rehabilitációs programok meghatározó értékkomponensei hasonlóak: Biztonság, emberi méltóság,tisztelet, empowerment, remény, emberi kapcsolatok, közösség, network, önsegítés. Ezeket az értékeket a rehabilitációban a felépülés fogalma tartalmazza. Fontosnak tartja, hogy a munkacsoportok foglalkozzanak a hatékony segítés érték-komponenseivel, mivel ezek a nem-intervenció jellegű tényezők a hatékonyság meghatározó elemei és egyben a különböző akciók számára egységes közeget rajzolnak fel.

WHO Európai Lelki Egészség Akcióterv - irányelvek a közösségi lelki egészségfejlesztéshez Magyarországon c. előadásában Prof. dr. Bitter István, Semmelweis Egyetem, Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika igazgatója bemutatta a WHO irányelveket, amelyek a magyarországi közösségi lelki egészségfejlesztés alapjaként tekinthetünk.
“A Lelki egészség és a mentális problémák meghatározói nem szűkíthetőek le az egyén jellemzőire, mint pl. arra, hogyan kezeli a gondolatait,érzéseit, viselkedését, és másokkal való interakcióit. Ide tartoznak ugyanis azok a szociális, kultúrális, gazasági, politikai és környezeti faktorok is, mint a nemzeti stratégiák, a szociális védelem, a lakhatás, a munka-körülmények és az emberek közötti közösségi támogatás.”
A WHO stratégiai céljai között szerepel: (1) A lelki egészség területén az irányítás és felügyelet erősítése, (2) Az átfogó, koordinált és szükségletekre reagáló, közösségi alapú egészségügyi és szociális szolgáltatások biztosítása; (3) Lelkiegészség-promóciót és prevenciót segítő stratégiák fejlesztése;(4) a lelki egészség területén az információs rendszerek, kutatások, evidenciák fejlesztése.
Az 1. stratégiai célnál kiemelt fontosságú a nemzeti lelki egészség programok létrehozása ill. megújítása a nemzetközi emberi jogi normákkal harmonizáltan. Kiemelik az érdekeltek széles köreinek bevonását és a mentális problémákkal élők és szervezeteik garantált bevonását a döntéshozás minden mozzanatába.
A 2. stratégiai célnál a holisztikus szemlélet, az összehangolt egészségügyi és szociális közösségi szolgáltatások, az általános kórházakban megszervezett pszichiátriai ellátás, a nappali ellátások, a háziorvos bevonása mellett a betegek által irányított felépülés a cél, a hozzátartozók bevonásával.
A 3. célnál országonként legalább két, interszektoriálisan működő lelki egészség promóciós és prevenciós program elérése a cél. Kiemelik az általános és célzott programokat, amelyek a stigma és diszkrimináció, valamint az emberi jogok megsértése ellen lépnek fel, valamint a sérülékeny csoportok problémáira reagálnak. Fontosnak tartják (a) a tájékoztatást, (b) az otthoni antenatális és perinatális egészség-programokat, amelyek része a szülői készségek fejlesztése,(c) a kora gyermekkori fejlesztő programokat, beleértve a szülő-gyermek kapcsolatok fejlesztését, (d) a káros alkoholhasználat csökkentését, (e) a „rövid intervenció” használatát kockázatos szerhasználóknál, (f) az otthoni agresszió, bántalmazás megelőzését, kiemelt figyelemmel az alkohol szerepére, (g) szolgáltatások és programok biztosítását nehéz életeseményeket megélt gyermekek és felnőttek számára a felépülépülésért és az ellenállóképesség erősítéséért, a trauma ismétlődésének megelőzését, (h)a gyermekek bántalmazásának megelőzését a gyermekvédő közösségi rendszerek és hálózatok fejlesztésével, (i)a krónikus mentális problémával élő szülők gyermekeinek szükségleteire való reagálást, (j)az iskolai életviteli készségfejlesztő és egészséges életmód-programokat, valamint a kamaszkori érzelmi és viselkedési problémák korai észlelését és az ezekre való korai reagálást, (k) a biztonságos és támogató munkakörnyezet kialakítását a munkahelyeken a szervezet fejlesztésével, lelki egészség tréningeket a menedzsereknek, stresszkezelő és wellness programokat a munkahelyen, (l) a közösségek és önsegítő csoportok segítését, a sérült emberek részvételének támogatását, (m) a tradicionális, hatékony programok, pl. a jóga, a meditáció támogatását, (n) a média fokozott bevonását, (o)a társadalmi krízisek során a nehéz helyzetbe került csoportok helyzetének nyomon követését és védelmük megszervezését.


Lelki egészségfejlesztés a gyermekkorban c. előadásában dr. Vetró Ágnes, a SZTE Gyermekgyógyászati Klinika és Gyermek-egészségügyi Központ Gyermek és Ifjúságpszichiátriai Osztályának vezetője bemutatta a mentális zavarok aggasztó gyakoriságát gyermekkorban. A WHO Atlas vizsgálata azt mutatta, hogy a gyermekek számára szervezett ellátás még a fejlett országokban is elmarad a felnőttek számára szervezettektől és csak kevés gyermek, ill. fiatal számára érhető el, ráadásul a különböző segítő szolgáltatások között nincs megfelelő koordináció. Nincs országos gyermek-mentálhigiénés program és kevés olyan jó gyakorlat van, amely fenntartható módon terjeszthető. Mentálhigiénés koordinációs központra tesz javaslatot, és szükségesnek tartja a jó gyakorlatok összegyűjtését.


A pszichológusok a lelki egészség megőrzésében c. előadásában dr. Pataky Ilona, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK Pszichológia Intézet igazgatója bemutatta, hogy a pszichológusok az egészséges fejlődés biztosítása, a nem betegségcentrikus kiindulás, a szakmák közötti konszenzus megteremtése, a pszichológia tudományos tapasztalatának hozzájárulása révén a lelki egészség-promóció, a prevenció, a gyógyítás és a rehabilitáció minden szintjén nagyon hasznosan dolgozhatnak.

Közösség és mentálhigiénés szemlélet c. előadásában dr. Török Péter, Semmelweis Egyetem EKK, Mentálhigiéné Intézet igazgatója a közösségek szociológiai, szociálpszichológiai elemzése során bemutatta a közösségek jellemzőit, az egészséges közösségek sajátosságait. A jól működő közösségek a civil társadalom alapjai, jelentős mentálhigiénés szerepük van. A közösségek fejlesztése Magyarországon is elindult.


Szenvedélybetegségek megelőzése - mentálhigiénés és szociális közösségi megközelítés c. előadásában Berényi András, a Debreceni Egyetem Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központ vezetője a prevenciós programok közül azokat tartotta hatékonynak, amelyek nem szólnak a drogokról, hanem az életviteli, megküzdési képességeket fejlesztik elsősorban. Az elmúlt évtizedekben elterjedtté vált szemlélet az egyénre és az őt körülvevő környezetre koncentrálva a protektív (védő) tényezőre fókuszál, nem a kockázati tényezők elleni küzdelemre. Az előadó bemutatta a drogmegelőzés „új felosztását”: Az általános prevenció az egész lakosságot célozza meg a droghasznált megelőzése érdekében, elsősorban iskolai és közösségi programokra koncentrálva. A szelektív prevenciós munka során a kockázati csoportokat célozzák meg, ami nem mindig tényleges droghasználókat jelent. Az indikált prevenció olyan személyek egyéni szükségleteire reagál, akiknél már valamilyen drog-probléma kialakult.

Közösségi szolgáltatók mint facilitátorok c. előadásában Gordos Erika, az Országos Közösségi Ellátók Egyesülete és a Szigony Alapítvány vezetője bemutatta a közösségi szociális ellátások szemléletét, protokollját. Ezek a szolgáltatások evidencián alapuló pszichoszociális módszereket használnak a felépülés érdekében. A munka része a koordináció a betegek szükségeletei mentén, amelyet a koordinátorok és a gondozók is végeznek eset-menedzseri munkájuk során. A kliens és a hozzátartozók szükségletei irányítják a munkát, amely multidiszciplináris teamekben valósul meg (részben a koordináció révén). A szolgáltatás elsősorban a forgóajtós, súlyos állapotú betegek számára jelent megoldást, akik a krónikus betegeknek csak kis százalékát jelentik. A közösségi ellátások a leginkább költség-hatékonyak, a nappali, ill. 24 órás szolgáltatások azoknál indokoltak csak, akiknél a közösségi ellátás semmiképp nem elegendő.


Az eszmecsere a továbbiakban négy munkacsoportban folytatta a munkáját, majd a záró plenáris ülésen beszámoltak a munkacsoportok javaslataikról.
A munkacsoportok számára a Pszichiátriai Szakmai Kollégium Tanácsadó Testület és a Magyar Pszichiátriai Társaság indikátor-munkacsoportja egy un. 5 csillagos szempont-rendszert dolgozott ki, amely kiemeli a javaslatok közül a disszeminációra legalkalmasabbakat. Ezt elfogadták az eszmecsere résztvevői. A munkacsoportok munkájához a következő munkatervet fogadtuk el:

A munkacsoport ülések javasolt témái:
• Küldetés
• A szakterület részvétele a közösségek, családok és gyermekek lelki egészségfejlesztésében
• Lelki egészség-fejlesztéshez kapcsolódó lakossági kommunikáció, média kapcsolatok
• Esélyteremtés – stigma és diszkrimináció elleni munka
• Javaslatok a szakképzés fejlesztésére, hogy rendelkezésre álljanak a programokhoz szükséges szemlélettel és tudással rendelkező szakemberek
• A munkacsoport további munkaterve - beleértve az április 17-i Közösségi Pszichiátriai, Addiktológiai és Mentálhigiénés Konferenciára történő felkészülést
• 5 csillagos projektjavaslatok gyűjtése, a háttér-dokumentáció összegyűjtési terve:
       -1 csillag: nemzetközi kutatási, ill. tapasztalati evidencia
        -2 csillag: hazai megvalósult jó gyakorlat, pilot program
        -3 csillag: a hazai program eredményessége eléri, közelíti a nemzetközi jó gyakorlatokét
        -4 csillag: a hazai disszemináció sikeres volt
        -5 csillag: a disszeminált programok eredményeit mérték, ezek közelítik a pilot program eredményességét
Minden munkacsoport 7 diát készít a fenti pontok bemutatására, amelyeket a záró plenáris ülésen mutat be.

A továbbiakban az egyes munkacsoportok számára külön Fórum-felületet nyitottunk (lefnet.hu, Fórum rovat), ahol az adott terület javaslatait el lehet olvasni, meg lehet vitatni és olyan hattér-dokumentációt is fel lehet tölteni, amely az egyes projektek “csillagait” alátámasztják. Minden munkacsoport rendelkezésére bocsájtjuk az értékeket és általános intézkedési javaslatokat, amelyek átívelnek az egyes szektorok felett.

Szeretnénk, ha a munkacsoportok témafelvezetői és más aktivistái facilitálnák a vitát és adatgyűjtést, és egy rövid prezentációval (munkacsoportonként 1-2 fő) készülnének fel a XI. Közösségi Pszichiátriai, Addiktológiai és Mentálhigiénés Konferencia keretében megetartandó április 17-i 2. eszmecserére, továbbá közreműködnének az ott megszervezendő sajtótájékoztatón is.

 

Az 1. munkacsoport javaslatai


Az 1. munkacsoport az Egészségügy, szociális és családügy, ezen belül a:
• Mentális egészségügyi szolgáltatások és lelki egészség
• Szociális és családügy, gyermekvédelem és lelki egészség
• Fogyatékossággal élők lelki egészsége
• Idős személyek lelki egészsége
• Munkahelyi lelki egészség
témáival foglalkozott. Ebben a munkacsoportban vettek részt a legtöbben, ezért az ajánlott struktúrát nehezebben tudtuk tartani az adott időkeretek között. A csoport témafelvezetői Prof. dr. Bitter István, Gordos Erika, dr. Harangozó Judit, dr. Pataky Ilona és dr. Vetró Ágnes voltak, a vita moderálásában döntően Pataky Ilona és Harangozó Judit vállaltak szerepet. A munkacsoport-megbeszélésről jegyzőkönyv készült, amelyet utána Harangozó Judit rendszerezett.
Ennek során úgy találtuk, hogy a küldetés, az értékek, valamint a javasolt intézkedések közt több olyan is van, amely nem csak az 1. munkacsoport területét érinti, ezért ezeket a szempontokat megjelenítjük a többi munkacsoport Fórum-felületén is, véleményezésre, vitára, kiegészítésre.

Javaslatok minden munkacsoport számára

I. KÜLDETÉS –ÉRTÉKEK

1. WHO 2013-2020 között tervezett programjának értékei: minden ember joga a lelki egészséghez, biztonság, hatékonyság, empowerment, tisztelet és autonómia, a stigma és diszkrimináció-mentesség, emberi méltóság, önsegítés, esélyteremtés, esélyegyenlőség, megküzdés segítése az erősségekre alapozottan, készségfejlesztéssel. Evidenciákon alapuló megvalósult jó gyakorlatok adják a projektek alapját, minőségügy, közösségi megközelítés.
2. Felépülés értékek (empowerment, önálló döntések, személyközpontúság, személyes célokat segítő, szükséglet-alapú szolgáltatások, önsegítés, stigma- és diszkrimináció-csökkentés, a személy természetes támogató rendszerének fejlesztése) - az oktatásban, a segítő munkában és a szolgáltató szervezetek szervezeti kultúrájában egyaránt.
3. Közösségi megközelítés és közösségi alapú szervezés: mindig a lakosságközelibb szint a prioritás, ezt kell átfogóbbá tenni mind a területi lefedettség, mind a szolgáltatás tartalma szempontjából először. A közösségi munka felépülés-alapú, a személyt és környezetét egyaránt segíti.
4. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a képzésnek, amely a közös értékek és nyelv elsajátítását célozza, elősegítve a legtöbb segítő szakmában sürgető modellváltást, amely a gyakran kirekesztő, kontrolláló és diszkrimináló, esetleg medikalizáló, paternalisztikus szakmai gyakorlatokat a felépülés értékeire alapozott, szükséglet-alapú szolgáltatási kultúrával váltja fel. A lakosság széles rétegeihez kívánjuk eljuttatni a pszichoszociális elsősegély, stressz és kríziskezelés készségeit, amely egyaránt segíti az asszertív kultúra elterjedését az egészségügyben, a szociális szférában, az iskolákban, a munkahelyeken, az igazgatásban dolgozók körében és különös tekintettel a fizikális és pszichoszociális problémákkal élők élethelyzeteiben, környezetében.
5. Semmit rólunk, nélkülünk: az érdekeltek és a szakemberek széles körei vegyenek részt a programalkotás és az akciók minden szintjén, tapasztalati szakértők mint segítők.
6. Az evidenciákon alapuló, a helyi adottságokhoz és kultúrához szabott, megvalósult jó gyakorlatok alapvetőek. A minőség a kompetencia, hatékonyság, elérhetőség, biztonság révén valósul meg. A minőség specifikus és nem-specifikus elemei is mérhetőek (kvalitatív és kvantitatív eszközökkel), ezek adják az evidenciákat.
7. A lelki egészség multiszektoriális együttműködést és komplex megközelítést tesz szükségessé.
8. Krónikus betegségek okozhatnak fogyatékosságot, minden fogyatékos csoportban megvalósulhat pszichoszociális korlátozottság és fogyatékosság (pl. stigma, önértékelés, kapcsolati problémák).
9. A mentális zavarok esetén minden beteg számára indokolt felajánlani pszichoterápiát, ill. pszichoszociális gondozást.

II. TÖBB SZEKTORT ÉRINTŐ INTÉZKEDÉSEK

1. A fenti értékek megjelenítése a LEGOP-ban, átvezetése a szociális, egészségügyi törvényeken, rendelkezéseken, protokollokon, irányelveken, hasonlóan az oktatásban, a média-etikában, a munkaügy területén, valamint az ilyen szervezetekre vonatkozó szabályozásban, a szervezetfejlesztésre vonatkozó pályázatokban való megjelenítés, minden területen a minőségügyben való megjelenítés. Ennek részeként a stigma- és diszkrimináció csökkentése a humán hivatások képzése és továbbképzése során. Ennek részeként a közösségi elvek és gyakorlat nagyobb arányú megjelenítése a humán hivatások képzése és továbbképzése során (pl. orvosok, rezidensek, pszichológusok gyakorlati és elméleti képzésében a terepmunka, a mobilis munka elméletének és gyakorlatának bővítése), valamint a stressz szerepének és felismerésének, kezelésének oktatása az egészségügyi- és szociális képzések során, az egészségügyben pszichoszomatika szemléletének bővítése a képzések során.
2. Kormányszintű, több szektort érintő lelki egészségprogram
3. Szakágazatok és szakmák közötti szinergikus beavatkozások, együttműködési utak, egymás munkájának megismerése, egyeztetett protokollok, a tényleges munka szintjén a koordináció. A szakmák mellett a döntéshozói szintek , szaktárcák együttműködése (az EMMI erőforrásainak használata). Civilek, kliensek, jó gyakorlatok bevonása, a döntéshozásba, pályáztatásba, minőségügybe, a kezdetektől és minden szinten (figyelem, a bevonás nem egyenlő a véleményezéssel, vagy egyeztetéssel!)
4. A küldetésben megfogalmazott értékeket is monitorozó lelki egészség ombudsmani hivatal felállítása
5. Az életre szóló tanulás támogatása
6. Pszichoszociális akadálymentesítésítés bevezetése minden fogyatékos csoportban, a rehabilitáció során a pszichoszociális rehabilitációs elemek bevezetése a szakmai protokollokba és oktatásba, (pl. stresszkezelés a hozzátartozók bevonásával, önkép javítása, ön-megbélyegzés csökkentése, család pszichoszoc. támogatása, családi kapcsolatok segítése, társas kommunikáció és kapcsolatok segítése, pozitív gondolkodás, önmegvalósítás stb., az egyéni szükségletek, személyes életcélok felmérése alapján)
7. Az otthoni gondozás és outreach programok bővítése a betegséggel élők és rizikócsoportok gondozása során a humán hivatások területén (pl. gyász, válás utáni családi támogatás, védőnői szolgáltatások pszichoszociális eszköztárának bővítése, iskolai outreach szociális munka, pszichológiai segítés a házirovos mellett a beteg otthonában, közösségi gondozás a mentális problémákkal élőknél, idősgondozás otthon, családtámogatással, koordináció a lehető legkevésbé korlátozó környezetben történő gondozás megszervezése érdekében).
8. Stresszkezelés (relaxáció, kommunikáció, problémamegoldás) bevezetése a humán hivatások képzésébe, a vezetők képzésébe, a munkahelyi és iskolai képzésekbe
9. ÁNTSZ-ben a lelki egészség ügyének hatékony megjelenítése, brit jó gyakorlat tanulmányozásával (koordináció: Wernigg Róbert?)
10. Segítő szakemberek bérezésének javítása
11. Jó gyakorlatok országos gyűjtése, ezek kutatása, hatékonyságának mérésére indikátorok kidolgozása és alkalmazása minden területen (pl. 5 *-os iskolai programok, eü., szoc. , munkahelyi programok, média-aktivitások, stb.), az igazoltan hatékony programok módszertani feladatokkal való megbízása, pályázati, vagy díjazási rendszerben is megvalósuló financiális támogatása, a jó gyakorlatok képviselőinek bevonása a döntés-előkészítésbe a tényleges munka minden szintjén
12. A lelki egészség értékeit és gyakorlatait megjelenítő média-munka jó gyakorlatai számára díjak , pályázatok kialakítása. A jó gyakorlatok gyűjtése és oktatása. E szempontok megjelenítése a médiaszakemberek oktatásában, a munka etikai szabályaiban. A stigmatizáló, stb. gyakorlatok a szólásszabadságot ne msértő szankcionálási lehetőségeinek kidolgozása.
13. A humán szolgáltató szervezeteknél kommunikációs szakemberek alkalmazása, professzionális lakossági tájékoztatás és kommunikációs stratégiák alkalmazása a küldetés értékeinek megjelenítésére
14. Segítők alkalmasságának vizsgálata a munka-felvételnél, (humanisztikus értékek, segítő személyiség szempontja)
15. Esetmegbeszélő- és Bálint csoportok a segítők kiégésének megelőzésére. Kiégést megelőző egyéb munkahelyi programok a humán hivatásoknál
16. A team-munka és az értékeket megjelenítő szervezeti kultúra terjesztése, oktatása az alap-, posztgraduális és munkahelyi képzésekben
17. Tapasztalati szakértők segítőként való alkalmazási lehetőségének bővítése a szociális, rehabilitációs, eü., fogyatékosügyi területen (pl. szakképzési küszöb csökkentése az ő esetükben indokolt, hiszen saját tapasztalatból tudnak segíteni, %-os foglalkoztatási minimum meghatározása), továbbá ezen területek oktatási és kutatási intézményeiben oktatóként, kutatóként.
18. Minőségügy: Az intézmények és szolgáltatások civil kontrollja, a felhasználók szükségleteinek artikulálása, komplex, kvalitatív és kvantitatív indikátorok kidolgozása

III. JAVASLATOK A SZAKTERÜLETRE VONATKOZÓAN

Kiemelt célcsoportok:

  • Normál családok
  • Várandós párok
  • Rizikóval rendelkező családokI
  • Ifjúság, intrauterin kortól a gyermekek és szüleik támogatása
  • Tinédzser kismamák
  • Idősek, demenciával élők
  • Mentális problémával élő gyermekek és felnőttek, utóbbiak gyermekei
  • Fogyatékososággal élők(bele kellene érteni a pszichoszociális és más krónikus betegséggel élőket is), minden fogyatékosság pszchoszoc . fogyatékos is –a fogyatékosok családjainak segítése).
  • Segítők, tanárok
  • Kiemelt terep az iskola

5 * akciók - az eszmecsere ajánlásával:

  1. Nagy szoc intézmények kiváltása , kiscsoportos védett lakhatás – partnereket keresnek
  2. OGYEI ajánlás, benne a mentális problémával küzdő kismamák számára baba-mama osztály (előadó: Németh Tünde). A program szöveges leírása I., előadás-diák, (Erős Erika) Szöveges összefoglalás költség-hatékonyságra vonatkozó szakirodalmi hivatkozásokkal (Németh Tünde) Kapcsolódó program: TÁMOP család-közösség
  3. Gondozók leválasztása a nagy intézményekről, önálló finanszírozás megteremtése, fejlesztése a közösségi ellátás átfogóvá tétele érdekében, a gondozók új finanszírozási és szakmai protokollja, kiterjeszthető az addiktológia és a gyermek-gondozás felé.
  4. A szociális közösségi ellátások és alacsony küszöbű ellátások átfogóvá tétele országosan
  5. A pszichoterápia OEP finanszírozása. Pszichoterápiát ne csak egészségügyi intézmény v. szolgáltatás keretében lehessen végezni finanszírozottan

 5* - nak jelölt jó gyakorlatok

  1. Civil értékeket (önkéntesség, közjó iránti elkötelezettség, kölcsönös empowertet segítő együttműködés, szükségletere reagálás, nyitottság, demokratikus működés, felhasználók bevonása, felépülés-értékek tisztelete) képviselő civil szervezetek: Afázia Egyesület , Lélek-Hang, Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum, MAMESZ, Egyensúlyunkért Alapítvány, Ébredések Alapítvány, Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága,Cordelia Alapítvány, Szigony Alapítvány, Horgony Alapítvány, Megálló csoport, Kék Pont, MSBT Kálvária Egyesület , Győr, Gyöngysor Alapítvány, további javaslatokat várunk háttéranyagokkal
  2. Szuicid prevenciós hálózat
  3. NYITNIKÉK Magyar Antistigma Kezdeményezés (civil hálózat), média-figyelő program, sajtómunka, felépülés-történetek, önsegítés, évente kiosztott Antistigma Díj a médiának
  4. Tematikus honlapok (OGYEI): www.gyermekbantalmazas.hu, www.tinivagyok.hu
  5. Segítő szervezetek adatbázisa (OGYEI): rehab.ogyei.hu
  6. Moravcsik Alapítvány: Art Brut program és szociális marketing
  7. Menta Alapítvány, Nyíregyháza: helyi lelki egészség programok
  8. Munkahelyi lelki egészség-programok : OMFF ellenőrzi . A témát koordinálja: Holecz Hajnalka
  9. Jó gyakorlatok gyűjtése a pszichiátriában – OPK, Rácz Klára
  10. Indikátorok kidolgozása, indikátorok kutatása, Pszich. Szakmai Koll. és Magyar Pszichiátriai Társ., GYEMSZI
  11. Szuicid prevenciót célzó média-szabályok (Média és Hírközlési Biztos ajánlása)
  12. Na meg az ESZMECSERE…

3* akciók - az eszmecsere ajánlásával:

  1. Tanárok és segítők mentálhig., kiégés elleni, relax. képzése, meglévő projektek (Bagdy E), MAP program pedagógusoknak (további háttéranyagok szükségesek)
  2. Mentális koordináció – norvég alap. (Silling T. észrevétele: az új struktúráknak nincs működő gyakorlata, a gondozóknak, közösségieknek van). Kiterjesztés a gyermek-ellátásban is szükséges!
  3. Kommunikáció segítése azoknál, akik nem tudnak kommunikálni: ismeretek az augmentatív és alternatív kommunikációs módszerekről(fogyatékosok lelki egészségéhez illeszkedik) – további háttéranyagok szükségesek

2* akciók az eszmecsere ajánlásával

  1. Országos Demencia-program Háttéranyag: A Feledékeny Emberek Társaságának levele a döntéshozókhoz
  2. Lelki Egészség Központok (LEK) – mentálhigiénés területi munka és koordináció, az alapellátás segítése pszichoterápiával, mentális tanácsadással. Kiterjesztés a gyermek-ellátásban is szükséges! Perczel Forintos Dórától szakirodalmi evidenciák I., II.
     

Munkahely:

  1. Üzemorvosok protokollja – stressz-, kiégés és mentális szűrés, lelki egészség-gondozás, diszkrimináció csökkentése (pl. fogyatékosok felvételénél, itt vsz érzékenyítő tréningek szükségesek továbbképzés keretében, valamint minőség-ellenőrzés)
  2. Munkahelyi stresszkezelés (ld. Még a több szektort érintő intézkedéseknél)
  3. British Telecom, mint EU jó gyakorlat: 3 szintű program egészségeseknek, stresszerheléssel élő kockázati csoportoknak, mentális problémával élőknek. A küldetés része, hogy a humán erőforrás a prosperitás kulcseleme. Vezetőket képzik a stesszállapotok és mentális zavarok felismerésére
  4. További hazai jó gyakorlatok keresése
  5. Munkahelyi pszicho-kockázat felmérése kötelező! (jó gyakorlat?, háttéranyag szükséges)
  6. Vannak jó gyakorlatok a megvált munkaképességűek foglalkoztatásában, ide tartozhat a jelenlegi integrált munkaerőpiaci foglalkoztatás – javaslatok, háttéradatok szükségesek
  7. Vannak 5*-os munkahelyi lelkiegészség-programok: OMFF ellenőrzi. A témát koordinálja: Holecz Hajnalka. Két remek háttéranyag az OEFI-től:I. Útmutató a munkahelyi lelki egészségügyhöz, II: Krónikus betegek integrált foglalkoztatásával kapcsolatos jó gyakorlatok
  8. Fontos lenne, hogy a lelki egészséggel kapcsolatos feladatok ennyire ne a munkáltatókat terhelje (pl. pályázati források szükségesek)
  9. Diszkrimináció-ellenes garanciák bevezetése a munkafelvételnél (pl. etnikai, nemi diszkrimináció, mentális betegek diszkriminációja a többi fogyatékos csoporttal szemben is)
  10. Nőbarát foglalkoztatás bővítése, esélyegyenlőség javítása a bérezésnél

 Stigmacsökkentés:

  1. Lásd az általános intézkedéseknél
  2. Szexuális abúzusokon átesetteknél ismétlődik a trauma a diszkrimináció révén – képzés szükséges
  3. A bírósági, igazságügyi és rendőrségi gyakorlatban a mentális zavarokkal kapcsolatos képzések, szemlélet megújítása (ld általános intézkedéseknél is), a túlkorlátozó, gyakran diszkrimináló gondnoksági gyakorlat visszaszorítása, az igazságügyi orvostani véleményezés és protokoll alapelveinek felülvizsgálata a nemzetközi emberi jogi szabályok figyelembe vételével

Idősügy:

  1. Lásd még az általános intézkedéseknél
  2. Országos demencia-program
  3. Életre szóló tanulás

A 2. eszmecsere (program, sajtóanyag) résztvevőinek hozzászólásai a munkacsoport munkájával kapcsolatban (2013. április 17.)

  1. Erős Erika előadása az OGYEI programról
  2. Perczel Forintos Dóra: 2 rövid hozzászólás: (1) a háziorvosi ellátás mellett alacsony küszöbű mentálhigiénés és pszichoterápiás ellátás nagyon fontos, klinikai pszichológusok bevonásával (megjegyzés: megjelenik a LEK koncepcióban, amit az 1. eszmecsere résztvevői támogattak). (2)  A háziorvos feladata volna a mentális problémák szűrése. Rövid evidencián alapuló és validált kérdőíveket ajánl a kötelező szűrések közé.  A háziorvosi praxisban alkalmazott kognitív viselkedésterápia költség-hatékony: depresszió csökkenése, munkábaállási arány javítása.
  3. Pataky Ilona: a mentális hanyatlás megelőzése pszichológiai eszközökkel is lehetséges, ez is jelenjen meg az időskorúakkal kapcsolatos javaslatban
  4. Németh Tünde: közzé teszi a Heckmann görbét. A gyermekkori fejlődés a jövő szempontjából meghatározó.
  5. Lőrintz Zsuzsa az Egyensúlyunkért Alapítványtól: Erős Erika előadásához csatlakozik, a promóciót és prevenciót emeli ki. Stresszkezelést tartottak középiskolában, nagyon nagy a hiány, nagyon nagy az igény, nagyon nagy a siker.
  6. Várfalvi Marianna (EMMI): A társadalmi felzárkózás ugyan külön munkacsoport, de ez a munkacsoport szinte minden területéhez kapcsolódik, a mélyszegénységben élők egy része semmilyen ellátáshoz sem jut hozzá, még a háziorvosi, védőnői ellátáshoz sem.(Megjegyzés: Az eü. és szociális szolgáltatások minőségi eleme az elérhetőség.) Emellett kiemeli, hogy a nők változó korra való felkészítése is fontos.
  7. Lehoczky Pál, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke: Az indikátorok kidolgozásában játszott szerepet az MPT. A gazdagság egy ponton túl nem befolyásolja érdemben a lelki egészséget, de a szegénység sajnos igen. Az eladósodás, a munkanélküliség növeli az öngyilkosságkockázatot. A Lelki egészség országos programja (LEGOP): "Ennek további gondozását egyrészt az ÁSZ jelentés indította el, másrészt Réthelyi Miniszter úrral történt megbeszélésem, amelyben javasoltam a továbbgondolkodást, ebből indult el a folyamat. De a megrendelés egészségügyi szempontú program megírását igényli. Tudjuk, hogy a lelki egészség nem egészségügyi kérdés, de a megrendelés erről szól. Azt szeretnénk, ha megjelennének ebben az anyagban azok a kapcsolódási pontok, amelyek megszólítják a többi szakmaterületet és így továbbfejlődve szeretnénk segíteni egy egységes program létrehozását. Amagyar hagyományokra alapozva kell létrehoznunk programokat. Ilyen pl a gondozói hálózat, ezeket kell közösségi ellátás felé fejleszteni. Közösségi alapú, személyközpontú, de a progresszivitást is megjelenítő fejlesztésre van szükség. Kell pl egy országos központ a ritka betegségek kezeléséhez. Szinte mindenben egyetértünk a munkacsoport javaslataival." Felajánlja az MPT együttműködését.
  8. Takács Mária: együttműködési háló mellett együttműködési kommunikációs hálóra is szükség van, a demens betegek ellátásnak megszervezése nagyon fontos, de nagyon nehéz.
  9. Csányi Péter (EMMI): A holisztikus megközelítéshez csatlakozva jelzi, hogy a Norvég Alapban megfogalmazott célok pont a területi koordinációt segítik és a LEK révén a pszichológusok megjelenése is várható a háziorvosi ellátásnál. A minisztériumban a műhelymunka a 8 államtitkárság együttműködésével megindult. Soltész Államtitkár úr támogatásáról számol be.
  10. Silling Tibor: "Amennyiben a LEGOP csak egészségügyi központú porgram lesz, javaslom a nevének a megváltoztatását. A gondozói oldaról: mi nem akarunk unikum lenni, mi megmaradni szeretnénk, mert bár minden dokumentumban a gondozókról van szó, a fejlődésükről, de a gyakorlatban a gondozók megszűnésének, az osztályokba való beolvasztásának vagyunk a tanúi. Pont az ellenkezője folyik a gyakorlatban. A Norvég Alap pályázat forrásaiból kimaradtak a gondozók. Egyetértek a háziorvosok munkájának segítésével, de nem látom, hogyan fog ez kinézni, hova ül le a pszichológus? Kérdezte vki a háziorvosokat? A kórházi koordináció előtt vannak egyszerűbb és olcsóbb lépések, amelyek nem igényelnek új struktúra létrehozását, hanem  a gondozóban is megvalósíthatóak. A fennmaradásunkról van most szó."
  11. Perczel Forintos Dóra: "Azért akarunk LEK-et, mert ez nem a pszichiátriai betegeknek szól, hanem a beteggé válás megelőzését célozza. A háziorvosokat megkérdeztük fórumokon, sokan szeretnék ezt a segítséget."
  12. Harrach Andor, Bálint csoport vezető. Ez egy képzési módszer, védő módszer a segítők segítésére. A háziorvosnál is jól működik. A szociális szférában is használható. Nem a régi, analitikus változat, hanem egy megújult.
  13. Rácz Klára: kezdeményeztük az egészségügyi oldalon a jó gyakorlatok összegyűjtését és ezt a szociális oldalon is ki akarjuk terjeszteni, talán az EMMI ebben segít.
  14. Harangozó Judit kérdése Lehoczky Pálhoz: Lát-e lehetőséget arra, hogy a LEGOP létrehozásában részt vegyenek a kezdettől fogva felhasználók, hozzátartozók, a közösségi és gondozói szakértők és a jó gyakorlatok megvalósítói? Jelenleg a LEGOP munkacsoport, amelyet az MPT delegált, kh-i pszichiáterekből áll. Nem elég a többieket akkor bevonni, amikor már elkészül, vagy félkész az anyag.
  15. Lehoczky Pál: Egyelőre pontosítjuk a megrendelést és utána nem látom akadályát. Nem zárt a munkabizottság. Vannak benne kórházi orvosok, de én pl. magánorvos vagyok.
  16. Sárkány Csilla: Lehóczky Páltól kérdezi. A pszich ellátás több szintéren folyik, hiszen az eü. mellett a szocellátás is részt vesz benne. Megmarad ez a háborús szembenállás, vagy megpróbálunk partnerséget kialakítani, ahogyan mi Kispesten. A prevenció sok területen került elő. Lesz-e finanszírozás a prevencióra? A családsegítő nem a pszichiátriai betegekre vonatkozik.
    Silling Tibor: Végig kell gondolni, ki mit miből csinál. A régi struktúrákat kellene előszőr használni.
    Lehóczky Pál: 10 éve van a LEGOPnak előzménye, társadalmi vitára is került. Most a szociális és egészségügyi ágazat közt a legszorosabb együttműködés van. Az EMMI-ben is volt egyeztetés. A mi szándékunk szerint olyan anyag készül, amely korszerű ellátást biztosít az eü. és szociális területen is. Tringer prof sok lelki egészség programon részt vett, és ezek elhaltak. Én is sok ilyet láttam. Hogy vmi megvalósul-e, az sok tekintetben a kormány szándéktól függ. Sikerül-e ciklusokon átívelő programokat elfogadtatni és megvalósítani. A szándékunk, hogy olyan akcióprogram legyen, amely összekötő az egyes érdekltek, szakemberek közt.
    Harangozó Judit: Tringer Professzor azt is mondta az 1. eszmecserén, hogy pont a mi aktivitásunk és a sok érdekelt bevonása teremtheti meg a program hosszú távú garanciáját. Ezen szeretnénk az eszmecsere folytatása során is dolgozni. Nem jó, ha mindent a kormányoktól várunk: nekünk kezdeményezőeknek kell lennünk, mindenki tud vmit tenni a saját területén, a saját életében.

Az október 8-i ESZMECSERE meghívója, programja sajtóanyaga és előadásai:

Dr. Csányi Péter (EMMI) plenáris előadása az ÉLETÚT Lelki Megújulás Program tervéről.

Prof. Dr. Kurimay Tamás (Szakmai Kollégium TT, EMMI EÜ. Államtitkárság által felkért szakértő) plenáris előadása: a Mentális Egészségügyi Szakpolitikai Program (MESZP) – A pszichiátriai ellátórendszer fejlesztése 2020-ig tervezet szakmai szempontjainak ismertetése

Az 1. munkacsoport keretében megrendezett  kerekasztalbeszélgetés összefoglaló javaslatai. A munkacsoport a közösségi alapú ellátásfejlesztésről és ezen belül az egyes egészségügyi és szociális területek munkamegosztásáról tárgyalt.

Megjelenés a sajtóban.

Kérjük javaslatait, véleményét!


Tisztelettel az eszmecsere kezdeményezői:

Ébredések Alapítvány (dr. Harangozó Judit) Debreceni Egyetem Mentálhigiénés és Esélyegyenlőségi Központ (Berényi András) Magyar Mentálhigiénés Szövetség (Buza Domonkos) Országos Közösségi Ellátások Egyesülete (Gordos Erika) Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK Pszichológia Intézet ( dr. Pataky Ilona) Pszichiátriai Gondozók Regionális Egyesülete (dr. Silling Tibor) Semmelweis Egyetem EKK, Mentálhigiéné Intézet (dr. Török Péter). Az október 8-i eszmecseréhez csatlakozott még: Országos Tisztifőorvosi Hivtal, Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum (Radó Iván), A Megújuló Emberért Alapítvány (Várfalvi Marianna), Egyensúlyunkért Alapítvány (Lőrintz Zsuzsa).
 

 

 

 


Válasz erre
1

Rajna Péter

2013-04-12 23:11:37

Kedves Judit és Szervezők!

Mindenek előtt gratulalok a grandiózus programhoz, az eszmecserék írott anyagaihoz és a javaslatokhoz. Minden igyekezetem ellenére végül is csak lélekben voltam jelen. az Egészségügyi, szociális és családügyi munkacsoport anyagához tennék néhány megjegyzést. Csodálkoztam azon, hogy az idősek problémáiról - az írott anyag alapján - nem szólt külön referátum. A várható életkor növekedésével, a korfa már most is világosan extrapolálható alakulásával jelentkező alapvető változások mentálhigiénés hatásait eszerint még most sem tekintjük eléggé jelentősnek. Vagy pedig nem érzékeljük eléggé, hogy a jelenlegi lehetőségek szinte teljes mértékben elégtelenek a várható változások kezelésére. Erre utalhat, hogy a célcsoportok megjelölésénél az idősek és a demenciával élők egy populációt alkotnak.
Véleményem szerint itt 3 vagy 4 célcsoport van, akik számára kisebb átfedésekkel ugyan, de alapvetően különböző prevenciós, ill. lelki egészségfejlesztő programokat kell kidolgozni.
a./ "védett korúak" csoportja: felkészítés az időskorra, nyugdíjas létre, izolációs folyamatokra
b./ idősek: tréningek a testi és lelki egészség megőrzésére, fejlesztésére, a hasznosságtudat fenntartására, a társadalmi szerepek sikeres átalakítására
c./ demens betegek: viszonylag jól kidolgozott, ám alig támogatott programok alkalmazása, terjesztése. (Csupán egyetlen példa: a rendkívül rentábilisan fenntartható, demensek számára létrehozott nappali klub-hálózat hiány)
d./ demens betegek társadalmi, intézményi környezetének (család, lakószomszédság, idősotthonok, geriátriai objektumok) mentálhigiénés képzése, segítése
A fenti témák primer prevenciós programjainak természetesen már a diákság különböző oktatási szintjein meg kellene jelenniük.

Szívélyes üdvözlettel: Rajna Péter


Válasz erre
2

dr.Horváth Melinda

2013-04-30 21:03:35

Hrangozó Judit kérésére felrakom ide a második eszmecsere előtt a lefnet levelező listára írt levelemet:

 

Kedves LEF tagok!


A családban történt haláleset miatt sajnos nem tudok részt venni
a holnapi rendezvényen.


Eddig nem vagy alig érkezett hozzászólás a vitához, pedig
nagyon szép számmal összegyűltünk az előző rendezvényen. Jó
lenne megtudni ,hogy mik ennek az okai

Ezért ide írom le a véleményemet

Az ENSZ, az uniós és a környező és távolabbi európai országok
dokumentumai alapján és a hazai sajátosságokat felmérve , kiemelve
megalkotható , majd tovább alakítható a magyarországi lelki
egészség stratégia. Nem kell feltalálni a spanyol viaszt, de jól
kell ismerni a hazai viszonyokat és átlátni a helyzetet.

A jelenlegi szakaszban úgy látom , hogy a stratégia alkotók nem
álltak még össze egységesen. Van, ahol még belharc is folyik a
konceptuális különbségek mellett.
A pszichoszakmákkal együtt a szociális szakma, a szociológia és a
pedagógia területének is megfelelő helyet és terepet kell adni a
közös munkához és a törvényhozás és a végrehajtó apparátus
területén is meg kell találni a partnereket. Jó lenne a fentiek
és mellettük civilek bevonásával létrehozni egy koordinációs
csoportot , amelyet széles körben erre a feladatra elismernének és
teljes, a legszélesebb legitimációt nyerne.

A jelenlegi információkat , az anyagot innen alulnézetből még
nagyon formálatlannak látom. Nem áll össze.Nincs meg az igazi
alapkoncepció. Az a társadalmi üzenet, amely összefogná és egyben
irányt is mutatna. Most még egyrészt aránytalanul súlyozottak
,másrészt feltehetően még meg sem jelennek alapvető, nagyon fontos
területek.

A lelki egészség stratégia megrendelője a magyar társadalom.
A szakembereknek és a politikának ezt kellene kiszolgálnia. A
szakembereknek az információs asszimmetria miatt segítséget kell
nyújtani az igények megfogalmazásában is , majd ismereteik, tudásuk
alapján a lehetőségek felmutatásában és kidolgozásában, politikának
pedig minden eszközével ennek az érvényre juttatásában.

A lelki egészséghez mindenkinek joga lenne. A lelki egészség és a
társadalom egészsége oda-vissza alapvetően összefügg, még ha más
szinten és más eszközökkel elérhető vagy biztosítható is, de
vannak minden szintre kiható "klímatényezők" is. A stratégiának
ezeket kell nyilvánvalóvá tenni és a stratégiai alappilléreket jól
felállítani. A négy munkacsoport témái, területei ennek felelnének
meg?

A Lelki Egészség Stratégia a Drogstratégiával és az
Alkoholstratégiával együtt lesz egész. A drogstratégia már korábban
elkészült, nemzeti küldetéssel, fókuszpontjában az egészséges
életmóddal. A lelki egészség stratégia ehhez , hogyan illeszkedik?
Azonosul-e a céljaival és erősíti azokat vagy ellentmondások fognak
feszülni a dokumentumok között? A legutóbbi eszmecserén erről nem
volt szó, nem voltak erre a kész anyagra utalások sem.

A dohányzás ellenes nemzeti kampányok az északi államokban és
Amerikában már több évtizede elkezdődtek és meg is lett a
társadalmi hatásuk. Ezt az átfogó és koherens módon történő
megvalósításuknak köszönhetik, csak így tudtak széles társadalmi
hatást elérni. Nálunk mindez 20-30 évet váratott magára.

A lelki egészség kérdésében is nagy szükség lenne olyan
üzenetekre és programokra ,melyek ezt az egységet képviselik .

Egy részterülethez szólnék még hozzá.
A legutóbbi rendezvényen elhangzott és a fórum írott anyagába
be is került az a vélemény, hogy a drogmegelőzés területén azok a
legjobb programok, amelyekben nincsen szó a drogokról. Ezzel nem
értek egyet.
Tágabb értelemben minden ifjúsági programot értelmezhetünk úgy,
hogy ez drogmegelőző, de ez nem elég. Alapvetően fontos, hogy a
fiatalok és a felnőttek egyaránt megismerjék a különböző függőségek
kialakulásának útját, módját és időben felismerjék a veszélyeit.
Ebbe beletartoznak a drogokról való alapismeretek is.
Egy két évvel ezelőtti felmérés kapcsán tanárok mondták el ,
hogyha drogos témáról van szó tanácstalanok és tájékozatlanok,
nem értenek hozzá, a gyerekek többet tudnak róla. Ezen a
helyzeten mindenképpen változtatni kell.


Üdv:HM


Válasz erre
3

dr. Harangozó Judit

2013-05-02 18:51:50

Kedves Melinda!

Az eszmecsere nem lezárt. Sok területen valóban még nem eléggé kimunkált. De most még az ötletek, észrevételek, jó gyakorlatok, vélemények gyűjtéséről van szó, és messze még vmi véglegesnek a kidolgozása. A demokratikus párbeszéd időigényes és az is a sajátossága, hogy nincs "főfelelős", hanem mindnyájan felelősök vagyunk abban, hogy mi lesz belőle a végén. Az eszmecserék egyik célja ez a "mozgósítás", amely úgy látom jól halad, hiszen a 2. eszmecserén is nagy volt az aktivitás és sikerült megőrízni a konstruktív hangvételt. Az lesz ebből, amivé tesszük...

Annak örülnék, ha a vita a honlapon folytatódna, mert az eszmecserén nem csak a fórumozók vesznek részt és ott tudjuk egyben tartani a hozzászólásokat, hogy később összegezni lehessen őket. Az általad jelzett hiányosságok az addiktológiai programokkal kapcsolatban is talán ott orvosolhatóak pl. anyagok feltöltésével, illetve szakértők, érdekeltek szélesebb köreinek bevonásával. Egy hálózatépítő folyamatot képzelek el.

Végül ami az Eü., szociális és családügyi munkacsoportot illeti, amiben én is dolgoztam, sztem nagyon jól sikerült az értékek, küldetés kidolgozása, úgy látom ezt a többi csoport is elfogadja. Ez szerintem talán a legfontosabb, mert szinte az összes többi már ebből vezethető le. Emellett már az első eszmecserén mindenki támogatta a pszichiátriai gondozók közösségi átalakítását célzó szakmai programot, amely pedig pszichiátria egyes vezetői által nem, vagy csak "elvileg" támogatott dolog (ld. még Silling hozzászólását a 2. eszmecserén). Bízom benne, hogy az eszmecsere segíthet a létükben (ismét) fenyegetett gondozók továbbélésében és fejlődésében. Ez a program a gyermek- és addikt. ellátásban is beindítható.


Üdv

HJ

Ui: a levélváltás előzetesen a Lelki Egészség Fóruma levlistáján zajlott.


Válasz erre
4

EMMI Idősügyi és Nyugdíjbiztosítási Főosztály

2013-05-30 22:31:57

Az EMMI Idősügyi és Nyugdíjbiztosítási Főosztály hozzászólása a vitához, pdf formátumban. Kattintson ide a dokumentum megtekintéséhez.


Válasz erre
5

dr. Harangozó Judit

2013-07-09 21:35:24

Előadásom a Norvég Alap konferencián júniusban, a közösségi pszichiátria jó gyakorlatairól. (HJ)


Válasz erre
6

dr. Harangozó Judit

2013-10-06 18:12:56

Javaslatom a közösségi ellátások fejlesztésére az EMMI Életút Program és a - reményeim szerint ehhez kapcsolódó - Mentális Egészségügyi Szakmapolitikai Programhoz.  Ebből is kiderül, hogy csak több szakterület összehangolásával lehet ezt elképzelni.

I. Projekt : A mentális és addiktológiai problémákkal élők felépülés-alapú közösségi gondozásának és rehabilitációjának átfogó megszervezése országosan 2020-ig

Kiinduló adatok:
1. A közösségi és alacsonyküsz. ellátások térképe, a pszich./addikt/gyermekgondozói hálózat térképe
2. A pszich./addikt/gyermekgondozók humán-ellátottsági térképe (pl. hány pszichiáter, pszichológus, gondozó dolgozik).
3. A célcsoportot célzottan segítő munka-rehabilitációs programok száma (szerintem itt jelenleg 3 alapítvány van)
4. A célcsoportban az öngyilkosság aránya,
5. A célcsoportban a krónikus intézményhasználat gyakorisága,
6. A célcsoportban a kiscsoportos védett lakhatás gyakorisága,
7. A célcsoportban a kriminalitás aránya,
8. A cirrhosis halandóság aránya a lakosság körében
9. A gondnokolt mentális és addikt betegek száma
10. A jó gyakorlatokat folytató civil szervezetek száma: (Eszemcsere ajánlás: Civil értékeket (önkéntesség, közjó iránti elkötelezettség, kölcsönös empowertet segítő együttműködés, szükségletere reagálás, nyitottság, demokratikus működés, felhasználók bevonása, felépülés-értékek tisztelete) képviselő civil szervezetek: Afázia Egyesület , Lélek-Hang, Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum, MAMESZ, Egyensúlyunkért Alapítvány, Ébredések Alapítvány, Feledékeny Emberek Hozzátartozóinak Társasága,Cordelia Alapítvány, Szigony Alapítvány, Horgony Alapítvány, Megálló csoport, Kék Pont, MSBT Kálvária Egyesület , Győr, Gyöngysor Alapítvány
11. A z antistigma programok felmérése,
12. A jelenlegi monitorozási gyakorlat feltérképezése,
13. A forgóajtós betegek száma, rehab. ágyon fekvő betegek száma (forrás: GYEMSZI-kutatás adatai, 14.oldaltól),
14. Média-szabályok: jelenleg az öngyilk. kommunikációjával kapcs. vannak, a mentális betegségekhez kötődő stigmához nincsenek)

Céladatok:
1. 2020-ig átfogó közösségi gondozás megvalósul az ország minden régiójában (az eü. és szoc. ellátásban egyaránt)
2. Minden újonnan jelentkező rászoruló mentális beteg kiscsoportos lakhatásban részesülhet
3. A gondozottak körében a foglalkoztatottság megduplázódik
4. A célcsoportban az öngyil és kriminalitás 10%-os csökkenése,
5. A nagy intézmények ellátotti számának csökkenése legalább 25%-kal,
6. A célcsoportban a gondnokoltak számának 10%-os csökkenése,
7. A jó gyakorlatot folytató érdekvédő és civil szervezetek számának 25,és finanszírozsának 100%-os növekedése,
8. Az antistigma aktivitás növekedése 25%-kal, a hatásosság kutatása megindul
9. -A döntéshozás, monitorozás és az ellátás, szakoktatás minden területén az érintettek és a jó gyakorlatok finanszírozott bevonása, oktatói licencet adó képzések elindítása tapasztalati szakértők számára
10. A szoc. ellenőrzés kvalitatív bővítése (felépülés-értékek, kliens-szükségletek),(kvantitatív 25%-os csökkentése, kvalitatív 15%-os bűvítése), az eü szolgálatok monitorozási eszközeinek kidolgozása (jelenleg nincs).
11. 2020-ra a kh-i koordinátorok (is) 50%-kal csökkentik a forgóajtós betegek számát az adott ellátási területen
12. 2020-ra 30%-kal csökken a rehab. pszichiátriai és addikt ágyak forgalma
13. 2015-re a médiahatóság kidolgoz antistigma szabályokat és szankciókat

Egészségügyi beavatkozások:
1. A pszichiátriai gondozók független jogi és gazdasági státuszának kidolgozása,
2. A gondozók megvalósult szakmai és finanszírozási pilot programja szerinti közösségi irányú fejlesztése (korai gondozásba vétel és szűrés, ho-i outreach – klinikai szakpszichológusokkal, pszichoterápia finanszírozása, közösségi típusú gondozás minden gondozott számára, koordináció a többi ter. szolgáltatásokkal.
3. Nappali kórházak gondozókhoz rendelése (itt fejlesztés nem kell, csak szabályozás)
4. A Norvég alap kh-i koordinátor-rendszerének bevezetése és minőségellenőrzése
5. Az ellátás kh-i, intézményi ellátást ösztönző finanszírozási modelljének reformja, az erőforrások minőségfejlesztést szolgáló átirányítása (pl. az akut ellátás során sokkal több nővér szükséges, egyes betegekhez egy ápoló, felépülés-értékek, kommunikáció, agressziókezelés tréningje, szervezetfejlesztés ,team-építés, stb.)

Csatlakozó szociális és egyéb területeket, vagy azokat is érintő beavatkozások:
1. A közösségi és alacsony küsz. szoc. ellátások átfogóvá tétele, elérhetőség mindenki számára, 2020-ig
2. A védett lakhatásba jelentkező új betegek teljes körében kiscsoportos lakhatás megszerv.2020-ig, a szoc. otthoni férőhelyek 25%os csökkentése 2020ig
3. A befogadó családi rendszer pilot programjának megszervezése és monitorozása
4. A jó gyakorlatot folytató civilek felmérése, monitorozása, a finansz. bővítése a céladatok szerint
5. A felhasználói és civil képviselet, a céladatok szerinti bővítése és ennek szabályozása, az eü-szoc ellátásban és szakképzésekben alkalmazható tapasztalati szakértő-képzés elindítása és a protokollokban való megjelenítése, finanszírozhatóságának megteremtése
6. A felépülés-értékek átvezetése az eü és szoc protokollokba (beleértve az igazságügyi pszichiátriai, addiktológiai irányelveket), és szabályozásba (eü: a szakmai protokollokban folyamatban van), a Szoc tv. és szabályozás átdolgozása 2020-ig javasolt;
7. Antistigma-aktivitás civil szerv-i támogatása a lokális szükségletek alapján, pályázati bővítés 25%-kal, a jó gyakorlatokat folytató civilek pály. kívüli finanszírozása,
8. A szakképzésekben a felépülés-értékek megjelenítése, felhasználók képzőként való megjelenése
9. Az intézmények és szolgáltatások felépülés-alapú szervezeti kultúrájának fejlesztése – pályázatok tréningre és szerv. fejlesztésre,- a szerv. kulturában való megjelenítés szakmai és civil monitorozása (pl. asszertív kommunikáció kötelezettsége, humánus, tudatosan ösztönző viselkedés megjelenítése a munkaköri leírásokban, jó betegtájékoztatás, humanisztikus értékeke az intézmények missziójában, a betegjogok érvényesítése )
1. A médiahatóság antistigma szabályokat dolgoz ki és szankcionálja a stigmatizáló komm-t.

II. További projektjavaslatok, ahol az egészségügynek nagy szerepe van, részletesebb kidolgozásra javaslom ezeket, közösen a többi ágazattal:

a. Terhesség, kisgyermek, szülői tréningek, kismamák szűrése mentális problémák szempontjából (védőnői programok), iskolai, óvodai orvosi szűrések és pszichológiai, fejlesztő programok (javaslatok készültek az első eszmecserén, pl. OGYEI, Balázs Judit: öngyilkosság-prevenciós program)
b. LEK (az OEFI is az egészségügyhöz tartozik)
c. idősek és fogyatékosok humanisztikus, köz. alapú gondozása (itt Rajna Péter és Himmer Éva bevonását javaslom)
d. A jó kormányzás


 


Válasz erre