Lelki
Egészség
Fóruma

Témaindító bejegyzés: Az ápr. 30-i ESZMECSERE teljes jegyzőkönyve és Pátkai István írásben megküldött hozzászólása

2010-05-06 23:40:22

A z április 30-i ESZMECSERE teljes jegyzőkönyve olvasható itt!

 

Az alábbiakban pedig Pátkai István fontos gondolatai, amiket nem tudott elmondani az ESZMECSERÉN.

Kedves Judit!

Még egyszer köszönöm a meghívást és sajnálom, hogy befejezés előtt el kellett mennem. Az előzetesen már kitĹązött MAMESZ beszélgetésre siettem. Gratulálok a moderáláshoz, - a rengeteg mondanivalót sikerült mederben tartani. Tetszettek azok a hozzászólások, melyekben a felépülés modellt követő kollégák, kimondva, vagy áttételesen a demokrácia értékeit fogalmazták meg. Úgy is mondhatnám, hogy a közösségi alapú lelki gondozás a demokrácia értékeit is vigyázza, mintázza. A klienseink, felhasználóink felhatalmazása az ellátó rendszereinkbe foglalása – “empowerment” fogalma és gyakorlata mentén küldöm reflexióimat, amiket az eszmecserén, idő hiányában nem volt módomban elmondani.

A fórumozó kollégák figyelmébe ajánlom Randi Rolvsjord “Therapy as Empowerment – Clinical and political implications of empowerment philosophy in mental health practices of music therapy” címĹą közlését, mely Nordic Journal of Music Therapy 13(2) 2004, 99-111 –ban jelent meg, Interneten is hozzáférhető. Részletes referálás igénye nélkül, tartalmilag idézem a közlemény néhány gondolatát.
Rolvsjord írása már az elején megkapó. Lennon/McCartney Beatles együttes “Blackbird” dalát idézi, mely gyógyító hatással volt egy kliensre, aki súlyos gyermekkori traumás tapasztalatokat élt át. Sajnos nem találtam magyar fordítást, angolul így szól:
„…Blackbird fly
Into the light of a dark black night
Blackbird singing in the dead of night
Take these broken wings and learn to fly
All your life
You were only waiting
For this moment to arise…”
A felhatalmazást – a felhasználók bevonását – empowerment koncepciót hangsúlyozó közösségi gondoskodásban gyógyítjuk a betegségeket (broken wings – tört szárnyak), közremĹąködünk a krízisek megoldásában, de ezen túlmenően az egyén növekedését, tehetségének kibontakozását segítjük – fénybe, közösségben való részvételre hívjuk. A közösségi pszichiátria vállalja a részvételt ebben a folyamatban. Nem csak átcímkézi az intézményes rendszereket. Egyéni szinten a tradicionális tekintélyek megkérdőjelezését, igazság keresést, a politikai-szociális környezet megértését, az egyén kompetenciáját láthatjuk. Az interakciókban a szituációkat elemző, az események feletti kontroll igényét érzékeljük. A viselkedés dimenziójában az egyén aktív részvételét látjuk. A külső kontroll belsővé válik.

Szervezeti szinten a felelősség megosztása, egymásnak támaszt nyújtó kölcsönösség, számos közös szociális aktivitás jellemezheti az „empowered” szervezeteket, melyek a tágabb közösségre nagy hatással vannak, sikeresek, sok erőforrást képesek mobilizálni. Felelősséget vállalnak.

A tágabb közösség szintjén a demokráciát érthetjük, ahol a társadalom tagjai gondoskodnak az egészségügyi és szociális ellátásról, iskoláról és az információkat közkincsé teszik. Folyamatokról van szó, részvétellel, együttmĹąködéssel, bizalommal, a felelősség közös vállalásával, ahol az egyéni készségek kibontakozhatnak és a politika „mások feletti hatalom” – „power over” „valamihez való hatalmat” – „power to” jelenthet.

A terápiás teamek munkájában leképeződik egy demokratikus együttmĹąködés. Hangsúly a pozitívumokon, potenciális erőforrásokon – együttmĹąködés, bizalom, kölcsönösség – szimmetrikus kapcsolat a kliens és a terapeuta között, mely közös döntések meghozatalát eredményezi. Felhatalmazás – empowerment folyamat, melyben a kliens elindul a közösség felé. Kölcsönösen, mindig az adott kontextusban vállalunk részt a lelki megújulás programjában. Az „empowerment” rokon a demokrácia – vagy humanizmus politikai ideológiájával, melyben csak a betegségre koncentráló biomedikális szemléletünk kitágul, új lehetőségek tárulnak fel. Megújulást tapasztalunk a szociológia, pedagógia, közösségi pszichológia színterein és több szinten. Az erőforrások megosztásán, jelenléten, empátián, változásra való készségen van a hangsúly. Mondhatjuk ezt demokratikus kapcsolatnak, és ebben a perspektívában a kliens és a segítője közötti kapcsolat szélesebb közösségben is a kölcsönösség és a bizalom légkörét erősíti. Az elit politizálása helyett inkluzív politika. Eddig a közlemény néhány gondolata.

További reflexiók az eszmecseréhez:
A Szociálpolitikai és Munkaügyi Intézet 2008-ban megjelent „A szociális szolgáltatások modernizációja és fejlesztése” kiadvány a szociális szektor perspektívájában, a közösségi pszichiátriai modellben is érvényesen ad gyakorlatban hasznos javaslatokat az együttmĹąködés és „empowerment” megvalósítására.
Trópusi közösségi pszichiátriai tapasztalataim szerint gyakorta nem a pszichiáter kezdeményezi a kontrollt, a pszichés zavarral küszködő embertársunkról elsődlegesen gondoskodó hozzátartozók már döntöttek a kontrollról, - a közösségi pszichiátriai szemlélettel és gyakorlattal segítünk megszüntetni a szükségtelen külső kontrollt.
A felhasználóink részvételével építkező egymást segítő és érdekvédelmi szervezetekben a különböző fogyatékossággal élők nem versengenek az erőforrásokért. Mint ahogy a nők „empowermentje” sem vezet a férfiak feletti uralomhoz. Kényes kérdés, mert erőforrásokról, azok hasznosításáról van szó, amikor a függés kölcsönös egymásrautaltságnak ad helyet. A kölcsönösség indítást jelenthet további kapcsolatokat kialakítására.
Barátsággal üdvözli,
Pátkai István


Válasz erre