Lelki
Egészség
Fóruma

Témaindító bejegyzés: Egészségügyi reformszövetséget alapított az Egészségünkért Együtt Civil Kezdeményezés - Vitrai József tájékoztatja a Fórumot

2009-05-08 23:37:07

Magyarországon egyedülálló civil kezdeményezés indult, mely alapvető javulást kíván elérni a magyar lakosság siralmas egészségi állapotában. Ahhoz, hogy a magyarok kijussanak végre az „betegséggödörből”, a kezdeményezésben részvevő neves szakemberek hosszútávú tervet készítenek, amit szakmai és társadalmi szervezetekkel való egyeztetés után az egészségügyi kormányzatnak fognak benyújtani. Bíznak abban, hogy egy széleskörĹą civil összefogás képes rászorítani a kormányzatot arra, hogy a terv alapján elkészítse az első hazai egészségstratégiát, és megkezdje annak megvalósítását. A civil kezdeményezés „őrkutyaként” fogja figyelni, hogy az egészségügyi vezetés az elfogadott stratégiának megfelelően hozza-e döntéseit.
Ma már közismert, a magyar lakosság egészsége évtizedek óta messze elmarad attól, ami országunk fejlettsége alapján elvárható. Az Európai Unióban a sereghajtók közé tartozunk szinte valamennyi egészségmutatóban. A civil összefogást kezdeményező szakemberek megítélése szerint ennek egyik oka az, hogy ez idáig az egészségügy egymást követő irányítói hosszútávú célkitĹązések nélkül, ésszerĹątlen és következetlen döntéseket hoztak.
Jól ismert tény, hogy az emberek egészségét – az öröklött egyéni tényezők mellett – számos társadalmi-gazdasági körülmény befolyásolja. Az egészséges környezet biztosításához az egészségügyben és sok más szakterületen tevékenykedő állami, magán és civil szervezetek valamint egyének együttmĹąködésére van szükség. Csakis ilyen összefogás teheti egészségesebbé a természetes, az épített és a társas környezetünket, ösztönözheti és támogathatja az egyéneket és a közösségeiket a testi-lelki és szociális jól-létet eredményező élet kialakításában. Ha pedig úgy adódik, segítséget nyújthat a megrendült egészség helyreállításához és a szenvedések enyhítéséhez. Az életkörülmények mellett az életmód is döntően befolyásolja az egészséget. E civil kezdeményezés részvevői szerint összefogást igényel az is, hogy az emberek megszerezzék az egészséges életvitelhez szükséges ismereteket és gyakorlatot, hogy minél inkább az egészséges magatartásformákat válasszák.
A sok-sok szereplő összehangolt cselekvését csakis egy átfogó, hosszútávú terv, azaz egészségstratégia biztosíthatja. Ezért a civil kezdeményezés részvevői első lépésként az egészségügyre vonatkozó döntéseknek irányt adó stratégia elkészültét tartják a legfontosabbnak. Ezt követően nemcsak országos, hanem helyi szinten, a lakóhelyeken is értékelik a lakosság egészségét érintő döntések következményeit.
Az Egészségünkért Együtt Civil Kezdeményezés várja a hasonlóan gondolkodók és a közösségért tenni akarók jelentkezését. A csatlakozási lehetőség valamint a magyarok egészségéről készített „Itt halnod kell?” címĹą röpirat a www.egeszsegmonitor.hu/egeszsegunkert.php és a http://elitmed.hu honlapon olvasható.
 


Válasz erre
1

dr. Harangozó Judit

2009-05-18 21:34:55

Kedves József!

Szerintem ennek a kezdeményezésnek a legfőbb támogatói maguk a betegek lehetnek. Ezért érdemes volna egy interaktív felületet kialakítani és kapcsolatba lépni olyan fórumokkal, ahol betegek osztják meg egymással és másokkal a tapasztalataikat. Úgy néz ki, hogy még mindíg él a szocialista egészségügy illúziója, és bár mindenkinek vannak borzasztó tapasztalatai pl az idősek ápolásával kapcsolatban, valahogyan ez mégsem áll össze kritikává. Vsz új mintákat, jó példákat kell mutatni, felületet teremteni a tudatformálásra. Lassú változás lehet, nem lázadás. 

 

Üdv

Judit 


Válasz erre
2

Vitrai József

2009-05-20 08:42:13

Kedves Judit!

Igazad van, hó lenne, ha a leginkább érintettek, a már betegek és hozzátartozóik is megoszthatnák velünk véleményüket kezdeményezésünk célkitĹązéseiről. Szívesen venném, ha segítenél abban, hogy a betegek minél szélesebb körben megismerhessék kezdeményezésünket. Egyetértek Veled abban is, hogy nem lázadás, hanem csakis hosszú átalakítási folyamat lehet ezen a területen célravezető. Ahhoz azonban, hogy egy fokozatos változás beinduljon, a kezdeményezésünk szerint irányváltásra, döntéshozói szemléletváltozásra, vagyis hosszútávú tervekre, stratégiára van szükség. A nélkül a magyar egészségügy csak "kóvályog a ködben"...

Üdv. József


Válasz erre
3

Radó Iván

2009-06-28 14:12:58

Hasznos lenne, ha a széleskörĹą civil összefogás a betegekre is vonatkozna. A kezdeményezők meg sem próbálták felvenni a kapcsolatot velünk.

Üdvözlettel:
Radó Iván

PÉF


Válasz erre
4

Vitrai József

2009-07-03 10:24:36

Kedves Iván!

Kérem, ne ítéljen elhamarkodottan! Megpróbáltuk: 31 civil szervezetnek küldtünk csatlakozási felhívást, közöttük szerepelt például az Egészségkárosodott Emberek Szervezeteinek Szövetsége (Lánc Szövetség); a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány; a Szószóló Alapítvány a Betegek Jogaiért. Az utóbbi szervezet csatlakozott kezdeményezésünkhöz. Hogy nem sikerült bevonnunk betegeket képviselő szervezeteket -- készséggel elismerem --, az részben a mi járatlanságunknak köszönhető. Pótlólag küldök Önök szervezetének egy felkérést. Remélem, e területen való tapasztalatlanságunk nem lesz akadálya a jövőbeni együttmĹąködésnek.

Üdvözlettel:

Vitrai József


Válasz erre
5

Radó Iván

2009-08-26 00:54:06

Eszembe sem jut feleslegesen időt rabolni, József, de arról a Szószóló Alapítványról van szó, amelynek komoly segítséget nyújtottunk a betegjogi képviselők (amikor még ilyesmi nem létezett) képzésében és amely egyáltalán nem foglalkozik tudomásom szerint betegekkel és amely-ha mégis beteg térne be oda-hozzánk továbbítja őket? A Lánc Szövetség belháborúk következtében haldoklik. Ez elég baj egyébként. Csak azt mondom, hogy vitatom azt a divatot, amely folytonosan újabb és újabb szervezetek létrehozását igényli, ahelyett, hogy a már meglévőkhöz csatlakozna, hogy közös erővel munkálkodjanak. Értelmes dolgokban egyébként együtt szoktunk mĹąködni.


Válasz erre
6

Vitrai József

2009-07-06 15:39:05

Egészségpolitika
Nyílt levél Székely Tamás egészségügyi miniszternek
[2009.07.01. 12:44]

Az EgészségMonitor nyílt levélben kéri az egészségügyi minisztert, hogy állapítsák meg, ki a felelős az Országos Tisztifőorvosi Hivatal OLEF2009 elnevezésĹą júniusban végrehajtott egészségfelmérésének fatális szakmai hibáiért.

Tisztelt Miniszter Úr!

Ez úton felkérjük, vizsgáltassa ki, miért pazarol közpénzt az Ön felügyelete alá tartozó Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) a teljesen haszontalan, szakmailag több szempontból megkérdőjelezhető OLEF2009 elnevezésĹą egészségfelmérésre (http://www.magyarorszag.hu/hirkozpont/hirek/sajtokozlemenyek/antsz20090617.html).

Az MR1-Kossuth Rádióban közzétett felhívásból és a felmérés honlapján (http://www.oszmk.hu/olef/belepes.php) olvasottakból kiderül, a kérdőívet nem csak a mintába előre kiválasztott személyek, hanem önként jelentkezők is kitölthették. Még a társadalomkutatások területén teljesen járatlanok is átláthatják, hogy az önkéntesség miatt a válaszadók nem reprezentálják a lakosságot, a felmérés eredményei emiatt teljesen megbízhatatlanokká válnak. Az így nyert információk tehát nem használhatók döntések előkészítésére, és különösen nem uniós pályázatok indoklására, mint amire a felmérés szervezői ajánlják.

Elengedhetetlennek tartjuk, hogy a felelősség megállapítása terjedjen ki arra is, hogy az OLEF2009 tervezésének és végrehajtásának támogatására vajon miért nem állítottak fel az egyetemek, kutatóintézetek vezető szakértőiből álló tanácsadó testületet, ahogy az mindenütt bevett gyakorlat. Egy ilyen testület felhívta volna a felmérés vezetőinek figyelmét az olyan fatális tévedésekre, mint az önkéntes válaszadók bevonása, az internetes kérdőívkitöltés, vagy a világon egyedül álló, közel 200 ezer főre tervezett minta.

Meg kell állapítanunk, hogy intézkedéseivel az OTH nem először döbbenti meg a hazai szakembereket. Legutóbb például az OrszággyĹąlés Egészségügyi Bizottsága 2008. november 20-án „Öt éves a Népegészségügyi Program” címmel rendezett nyílt napján bemutatott, botrányos színvonalú Népegészségügyi Jelentésével. Szakmai szempontból erősen kifogásolható tevékenységével nemcsak a Minisztériumot és rajta keresztül a Kormányt járatja le, hanem – ami ennél sokkal fontosabb – elodázza azokat az intézkedéseket, amelyek eredményeképpen a magyar lakosság hosszú ideje kritikusan rossz egészsége érdemben javulhatna.

Őszintén reméljük, az Ön által irányított terület döntéshozói a jövőben sokkal jobban fognak támaszkodni a hazai és nemzetközi szakemberek tudására, tapasztalataira, hogy az egészségügyben elköltött forintok a magyar társadalom számára minél nagyobb egészségnyereséget jelentsenek.

Vitrai József ügyvezető


Válasz erre
7

dr. Harangozó Judit

2009-07-07 16:53:29

Az alábbi szöveget Vitrai József felkérésére írtam, majd ő pontokba szedte, a megújuló egészségügy értékeiről szól. Angolul vision-nek, (víziónak) is szokták hívni. Várjuk a hozzászólásokat.

A jövőbeni egészségügy kiemelt értékei

-Az emberi méltóságot szem előtt tartó, a méltányos bánásmódot biztosító,


-holisztikus szemlélet felé közelítő,


-a közösségi alapú ellátásokat előtérbe helyező:
A lakosság közeli, gyakran mobilis szolgáltatások lehetővé teszik, hogy a legtöbb egészségügyi és pszicho-szociális probléma, vagy krízis hatásos és felhasználóbarát, sz.e. alacsonyküszöbĹąen megvalósuló ellátást kapjon költség-hatékony szakmai eszköztárral. Megoldott az otthoni, illetve lakóhely közeli rehabilitáció és ápolás, a védett, kiscsoportos lakhatás a fogyatékossággal élők számára.

-az erősségekre hangsúlyt helyező rehabilitációs szemléletĹą,


- az egészségmegőrzés pszicho-szociális szempontjait is kezelő:
        Az egészségnevelés és betegség-megelőzés nem áll meg az egészséges életmód propagálásánál, hanem a stresszkezelést (köztük a hatékony kommunikációt, problémamegoldást, relaxációt), a mentálhigiénés ismereteket is az oktatás részévé teszi, a kamaszkorúaknál a konfliktuskezelést is oktatva. A gyermekek számára az óvoda és iskola egyéni fejlesztést és felzárkóztatást, integrált oktatást, közösséget biztosít.


- hatékonyság alapján is versenyeztető


- hatékonyan menedzselt:
          A specializált ellátás professzionálisan menedzselt, a humán erőforrást folyamatosan fejlesztő, a team-alapú munkavégzést megvalósító, a kommunikációra, a burn-out megelőzésre, a vezetőképzésre is hangsúlyt fektető, nem bürokratikus minőség-ellenőrzést megvalósító, intézményekben valósul meg, ahol az ellátás minden biztosított számára hozzáférhető és az ellátók versenyeznek a felhasználókért.


- a stigmacsökkentésre tudatosan ügyelő,


- a minőség-ellenőrzés kvalitatív, a felhasználók elégedettségi szempontjait is megjelenítő jelzőrendszerekkel valósul meg:
A hatékony kommunikáció és ügyfélbarát szervezeti kultúra a közintézményekben (nem csak az egészségügyben) munkaköri kötelezettség. A közintézmények (többek közt az eü. intézmények) minőségellenőrzése során az ügyfél-elégedettséget és diszkriminációmentességet is mérik.


- a civil szervezetek és a civil kontroll nagyobb támogatást és szerepet kap.

 

 

 


Válasz erre
8

Vitrai József

2009-08-13 16:11:00

A Civil Kezdeményezésben részvevők június 29.-én találkoztak, hogy a megbeszéljék a következő lépéseket. A megbeszélésen felmerült, hogy az egészségügyi rendszer fejlesztésének elősegítése érdekében szakmai és társadalmi vitát kezdeményeznek, amit a Világhálón mĹąködtetett portál segítségével valósítanának meg. Az elképzeléssel kapcsolatban az is felvetődött, hogy a vita "komolyságát" bizonyítandó, felkérik az OrszággyĹąlés Egészségügyi Bizottságát, támogassa a - munkacímként "Diskurzus az egészségügyről" nevezett - portál létrehozását.

Ennek érdekében lúlius 27.-én megbeszélésre került sor a Bizottság vezetőivel (Kökény Mihály, Mikola István illetve tárgyaló küldöttségként Sinkó Eszter, Buda Béla és Vitrai József), amelyen ők támogatandónak minősítették az ötletet. Hogy a Bizottság elé vigyék a javaslatot, kértek az ötletről egy rövid összefoglalót. A portál megvalósításáról készített összefoglalót augusztus 12.-én eljuttatták a Bizottság elnökének.
 


Válasz erre
9

Vitrai József

2009-09-07 14:52:16

NYÍLT LEVÉL A PÉNZÜGYMINISZTERNEK

Tisztelt Miniszter Úr!

Ön a Heti Világgazdaság 2009. szeptember 5.-i számában megjelent interjújában a következőket válaszolta egy kérdésre: „Azt hiszem, a mostaninál kevesebbet már nem lehet az egészségügy finanszírozására fordítani. Most GDP-arányosan nagyjából annyit fordít erre az állam, mint a hozzánk hasonló fejlettségĹą országok.” Két okból is hibásnak tĹąnik azonban ez az érvelés, bár az adatok látszólag alátámasztják.

Először, hasonló arányú egészségügyi közkiadás akkor lenne indokolt, ha a lakosság egészségi állapotából fakadó szükséglet is hasonló lenne. A magyar lakosság egészsége azonban – ezt tények sora igazolja – messze elmarad a fejlettségi szintjén elvárhatóhoz viszonyítva! Csak egyetlen példát kiragadva: míg a magyarok várható élettartama 73 év, addig – a hasonló fejlettségĹą országokkal összehasonlítva – 75 a lengyel, 74 a szlovák és 77 év a cseh lakosság esetében. Ha az elmúlt 10 évben Magyarországon a valamivel kedvezőbb szlovák halandósággal számolhattunk volna, 90 ezerrel kevesebb honfitársunkat veszítettük volna el!

Másodszor, az egészségügyi kiadások egy részét a nemzetközi piacon beszerzett orvosi eszközök, gyógyszerek teszik ki. Emiatt minél alacsonyabb egy országban a GDP, annál hátrányosabb helyzetben van az ott élő lakosság, hiszen az állam kevesebbet tud világpiaci áron beszerezni ezekből a termékekből. 2007-ben Magyarországon – az összehasonlítható, folyó áron számolt – egy főre jutó egészségügyi közkiadások az OECD átlagának mindössze 61%-át tették ki, Lengyelországban ez az érték 46%, Szlovákiában 65%, a Cseh Köztársaságban 87% volt.

A fentiek alapján mindenki levonhat két következtetést: (1) Mivel a magyarok egészsége rosszabb a hasonló gazdasági fejlettségĹą országok lakosságához viszonyítva, nagyobb arányban lenne szükséges az egészségügyre fordítani. (2) Alacsonyabb GDP esetén, csak nagyobb arányú egészségügyi közkiadások biztosítanának a magasabb GDP-vel rendelkező országokhoz hasonló szintĹą egészséget.

Tisztelettel kérjük, hogy a költségvetés kialakításakor vegyék figyelembe a fentiekben megfogalmazott érveket is. Fordítsanak végre a korábbi trenden, ne csökkentsék tovább, sőt növeljék az egészségügyi közkiadások mértékét! Az OECD kutatói egy tavalyi tanulmányukban kimutatták, legalább 2 évvel lenne hosszabb a magyarok várható élettartama, ha – minden mást változatlannak feltételezve – az egészségügyi közkiadások szintje az elmúlt évtizedben elérte volna az OECD átlagát! Tisztában vagyunk ugyanakkor azzal is, hogy az alacsonyabb ráfordítás mellett az egészségügyi rendszer hatékonyságának növelése is igen jelentősen javíthatna a magyar lakosság elszomorítóan rossz egészségén. Szerencsés lenne, ha a hatékonyság növeléséhez a Pénzügyminisztérium a forráskivonás helyett találna más ösztönzőket is. Befejezésül hadd idézzük Margaret Chan, a WHO igazgatójának a gazdasági világválsággal kapcsolatos, evidenciákra alapozott figyelmeztetését: “Nagyon fontos tehát, hogy tanuljunk a múlt hibáiból, és a gazdaság visszaesését az egészségügyi és a szociális szektorba történő befektetésekkel ellensúlyozzuk.” Még tisztán gazdasági szempontból is érdemesnek látszik megfogadni tanácsát, hiszen az ország a gazdasági fejlődéséhez jelentősen hozzájárulhat a befektetés egy olyan szektorba, mely jelenleg a GDP megtermelésében 4%-ot, a foglalkoztatottságban 7%-ot képvisel, de amely az EU fejlettebb országaiban 11% illetve 9%-ot is elér. A javasolt „fektessünk be az egészségügybe” megközelítés egyébként már korábban megjelent az EU 2007-2013-re elfogadott Kohéziós Politikájában valamint a Strukturális Alapok célkitĹązései között is, ideje lenne, hogy Magyarországra is „begyĹąrĹązzön”.

az Egészségünkért Együtt Civil Kezdeményezés (http://www.egeszsegmonitor.hu/egeszsegunkert.php) képviseletében:
Bagdy Emőke , Bálint Géza, Buda Béla, Csépe Péter, Füzesi Zsuzsa, Gyárfás Iván, Harangozó Judit, Kapás Zsolt, Kapócs Gábor, Kaposvári Csilla, Kopp Mária, Kovács József, Kullmann Lajos, László Imre, Páldy Anna, Rácz József, Túry Ferenc, Vargha András, Vitrai József, Zajkás Gábor

illetve

Bodrogi Andrea, Lajtavári László, Moré E. Csaba, Németh László, Silling Tibor, Simó Endre, Szabó Mária, Zonda Tamás
 


Válasz erre
10

Radó Iván

2009-10-08 22:44:53

A civil aláírókat nem látom.


Válasz erre
11

Seress Attila

2009-10-14 14:21:47

Önök hiába ostromolják a Pénzügyminisztériumot.

A magyar pénzügyek tervezői bizonyos értelemben a minisztériumon kívüli körök is.

Nekem pl. azt mondta egy katona ezredes a HM területén, hogy Attila, állítsa le magát, mert bizonyos köröknek nagyon nem tetszik a maga viselkedése, amikor útjára indítottam a látók és a nem látók társadalmi együttmĹąködését.

A pénzügyi tervezők körébe tartoznak azok a világgazdasági szereplők is, akik for profitért tevékenykednek és néha-néha társadalmi szerepvállalásként juttatnak valamit.

Íme: komoly orvosok, a jogi-állami élet egyik szereplője, de hol vannak a világgazdasági társaságok szereplői?

És mi a kapcsolat a Radó Elnök Úr által említett civil aláírók hiánya és a világgazdasági szereplők hiánya között?

Én annyi illúziót látok a panaszáradataikban - de szívesen segítek Önöknek is.

De ha komoly emberek nem kérik a civil, egyszerĹą emberek segítségét, akkor hogy képzelik el az összefogást?

A jogi-állami élet pénzügyi vezetőjét ostromolják, mert elégedetlenek?

Tessék Elnök Úrnak válaszolni és a gazdag cégeket is nyilvános levélben ostromolni Elnök úrral együttmĹąködve.

 

 

 

 

 

 

 


Válasz erre
12

Vitrai József

2009-10-19 13:11:40

Kedves Attila!

Valóban, a Pénzügyminisztériumon kívüli szervezetek, személyek érdekei is komolyan
szerepet játszanak a költségvetés kialakításában, konkrétan az egészségügyre
fordítható összegek meghatározásában. Abban is egyet értek, hogy ezt nemzetközi
tényezők is befolyásolják. Hogy mi, civilek milyen módon tudunk a pénzosztogatásba
beleszólni, arról nekem sincsenek illúzióim.

Úgy gondolom azonban, hogy mind a köz érdekében, mind a saját lelkiismeretünk
megnyugtatásáért meg kell ragadni minden alkalmat figyelmeztetni a döntéshozókat arra,
hogy a civilek figyelnek, és tudatni velük, szerintük hogyan kellene igazságosabb
döntéseket hozni.

Remélem, ebben is egyetérthetünk. Üdvözlettel: József


Válasz erre
13

Seress Attila

2009-10-21 13:14:26

Kedves József,

képzelje el, mit kaptam tavaly ajándékba?

A Bildenberg klubról egy kötetet. Olvasta?

A kötet sok adatot közöl a pénzügyi tervezőkről.

Végülis izgalmas feladata lehet a civilek összefogásának, hogy megismerhessük, hova is tĹąnt el a pénz?

Mert hiszen a civilek pénz-használata, az állami-jogi terület pénz-használata és a világgazdasági szereplők pénz-használata ugyebár külön logika szerint mĹąködik, nem?

Szerintem nagyon sok pénz van a világon.  Kérdés, hova tĹąnik el az Ön kezdeményezése fényében?

És mi van, ha cirka 2-3 millió honfitársunkról lemondtak a pénzügyi tervezők? Hiszen akkor, ha igaz, hogy lemondtak 2-3 millió honfitársunkról, nyilván eltĹąnik ezen 2-3 millió honfitársunk ellátásából a pénz. Nem ez az Önök gondja?

Menjünk tovább, kedves Kolléga Úr. Nos, hazánkat, főleg az állami-jogi területet külföldről finanszírozzák, cirka a Kádár korszakban felvett hitelektől kezdve. Nos, kiknek áll érdekében eladósítani egyes goegráfiai területeket? Érdekes kérdések ezek, de sok pénz mozog ezek mentén.

És mi van, ha a hazai közszolgálatok finanszírozóinak nem éri meg 2-3 millió honfitársunk finanszírozása? Nos, van 21. századi Taigetosz? Van 21. századi Holokaust? Passzív és akítv? És mi van, ha pénzügyi eszközökkel esetleg el lehet érni, hogy sok honfitársunk havi 27 ezer ft-ból éljen?

Én egy olyan világban szeretnék élni, ahol az épek és a sérültek együttmĹąködhetnek - még a pénzügyi tervezésben is :)

Egyetértünk?

Üdvözlettel: Attila

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Válasz erre
14

Vitrai József

2009-10-21 19:57:38

Kedves Attila!

Én úgy fogalmaznék, hogy minden közösségünkért aggódó és tenni kész egyén számára az a fontos, hogy a rendelkezésre álló pénzből minél több egészség keletkezzen, maradjon meg és lehetőleg mindenki számára egyenlő eséllyel.

Ehhez, természetesen, a pénzosztozásba be kell vonni valamennyi érintettet, tehát azokat is, akikre fordítják az egészségügyi forrásokat: minket, civileket.

Vagyis egyetértünk.

Üdv: J.


Válasz erre
15

Vitrai József

2009-10-19 12:56:00

Kedves Iván!

Hozzászólása jó alkalom arra, hogy a "civil" kifejezésről beszélgetéssünk, ugyanis az aláírók valamennyien civilek! Az államtól független, a nem hivatalos dolgok jellemzésére szokás a civil kifejezést használni. Tehát aki úgy nyilatkozik, hogy nem képviseli az államot vagy annak intézményeit, hivatalit, az civilként szólal meg.  Az "Egészségünkért Együtt" Cicil Kezdeményezés tagjai, támogatói tehát civilként írták alá a fenti levelet.

Egyet tud érteni?

Üdv: J.


Válasz erre
16

Vitrai József

2009-12-15 16:13:57

ISMÉT NYÍLT LEVÉL AZ EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTERNEK

Tisztelt Miniszter Úr!

Válaszul a 2009. szeptember 2.-án kelt levelére, ismét az ÁNTSZ által végzett Országos Lakossági Egészségfelmérés (OLEF2009) ügyében írok Önnek. Levelében akkor azt ígérte, hogy a felmérés súlyos hibáira vonatkozó véleményem megítélésére „a vizsgálat feldolgozása”, és az október végére tervezett, „széles szakértői kör bevonásával” történő értékelés után kíván visszatérni.
A felmérésről december 8.-án rendeztek szakmai napot, amelyet a Minisztérium Népegészségügyi Főosztályának vezetője nyitott meg. Bár a felmérés haszontalanságát hangsúlyozó véleményem megítéléséhez minden bizonnyal kapott már megfelelő tájékoztatást munkatársaitól, engedje meg, hogy – most már a megismert tények birtokában – ismételten felhívjam figyelmét az Ön által irányított szervezetekben tapasztalható szakszerĹąség súlyos hiányosságaira!
A szakmai napon elhangzottak megerősítették az országos tisztifőorvosnak még a felmérés előtt, és Önnek a felmérés végrehajtása után elküldött levelemben megfogalmazott feltételezést, hogy az OLEF2009 gyakorlatilag használhatatlan adatokat szolgáltat a hazai felnőtt lakosság egészségi állapotáról. A felmérés tervezésének és végrehajtásának súlyos hibáit egyértelmĹąen igazolja az, hogy a válaszadásra felkért személyek kevesebb, mint 15%-a töltötte ki az OLEF2009 kérdőívét. (Összehasonlításképpen: a korábbi OLEF-ekben, valamint a KSH által idén ősszel elvégzett felmérésében a válaszadási arány 70-80%-os volt!)
A statisztika idevágó tézisei szerint, mivel a véletlenül kiválasztott minta nagyságát a kutatók számára ismeretlen tényezők a tervezett töredékére csökkentették, nem lehet hiteles és érvényes következtetéseket levonni a célpopulációra, azaz jelen esetben a kistérségek felnőtt lakosságra vonatkozóan. Az OLEF2009 eredményei egyetlen módszertani következtetést engednek meg: az interneten keresztül legfeljebb csak az internethasználókra vonatkozóan lehet felmérést végezni.
Azon túl, hogy a felmérés haszontalan és téves következtetésekre alkalmas adatokat eredményezett, nagyon fontos a felmérés tanulságait széles szakmai körben ismertetni. Ez akadályozhatja meg azt, hogy újabb és újabb hasonló „innovatív” vizsgálatokat indítsanak az ÁNTSZ-ben. Továbbá olyan jogszabályi előírást javasolnék, amely minden, az ÁNTSZ által indítandó jelentősebb, adatgyĹąjtésre alapozott vizsgálatot az Egészségügyi Tudományos Tanács engedélyéhez kötné. Ez gátat szabhatna az empirikus kutatásokban járatlan szakemberek által kezdeményezett, szakmai hibákkal terhelt, megalapozatlan következtetésekhez vezető vizsgálatok elterjedt gyakorlatának.

Budapest, 2009. december 11.

Üdvözlettel:

Dr. Vitrai József
 


Válasz erre