Lelki
Egészség
Fóruma

Témaindító bejegyzés: Az American Journal of Psychiatry 2009. márciusi szerkesztőségi közleménye az érdekkonfliktusokkal kapcsolatban.

2009-03-15 16:48:41

Kéri Szabolcs küldött át nekem egy szerkesztőségi közleményt, amelyet az American Journal of Psychiatry tett közzé 2009 márciusi számában. Ebből idézek: " A szerkesztőségi közlemény elsősorban a súlyos konfliktusokat tárgyalja a pszichiátria és a gyógyszeripar között. Ezek nem csak az együttmĹąködő feleket érintik, de az egész szakma hitelességét. A pszichiátria ma felülvizsgálja a gyógyszeriparral történő kapcsoalttartás standardjait és etikai szabályait. Ez a felülvizsgálat nem csak az "opinion leadernek" nevezett vezető szakemberek magatartását érinti, hanem az egyes klinikusokét is, akik felelősek abban, hogy mindíg a tényeken alapuló legjobb eljárásokat ajánlják fel a betegeiknek..... "

 

A folyóírat újfajta rendszert vezetett be a gyógyszerekkel kapcsolatos közlemények "átivzsgálására" , amely lehetővé teszi az olvasók számára a pontosabb értékelést. A nagy kérdés ugyanis az, hogy az újabb gyógyszerekről hogyan tud a klinikus "hibátlan" információhoz jutni. Az ipar által támogatott kutatások, tanácsadó testületek, előadások ha nem is mindíg, de túl gyakran okoztak érdekkonfliktust (magyarul: a kutatások valós eredményeinek eltorzítását), amely hiteltelenítette mind az ipart, mind a pszichiátriát. ...Az Egyesült Államokban terjed az a gyakorlat, hogy egy új gyógyszert legalább egy, az ipartól független, általában államilag szponzorált kutatás eredménye alapján fogadnak be.Ezek a kutatások adhatják az alapján a cégektől "megtisztított" továbbképzéseknek, amelyek részeként mindenki betekinthet a gyógyszerekkel kapcsolatos kutatások MINDEN adatába.

 

Az USA orvosi társaságai és az orvosegyetemek elfogadtak egy olyan értékelési rendszert, amelynek során a cégekkel együttmĹąködő kutatók, oktatók megbecsülik, hogy aktivitásuk mennyiben a kutatást, stb., ill. mennyiben a marketinget szolgálta. Ehhez egy külső kontrollt is hozzárendeltek, a "peer rewiew" elvei alapján két független szakértő közremĹąködésével.

A sajtóban közzétett botrányok a szakemberek és az ipar összefonódásával kapcsolatban meghatározzák az emberek véleményét a szakmával kapcsolatban.

Emiatt nagyon fontosak azok a kezdeményezések, amelyek a hivatalos továbbképzések (CME), a szaklapok, egyetemek, stb. céges támogatásait csak a céges érdekeket nem fetüntető módon engedik. A cégek így kevésbé fogják támogatni a szakmát, és vsz. párhuzamos rendezvényeket, képzéseket szerveznek majd.

 

"Mindannyiunknak tudatosan kell felelősséget vállalnunk azért, hogy az ipparal kapcsolatos érdekkonfliktusokat visszaszorítsuk, hogy megőrízzük annak a szakmának a presztizsét és integritását, amely oly fontos mindnyájunk számára." - írják a lap neves szerkesztői.


Válasz erre
1

Seress Attila

2009-03-15 22:19:33

Kedves Judit és Kéri Szabolcs!

Én a magam részéről nagyon szépen köszönöm a fenti referátumot.

Nagyon örülnék, ha Kéri Szabolcs sorait újra olvashatnám.

SA

 

 

 


Válasz erre
2

dr. Rácz József

2009-03-22 20:08:05

Az Amerikai Pszichiátriai Társaság vezetőségének döntése a gyógyszeripar kizárásáról a szakmai rendezvényekről - olvasható itt.


Válasz erre
3

dr. Harangozó Judit

2009-06-07 20:50:19

 

Beszámoló az Amerikai Pszichiátriai Társaság az iparral való kapcsolattartást szabályozó új irányelvekeiről

A Medscape ismertetésének kivonata - Caroline Cassels cikke

Az Amerikai Pszichiátriai Társaság határozott lépéseket tett az elmúlt időben a gyógyszergyárak és az orvosok kapcsolatának tisztázása érdekében. A szakembereken túl azonban az Egyesült Államok különböző államaiban is meghoztak olyan törvényeket, amelyek a szakma és a gyógyszeripar túlzott összefonódását kívánják megelőzni.
Az APA szakbizottsága által kiadandó dokumentum irányelveket tartalmaz a gyógyszeripar által kiadott ajándéktárgyakkal, az ipar által szponzorált rendezvényekkel kapcsolatban, továbbá megszabja, az orvosok milyen kapcsolatban állhatnak a cégekkel, illetve azok képviselőivel.
Az amerikai pszichiáterek szervezetének figyelme tavaly fordult komolyabban a gyógyszeripar és a szakma kapcsolatának vizsgálata felé, amikor több neves szakemberről kiderült, rendkívül komoly anyagi támogatásokat fogadnak el különböző cégektől.
2009 januárjában azonban két szenátor - a republikánus Charles Grassley és a demokrata Herbert Kohl – benyújtották törvényjavaslatukat, amely az orvosoknak járó juttatásokat kívánja szabályozni. A rendelet kimondja, minden gyógyszeripari és orvosi eszközöket gyártó cégnek be kell jelentenie, ha egy évben száz dollárnál magasabb értékĹą ajándékot, támogatást nyújtottak valakinek – még akkor is, ha azt orvosi képzésre, kutatói ösztöndíjra fordították. Mindezeket az információkat 2009 november elsejétől fogva egy honlapon elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára.
Számos államban már bevezettek ehhez hasonló szabályozásokat – köztük Minnesotában és Vermontban is. Massachusettsben a gyógyszercégek nem adhatnak ajándékokat az orvosoknak.
„Tagjainkat komolyan foglalkoztatta az összeférhetetlenség kérdése’ – nyilatkozta dr. Nada Stotland, az APA elnöke. „Ezért létrehoztunk egy munkacsoportot, hogy vizsgálja meg ezeket a kérdéseket. Mi pedig úgy döntöttünk, hogy a szervezetben szétválasztjuk az oktatás és a marketing kérdését. Azt azonban tagjainkra bízzuk, hogy ők hogyan kezelik kapcsolataikat az iparral.”
A probléma az, hogy a gyógyszeripari és az orvosi mĹąszereket gyártó cégek támogatják a kutatások hatvan százalékát, amely jóval több, mint az állami hozzájárulás. Mindezen túl a kutatók 25 százaléka kap támogatást a cégektől, 40 százalékuk különböző ajándékokban is részesül. A kutatók egyharmadának személyes pénzügyi kapcsolatuk van a gyógyszeriparral – a tanszékek, intézetek vezetői esetében ennek a számnak a dupláját találjuk.
A folyamatos orvosi továbbképzések felét az ipar biztosítja, évente három milliárd dollárt fektetnek az oktatásba. Az egyéni, praktizáló orvosok nagy része is kapcsolatban áll valahogy az iparral – akár a cég képviselőjén keresztül, de sokan szaktanácsadást biztosítanak a gyógyszergyártóknak.
A kutatások pedig bizonyítják, hogy a gyógyszergyárak képviselőivel való találkozások száma, a gyógyszerminták elfogadása és a cégek által adott ebédeken való részvétel előrejelzi, az adott orvos, mennyire használja majd az új és sokszor rendkívül drága, az adott cég által gyártott gyógyszereket – és ezzel együtt mekkora eséllyel utasítja el a jóval olcsóbb generikumokat.
„Ilyenkor az ember felteszi a kérdést, hogy mennyire jó vagy rossz ez a helyzet – hiszen az új orvosságok sokszor jobbak, és talán tényleg segít a betegnek, ha azt írják fel neki. Vizsgálatok bizonyítják azonban azt is, hogy sokszor nem veszik figyelembe a szakemberek, hogy ezek a gyógyszerek jóval drágábbak és sokszor nem bizonyítható, hogy hatékonyabbak lennének” – mondja Dr. Appelbaum.
„Sok kollégánk hisz abban, hogy a metabolikus mellékhatások magas száma annak köszönhető, hogy a második generációs antipszichotikumokat túl gyorsan kezdték el nagy számban alkalmazni – így nem volt arra lehetőség, hogy valóban megvizsgáljuk, hogyan hatnak hosszú távon. „
„Nem minden, a gyógyszeriparral való kapcsolat rossz” – teszi hozzá Appelbaum. „Sőt – komoly előnyünk is származik a jó együttmĹąködésekből. Azonban minden orvosnak felül kellene vizsgálnia ezt a kapcsolatot. Amennyiben nem így teszünk, kemény, erőltetett szabályrendszerekkel külsőleg szabályozzák majd a szakma és a cégek viszonyát. Nekünk az a dolgunk, hogy arról győzzük meg a társadalmat, hogy képesek vagyunk magunk határokat szabni ennek a gyógyszercégekkel való kapcsolatnak. ”
 


Válasz erre