Lelki
Egészség
Fóruma

Témaindító bejegyzés: A gyógyítás: tudomány vagy művészet? - Seress Attila vitaindítójával

2009-02-18 20:47:05

Összefoglalás: Seress Attila azt javasolja, folytassunk párbeszédet a gyógyítás mĹąvészetéről: a gyógyítás tudományos területét (fej) át kell vinni a mĹąvészet területére (szív): ezt nevezhetjük a gyógyítás mĹąvészetének. Bánfalvi A. egy korábbi cikkében (LAM) az orvoslást morális tevékenységnek értelmezi. Honlapra is javasolt új vitatéma.

A 21. századi életünkben számos olyan ügy van, amit nem tudunk megoldani, ha nem alkotunk közösségeket és nem bővítjük ki a megszokott kereteinket.

Itt a lefnet-en használók és orvosok mások számára is azt mutatjuk meg, hogy a gyógyítás tudományos területét (fej) át kell vinni a mĹąvészet területére (szív): ezt nevezhetjük a gyógyítás mĹąvészetének.

Az orvosláson belül a pszichiátria sajátosságának megfelelően még inkább szembetĹąnik ez a mĹąvészeti jelleg. Ami egyik betegnél beválik, mint gyógyítási protokoll, az nem válik be talán a másik betegnél és mivel minden ember más, ezért a sikeres terápiát ne lehet "sokszorosítani", mindig van valami egyedi. Ez az egyedi pontosan olyan, mint a festőnél, a mĹąvésznél, hogy nem lehet csak egy Mona Lisa-t festni.

Kéri Szabolcs tudományos lelkiismeretessége is talán innen fakad.

Ezért javasolnám a lefneten a pozitív témát: mit is gondolunk a mai válságos és ínséges időnkben a gyógyítás mĹąvészetéről? és a használók és orvosok együttmĹąködésben hogyan lehetne kibővíteni a gyógyítás mĹąvészetét?

Talán az empátia, megbocsátás minőségei az útmutató minőségek, mik mentén közösen ki tudjuk bővíteni tudásunk és szociális mĹąvészetté tehetjük törekvéseinket.

A szociális szféra is gyógyításra szorul. A használók segíthetnek az orvosoknak és az orvosok segíthetnek a használóknak.

tisztelettel

Seress Attila


Válasz erre
1

Radó Iván

2009-02-18 21:24:25

Nem tudom idevaló-e. Mindenesetre ez megint a makó-Jerzsálem esete, ha hazánkból nézzük.

 

Karok nélkül vezet repülőt
Szerda, 2009. február 18. 11:48
asylum.com
 

Jessica Cox karok nélkül született, ám ez nem tántoríthatta el álmai megvalósításától. Gyermekkora óta pilóta szeretett volna lenni, és most repülőgépeket vezet.
Hihetetlen teljesítményre képes egy huszonhat éves amerikai nő: Jessica Cox, bár karok nélkül született, megtanult repülőt vezetni.

A lány lába nagyujjaival talál fogást a kormányon, és mivel teljesítette a vizsgafeladatot, hivatalosan szállhat sportrepülői engedéllyel.

Cox egyébként írni és tankolni is tud lábfejeivel. Tervei szerint pilóta-oktató lesz: hozzá hasonlóan sérült embereket szeretne vezetni tanítani, illetve mentálhigiénés előadásokat tartani nekik.
 


Válasz erre
2

Kovács Bonifác

2009-02-18 21:44:57

Kedves Seress Attila!

Több szempontból is egyetértek:

- ahogy a mĹąvészeten nem lehet számonkérni a mĹąalkotás létrejöttét, úgy a gyógyítón sem. Ki tudja, hogy La Joconde megalkotása előtt, nem ment-e a szemétre több száz próbálkozás? Ez alól Dali és Picasso kivétel, akik önmaguk hamisítására hoztak létre iparágat.

- ahogy a mĹąvész önmagát egoista módon valósítja meg, úgy a mai gyógyítók is önmagukba feledkeznek köldöknéző módon.

Én iparosokat szeretnék. MĹąbútor asztalosokat, sorozatgyártásban létrehozott, használható, teherbíró, időtálló alkotásokkal, amely produktum megismételhető, kevés selejttel.

 


Válasz erre
3

K.F.

2009-02-20 11:34:10

-- moderátor által törölt hozzászólás --


Válasz erre
4

dr. Harangozó Judit

2009-02-21 00:15:21

Tisztelt Uram, ez nem az hangnem, amely itt elfogadható. Kérem fogalmazza meg mit gondol, mit javasol, de ne személyeskedjen!


Válasz erre
5

Hippocampus

2009-02-22 15:37:52

Kedves Attila!

Itt a lefnet-en használók és orvosok mások számára is azt mutatjuk meg, hogy a gyógyítás tudományos területét (fej) át kell vinni a mĹąvészet területére (szív): ezt nevezhetjük a gyógyítás mĹąvészetének.

Miért akarja szembeállítani a szívet a fejjel? Valahol szívtelenséget érez és fejetlenséggel akar válaszolni? 

Apropó, felbuzdulva a Frost/Nixon filmen, megnéztem újra az Az elnök emberei (All the President's men, 1976; Dustin Hoffman, Robert Redford, Jack Warden) címĹą filmet, amely szerint Charles Colsonnak, Nixon tanácsadójának a szobájában a következő felirat volt kifüggesztve:

"When you've got 'em by the balls, their hearts and minds will follow."

Szerény mĹąfordításomban: "Ha elkapod a töküket, tiéd lesz a szívük és a fejük is."

Nehogy így járjunk.:)

Üdvözlettel
Hippocampus
(anonim páciens, bipoláris fórum az Indexen: http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=1001390&la=87731299 )


Válasz erre
6

Radó Iván

2009-02-22 16:45:47

Szerintem nem érez szívtelenséget, amelyre fejetlenséggel akar válaszolni. Szerintem mindössze tenni akar valamit és ezért jár a fórumra, nem pedig tartalmi rombolás céljából.


Válasz erre
7

Nagy Károlyné

2009-02-22 19:00:57

Kedves Seress Attila!

Megkérem, hogy legyen szíves küldje el azt a linket, amelyikről említést tett, "Bánfalvi Attila, korábbi cikke",( LAM), regisztráltam és beleolvastam, de szeretném, ha konkrétan megírná, hogy melyikre gondolt? 

A gyógyításhoz valóban elkerülhetetlen a pozitív attitĹąd, az empátia, az érzelmi intelligencia EQ, az orvosok és a betegek együttmĹąködése, a bizalom és a test és a lélek komplex orvoslása, természetesen, az eddigi bevált tapasztalatok megtartása és fejlesztése, ötvözve a keleti gyógymódokkal, (relaxáció, akupunktúra, akupresszúra, stb).

A hatalmaskodástól a lelki erőig


Egyszer egy szamuráj választ keresett az élet értelmének kérdéseire. Mérföldeket tett meg, hogy végül egy kopár hegy csúcsán találkozhasson a mérhetetlen bölcsként tisztelt szerzetessel. Elébe érkezve így szól: "Ó, szerzetes, tanítsd megnekem a poklot és a mennyországot." A szerzetes rá sem néz, úgy veti oda: "Egy olyan gőgös embernek tanítsak, mint te?" A szamuráj haragjában a kardjához kap: "Majd meglátod, mire jut az, aki sértegetni merészel!" Abban a pillanatban, amikor a kard lecsapni készül, a szerzetes nyugodtan megszólal: "Ez a pokol." A szamuráj karja megbénul, a kard lehanyatlik. A harcos dadogva szól: "Azt akarod mondani, ezért tetted kockára az életed, hogy megtanísd nekem, mi a pokol?" "Ez a mennyország" - feleli a szerzetes.

A szamuráj hatalmaskodik, a szerzetes lelki hatalommal bír. A szamurájt elöntötte az indulat, egyetlen mondat elég volt, hogy az erőszak poklába taszítsa. A szerzetes nem ijedt meg, erős maradt, és megmutatta a harcosnak az igazságot: "Ez a pokol." A szamurájt öntudatra ébredése szabadítja meg az erőszaktól, és vezeti el a mennyországhoz.

(Isabelle Filliozat: A szív intelligenciája)

 

Üdvözlettel: Nagy Károlyné Zsuzsa
 


Válasz erre
8

Seress Attila

2009-02-25 20:26:22

Kedves Zsuzsa,

a LAM Lege Art Medicin folyóirat. Ez volt, amikor külügyminiszternőnél írtam a szakdolimat, azóta nem néztem bele a LAM hasábjaiba, ezért a hivatkozott cikket sem ismerem. HJ írta téma-indító bejegyzésem összefoglalóját.

tisztelettel

Seress Attila

Szeress és nevess! (c) -épek és sérültek társadalmi együttmĹąködési norma megfogalmazója

Szabad Rehabilitációs Közösség képviselője

 


Válasz erre
9

dr. Harangozó Judit

2009-02-26 22:01:19

Kedves Attila és a többi levelezők!

Attilának nem ez az első kreatív felvetése, amely lényegében zavarba ejtő kérdés a szakemberek számára. A modern medicína szereti magát a tudománnyal azonosítani, amely vmi felszentelt "abszolút" igazságok világának néz ki (pedig a tudományban is lehet mĹąvészet..., sőt üzleti érdek!)

Az orvos gyakran abban a tévhitben van, hogy egy tudományosan igazolt hatékonyságú beavatkozás (pl. gyógyszer), az önmagában mĹąködik, mintha rálocsolnánk egy kémiai anyagot egy szövettenyészetre. És elfelejti azt, ami "közben" történik. Néha el szoktam gondolkodni azon, hogy miközben a képzettségemet, tapasztalatomat, olvasottságomat tekintem a fő szakmai értékemnek, a betegeim sokszor azt mondják, hogy megnyugtató számukra, amikor mosolygok...

Komoly felismerés volt számomra egy vizsgán találkozni egy gondozónővel, aki 350 órás közösségi pszichiátriai képzést kapott az érettségijére. A vizsgára egy gondozási esetet hozott egy faluból kirekesztett, gyilkosság miatt börtönből szabadult családról, ahol az egyik családtag még pszichiátriai beteg is volt. A kolléganő afféle JÓZAN ASSZONYI ÉSSZEL nyúlt az esethez, és megszelídítette őket is, a falut is a maga emberségével, mosolyával, ki tudja mivel? És ezt a világ legtermészetesebb dolgának érezte. Viszont nem volt a fejében: "akadálymentesítés", FNO-szemlélet, rendszerszemlélet, meg ilyen szavak, amelyek az én agyamban vannak, amikor dolgozom.

Az orvos, beteg, hozzátartozó,stb. közti interakciók minősége, ronthat és javíathat a gyógyszerhatáson (neg. placebo hatás is nyilván lehet).

Sok új kutatási eredmény is fókuszba helyezi ezeket a kérdéseket. Lassan fény derül arra, hogy a szociális hátrány, kirekesztés megbetegítő tényező, a "boldogság" meg gyógyító erő. A jó ellátás egyre inkább integrálni igyekszik a "mĹąvészet" faktorokat:  a gyógyítás része a hozzátartozók és közösségek ereje és ezek befogadóvá tétele és közvetlen segítése (közösségi ellátások), meg a felépülés értékeinek megjelenítése az egyén és az intézmények szintjén is. A felépülés értékei: az emberi méltóság, integritás, az önsegítés, az enpowerment, a stigma hiánya: közvetlen gyógyító tényezők: Ezeket összekapcsolva a tudományosan megalapozott beavatkozásokkal, persze a betegek szükségleteihez idomítva ezeket, talán itt kapcsolódik össze a tudomány és mĹąvészet. Egy másik része ennek a folyamatnak a "diagnózist" megalapozó megértés: de erről már írtam a PRO és KONTRA témánál.

Üdv
HJ


Válasz erre
10

Nagy Károly

2009-02-27 16:18:58

Válasz erre
11

Kéri Szabolcs

2009-02-28 08:15:59

Kedves Fórumozók!

Alapvetően egyetértek az itt megfogalmazott szép gondolatokkal gyógyítás és mĹąvészet kapcsán, Seress Attila kreatív gondolatait Judit szemléletesen kommentálja.

Azért egy apró megjegyzés: nem felejtsük el, hogy az agy legtöbb betegsége - a szélütéstől a daganatokon át a Parkinson-kórig - szinte mindig okoz valamilyen mentális tünetet. Én földhöz ragadt dokiként csak arra hívnám fel a figyelmet, hogy mielőtt meleg és elfogadó pszichoterápiás vagy társas támogatás alá vetünk egy súlyos lelki zavarral élő pácienst, küldjük el egy koponya MRI-re, nehogy az agyában éktelenkedő daganatot próbáljuk meg nagyon empatikusan gondozni pl. mĹąvészetterápiával, mert azzal nagyon kirekesztjük - az élők köréből...

Kéri Sz

 


Válasz erre
12

dr. Harangozó Judit

2009-02-28 12:07:41

És az is igaz, hogy a szkizoféniával élők a Lipóton, amikor az első Hibernal nevĹą, a pszichózis ellen kifejlesztett gyógyszert megkapták, akkor - Paneth Gábor, idős pszichoanalitikus pszichiáter közlése szerint - ez olyan volt, mint a "kelj fel és járj". Kiülültek a "lakóosztályok" és felvételes osztályokat alakítottak ki helyettük. Enélkül a fordulat nélkül nem lenne ma "reform-pszichiátria".

Viszont nem egyszerĹą a mĹąvészet, vagy prózaian a felépülés-alapú értékrendszer kombinálása a csúcs-medicínával, úgy néz ki, és ez rontja a hatékony technológiák "PR"-ját, meg a diagnosztika, azért ott van sok baj.

A minap jött egy bankban dolgozó hölgy hozzám, akinél betörtek, kiborult, bevitték mentővel a pszichiátriára, majd 4-5 napig kényszergyógykezelték, bírói felülvizsgálattal alátámasztva. Már aznap ki akart jönni. Minden gyógyszerosztásnál ellenőrízték, lenyelte-e a gyógyszert, amelyről nem tudta, micsoda. Ugye könnyĹą akkor EZZEL azonosítani a medikális pszichiátriát.


Válasz erre
13

Nagy Károly

2009-02-28 14:17:41

Kedves Fórumozók!

Hírt kaptam egy érdekes kisérletről, mely szerintem nagyon jellemző a mai rohanó világunkra és életünkre:

"
HegedĹąmĹąvész a Washington DC Metróállomáson

Hideg januári reggel volt amikor egy ember megállt egy Washington DC-i
metróállomáson és hegedülni kezdett. Hat Bach darabot játszott összesen
negyvenöt percen keresztül. Ezalatt az idő alatt több mint ezer ember fordult
meg az állomáson, legtöbben a munkahelyükre igyekeztek a csúcsforgalomban.

Három perc múlva egy középkorú férfi észrevette a zenészt. Lelassított, és egy
pillanatra meg is állt, majd továbbsietett. Egy perccel később a hegedĹąs
megkapta az első egydollárosát, egy nő dobta bele a hegedĹątokba anélkül, hogy
megállt volna. Néhány perccel később valaki a falhoz támaszkodva kezdte el a
zenét hallgatni, de kis idő múlva az órájára nézett, és továbbsietett.

Legjobban egy hároméves kisfiú figyelt fel a zenére. Anyukája kézen fogva
vezette, de a fiú megállt a hegedĹąst nézni. Nemsokára az anyuka továbbhúzta, de
a kisfiú közben végig hátrafelé kukucskált. Ugyanez más gyerekkel is
megtörtént, kivétel nélkül mindegyik szülő továbbvezette őket.

A 45 perces előadás alatt csak 6 ember állt meg zenét hallgatni. Nagyjából
20-an adtak pénzt, de közben le sem lassítottak. Összesen $32 gyĹąlt össze.
Amikor vége lett a zenének, és elcsendesedett az állomás, senki sem vette észre
a változást. Senki sem tapsolt, senki sem gratulált.

A járókelők nem tudták, hogy a világ egyik leghíresebb hegedĹąmĹąvésze, Joshua
Bell játszotta a zenetörténelem legnehezebb darabjait 3.5 millió dollár értékĹą
Stradivari-ján. Két nappal a metróállomásbeli előadás előtt egy teltházas
bostoni színházban lépett fel, ahol a jegyek átlagosan $100-ba kerültek.

Ez egy igaz történet! Joshua Bell
álruhás metróbeli fellépését szociológiai kísérletként a Washington Post
szervezte. Azt vizsgálták, hogy egy hétköznapi környezetben vajon felismerjük-e a szépséget, megállunk-e hogy
befogadjuk, és értékeljük-e a tehetséget egy
váratlan helyzetben.

A kísérlet eredményének egyik lehetséges következtetése: ha nincs időnk arra,
hogy megálljunk és hallgassuk a világ egyik legjobb zenészét a zenetörténelem
legvirtuózabb darabjait játszani, vajon mi minden más mellett megyünk el
észrevétlenül ugyanígy nap mint nap?

Üdvözlettel:
Dr. Cseke L. Csaba

www.washingtonpost.com/wp-dyn/content/article/2007/04/04/AR2007040401721.html

Láss, ne csak nézz...! "
 

Eddig a hír, számomra nem is meglepő, egy metróállomáson zenélő személyről -aki lehet egy rutinos prímás is, aki Bachot játszik-, egy átlagpolgár számára nem derül ki, hogy milyen hírneve van a mĹąvészvilágban.

Az pedig, hogy milyen hegedĹąn játszik, csak a nagyon vájjtfülüek tudják ESETLEG megállapítani. Ha jó minőségü a hegedĹą, akkor kevesen fogják egy metróállomáson hallva megállapítani, hogy az egy Srtadivári. Kivéve, ha mondjuk én készítenék egy hegedĹąt, alakja inkább téglalap, hangja mint a mĹąködő  fémfĹąrész lágy, szárnyaló zsongása, no akkor biztosan tudnák, hogy nem Stradivári...

Tanulság számomra: a jó bornak is kell cégér, mint a jó zenésznek, vagy Stradivári hegedĹąnek, különben elmegyünk mellette.

A másik tanulságom erről, hogy mindent a maga helyén, mert csak akkor lesz "otthon".

Üdvözlettel: Nagy Károly Szekszárdról

 


Válasz erre
14

Radó Iván

2009-03-01 17:27:56

Bocsánat, talán egy humor idefér...

Az állatok összegyĹąlnek a tisztáson, ahol egy világhírĹą hegedĹąs fellépése várható, aki állítólag elsimítja a világ gondjait és zenéjére mindenki boldog.

A mĹąvész játszani kezd. Zenéjére összeölelkezik az oroszlán és a nyúl, a róka és az egér, a tigris és a zebra.

Egyszer csak besétál egy leopárd és felfalja a mĹąvészt. Hatalmas felháborodás...Hát te mit mĹąveltél, te állat? Hogy tehettél ilyet, egy ekkora mĹąvésszel?

A leopárd a füléhez emeli a kezét: he?

Hát nem emberi? Nem vagyunk tehetségesek minden elrontásában? De míg ilyen beírások születnek, mint Károlyé, addig talán nem.


Válasz erre
15

Seress Attila

2009-03-15 22:22:16

Bocs, de néha tigris, néha cica, néha kutya és néha nyuszi meg medve is vagyok.

Attól is függ, hogy patkányt vagy rigót látok.

A piranjákat nem kedvelem.

 

 


Válasz erre
16

dr. Harangozó Judit

2009-03-15 22:49:12

Uraim, uraim, kérem, hogy térjünk vissza a közérdekĹą ügyeinkhez! (Lásd még mi a LEF c. szöveget..)


Válasz erre
17

Radó Iván

2009-03-26 21:16:17

A Taláros Testület a hét elején hozott határozatában megsemmisítette két egészségügyi miniszteri rendelet egy-egy, a betegek adatainak kezelését szabályozó rendelkezését 2009. december 31-i hatállyal.

A gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról szóló rendelet kimondja, hogy a vényen az orvosnak fel kell tüntetnie - egyebek között - a beteg nevét, lakcímét, születési idejét és TAJ-számát, közgyógyellátásban részesülő beteg esetén a közgyógyellátási igazolvány számát. A gyógyászati segédeszközök társadalombiztosítási támogatásba történő befogadásáról, támogatásáról, forgalmazásáról, javításáról és kölcsönzéséről szóló egészségügyi miniszteri rendelkezés pedig előírja, hogy a gyógyászati segédeszköz rendelésére szolgáló vényen fel kell tüntetni a beteg kórisméjének BNO (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) kódját.


Az alkotmánybírák szerint mindkét rendelkezés formai és tartalmi szempontból is alkotmányellenes. Formai szempontból azért alkotmánysértők, mert a személyes adatok védelméhez való joggal összefüggésben sértik az alkotmány 8. szakaszának (2) bekezdését, mivel rendeleti szinten írnak elő kötelező adatkezelést. Tartalmi szempontból pedig azért ellentétes a két szabály az alaptörvénnyel, mert a rendelkezésekben érintett adatok nem elengedhetetlenül szükségesek a kiadó személy számára. Az Alkotmány 59. szakaszának (1) bekezdésében megfogalmazott személyes adatok védelméhez való jog tartalma az, hogy mindenki maga rendelkezik személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról. Személyes adatot felvenni és felhasználni általában csak az érintett beleegyezésével szabad, de kivételesen törvény is elrendelheti személyes adat kötelező kiszolgáltatását, és előírhatja felhasználásának módját is.


Válasz erre
18

Seress Attila

2009-03-27 21:59:21

Iván!

Ha a PÉF-nek is köze van a taláros döntéshez, akkor szívből gratulálok!!!

Ha igen, akkor azt bizonyítja, hogy "fentről érdemes lejönni" érdekkijárásnál.

üdv

SA

 

 


Válasz erre
19

Radó Iván

2009-04-01 01:51:20

Egyik elnökségi tagunk küldte ezt. Az intézmény valószínĹąleg egyik regionális központunk. Információt fogok kérni tőlük.

* Független Hírügynökség

| 2009. március 31., kedd 21:54 | Frissítve: 3 órája

Saját testén gyújtotta fel ruháját egy 16 éves lány a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Hodászon. Az eset egy szociális otthonban történt kora este, a fiatal lány a mellkasán sérült meg - közölte a rendőrség.

A lángoló ruhát még időben, a lány testén oltották el, aki így csak könnyebben sérült. Elmondása szerint nem akart öngyilkos lenni, "csak" fel akarta hívni magára a figyelmet.


Válasz erre
20

Nagy Károlyné

2009-04-01 10:01:17

 

itmania.hu/tart/cikk/e/0/41502/1/informatika/Szoveges_uzenetekkel_gyogyitanak_egy_afrikai_korhazban

Sokszor hatvan, - száz kilométert is gyalogolnak
Szöveges üzenetekkel gyógyítanak egy afrikai kórházban
A
mobiltelefonok segítségével forradalmasította az orvoslást egy kórház a Malawi Köztársaságban, ahol az egészségügyben dolgozó néhány szakembernek egy hatalmas területen szétszórva élő páciensek ezreit kell ellátnia.
Amikor Josh Nesbit meglátogatta a szüleit a Szent Gábriel Kórházban Namiete-ben, megdöbbentették az ott uralkodó elkeserítő állapotok. Bár a jótékonysági szervezetnél orvosként dolgozó szüleinek a leveleiből tudta, hogy szegényes felszerelésükkel a kórház néhány doktora és ápolója rengeteg betegen próbál segíteni, azt nem sejtette, hogy a páciensek szétszórva élnek egy több száz négyzetkilométeres, hatalmas területen, a segítőiknek pedig alkalmanként hatvan - száz kilométert kell gyalogolniuk, hogy egészségügyi tanácsokkal és gyógyszerekkel láthassák el a rászorulókat.

A Szent Gábriel kórház több mint négyszáz önkéntest alkalmaz, akik bejárják a kórház körzetébe tartozó hétszáz falut. Az önkéntesek kényszerből létrehozott hálózata azonban a nagy létszám ellenére sem volt mĹąködőképes, mivel a segítőknek, miután beszéltek a falvak gyakran mozgásképtelen betegeivel, vissza kellett gyalogolniuk a kórházba az orvosok tanácsaiért és a gyógyszerekért. Nesbit a kaliforniai Stanford Egyetem tanulója, ahol többek közt a Google, a Cisco és a HP számos vezetője is végzett.

A kórház problémáinak a megoldását egy Ken Banks által kifejlesztett, sms-ek küldésére alkalmas, ingyenes szoftver használatában látta, és ezt továbbfejlesztve a barátaival megalkotott egy rendszert, ami segített áthidalni a hatalmas távolságokat. Alapítványi segítséggel telefonokkal látták el és megtanították sms-ezni a kórház önkénteseit, akiknek a nagy része egyébként még életében nem látott mobiltelefont.

Az önkéntesek a képzés elvégzése után szöveges üzenetekben értesítették a kórházban dolgozókat a falvakban uralkodó viszonyokról, és kértek egészségügyi tanácsokat. Ha az orvosok valamilyen gyógyszert javasoltak a válaszüzenetben, akkor Nesbit rendszere automatikusan kiegészítette az üzenetet a gyógyszer adagolására vonatkozó utasításokkal. A szöveges üzenetek életek ezreit menthetik meg a jövőben, hiszen létfontosságú, hogy az orvosok időben értesüljenek a páciensek állapotának változásairól egy olyan országban, melynek bizonyos területein a lakosság több mint hetven százaléka HIV fertőzött.

"Ha megkérdezed az önkénteseket, hogy miért végzik a munkájukat, azt fogják válaszolni, hogy azért jelentkeztek a kórháznál, mert látták a barátaikat és a családtagjaikat meghalni, és mindent megtennének, hogy segíthessenek azokon, akik még életben vannak." - nyilatkozta Nesbit a Guardian-nek. Az egyetemista és a barátai most nyílt forráskódú szoftvereken dolgozó programozók segítségével próbálják meg tökéletesíteni a rendszert, amit hamarosan 800 ezer ember ellátására fognak használni Ugandában, és további húsz ország egészségügyi intézményeivel tárgyalnak a módszereik átadásáról. Bill Clinton alapítványa is az ügy mellé állt, és a HIV vírus kimutatására alkalmas tesztekkel és orvosi mĹąszerekkel támogatják az afrikai országokban az egészségügy javításáért küzdő fiatalokat.
 


Válasz erre
21

Seress Attila

2009-04-03 21:49:41

Kedves Nagy Károlyné,

figyelemre méltó a referátuma.

Meg kellene páylázni a Bill Clinton alapítványnál, egy hazai viszonyokra alkalmazott hasonló projektet. Az informatika pozitív közösségi használata a pszichiátriai sérültek és segítő-támogató épek együttmĹąködésében sokat lendíthetne a mostani ínságes időkben.

Arra gondolok, hogy az ún. első jelek észlelésekor a hálózatba vont önkénteseknek is lehetne jelzést adni és akkor csökkenne a beteg függése az orvostól. Vagy valamilyen lelki egészéggel kapcsolatos probléma esetén egy önkéntes is segítséget adhat.  Aki másokat felüdít, maga is felüdül - alapon.

Kérdés, az újonnan felállított/alakuló Országos Pszichiátriai Központ akar-e önkéntesekkel dolgozni? Illetve a PÉF?

Amott az AIDS a baj, hazánkban pedig a krónikus rosszkedv és a tanult tehetetlenség.

üdv

SA

 

 

 

 


Válasz erre
22

Nagy Károlyné

2009-04-07 11:49:17

Kedves Attila!

 

Őszintén örülök, hogy tetszett a referátum! Engem megragadott, hogy nincs az a hátrányos helyzet, amely felett ne győzhetne az intelligencia, és a pozitív hozzáállás! Természetesen pénz is kell, hogy szponzorálják az ötleteket, de az informatika előnyének a hasznunkra fordítása, az önkéntes segítők önfeláldozó munkája csodákra képes a leírtak szerint. Olvastam, hogy " A siker nem a körülményektől, hanem a hozzáállásodtól függ"

Üdvözlettel: Nagy Károlyné Zsuzsa 


Válasz erre
23

Radó Iván

2009-04-19 15:58:02

2009.04.19. | Ötvenentúl.hu / MTI

Javítja az idősebbek életminőségét, csökkenti a depresszió kockázatát, ha szorongásuk kezelésére a szokásos gyógyszereken kívül viselkedésterápiát is alkalmaznak orvosaik - közölték kedden amerikai kutatók a Journal of the American Medical Association (JAMA) címĹą szaklapban.

Fiatalabb felnőtteknél igazoltan sikeres a kognitív viselkedésterápiának nevezett módszer szorongásuk enyhítésére. A terápia során egy eszköztárat kap a páciens: relaxációs tréningen vesz részt, problémamegoldó stratégiákat sajátíthat el, és alvászavarait is kezelik.

Melinda Stanley tanulmánya szerint az idősek 11 százaléka fordul az alapellátásban orvosához szorongásával. Tipikusan gyógyszeres kezelést kapnak, leggyakrabban benzodiazepineket, amelyek azonban szorongás- és görcsoldó hatásuk mellett egyensúlyzavart okozhatnak, így esésekhez, csonttöréshez vezethetnek.

Stanley és csoportja az alapellátásban szorongásos problémával jelentkezett 134, átlagosan 67 éves embernél vizsgálta a gyógyszereket kiegészítő viselkedésterápia eredményességét. A résztvevők egyik felénél csak gyógyszereket alkalmaztak, míg a páciensek másik fele viselkedésterápiában is részesült három hónapig. Antidepresszánst vagy szorongásoldót mindkét csoportban az emberek 42 százaléka kapott.

Az egy évig tartó tanulmány végén a terápiás csoportban lévő páciensek szorongásos tünetei jelentősen javultak.
 


Válasz erre