Lelki
Egészség
Fóruma

Témaindító bejegyzés: Rövid beszámoló az Magyar Pszichiátriai Társaság Közgyűlésén a Fórummal kapcsolatos vitáról

2009-02-15 00:00:00

Összefoglalás: Az MPT KözgyĹąlésén Harmatta Elnök Úr foglalkozott a Fórummal is. HJ. és Kellner dr. hozzászólt. Részletek a levélben.

Kedves Fórumozók!

A Magyar Pszichiátriai Társaság múlt pénteki KözgyĹąlésén Harmatta Elnök Úr beszélt a Fórumról is, bár a nevét nem ejtette ki. Beszámolójában elmondta, hogy az MPT vezetése sokat dolgozik, de valahogyan ez nem látszik, mert eközben sok az elégedetlenkedő. Megemlítette az antipszichiátriai vélemények erősödését és a "gyógyszerellenes" hangokat. Kooperációról és kommunikációról is beszélt. Ugyanakkor hitet tett amellett, hogy a pszichiátria kérdései a Magyar PT-on belül tarthatóak.

Hozzászólásomban üdvözöltem az MPT által meghírdetett reformfolyamatot (interaktív honlap, tagsággal történő kommunikáció, stb.) elmondtam, hogy a Fórum egy hálózat, amely együttmĹąködést keres a szervezetekkel. Ugyanakkor felhívtam a figyelmet arra, hogy a Fórumon írott levelek széles körben olvasottak más szakmai körökben is (utaltam Silling T. egyik korábbi levelére, amelyet 1 órán belül megkapott a Szakmai Koll. levelezőlistáján körbeküldve), érdemesebb lenne ezt nyilttá és interaktívvá tenni. Kifejtettem, hogy a tudományos antipszichiátria a pszichiátria része, elmondtam továbbá, hogy a pszichiátria sohasem maradhat a MPT-on "belül", hiszen a társadalom tagjainak, a betegeknek, hozzátartozóknak, más szakembereknek is "dolga van" a pszichiátriával. További észrevételeimet írásban ígértem beadni.

Később Kellner dr. hozzászólásában is felhívta a figyelmet a fórumos eszmecserék értékeire. Később több kritikus hozzászólás is elhangzott abban a rövid időben, amely az MPT KözgyĹąlésén a vitákra, hozzászólásokra rendelkezésre állt.

A hozzászólásokat követően Harmatta Elnök Úr elmondta, hogy a Fórummal való levelezést, kommunikációt nem látja megvalósíthatóank, de az Elnökség nyitott a javaslatokra. A hozzászólásomat is majd figyelembe veszik. Később azonban egy kisebb csoportban történő beszélgetés során kifejtette, hogy "nem levelezik" velem sem. A "kommunikáció" alatt így vsz. személyes beszélgetéseket értett. Most így azt gondolom, nincs sok értelme akkor levelet írnom.

Üdv:

Harangozó Judit


Válasz erre
1

Seress Attila

2009-02-15 17:33:01

Összefoglalás:
A Pszichiátriai Társaság beteg kontrollja esélyegyenlőségi szempontból elengedhetetlen.

A Magyar Pszichiátriai Társaság egy szakma, szakmaterület civil szervezete, a pszichiátriai szakmai kollégiumhoz hasonló szakmai érdekvédelmi társadalmi szervezet. A deviancia kontroll szempontjából azonban közérdekĹą adatokat kezel és hatálya alá esik a személyes adatok védelméről és a közérdekĹą adatok nyilvánosságáról szóló ún. adatvédelmi törvénynek. Az adatvédelmi garanciák alkotmányos társadalmi berendezkedésünk lényeges részei, adatvédelmi biztos őrködik ezen garanciák érvényesülése felett.

Másrészt az orvosok a betegekért vannak, az orvosokat látogatják a gyógyszergyárak ügynökei, velül tartják a kapcsolatot, így ha e három társadalmi szereplő (orvos, beteg, üzletzi élet szereplői) közül a betegek nem ismerhetik meg a Magyar Pszichiátriai Társaság által kezelt ügyeket és adatokat, akkor ez

ad1
alkotmányos aggályokat kelt közérdekĹą adatok nyilvánosságának sérelme miatt

ad2
a deviancia kontroll funkció miatt társadalom ellenes titkos társaság "képzetét" keltheti, hsiezn senki sem uralkodhat senki felett a demokráciában - az orvosok nem felsőbbrendĹą fajta jelleggel rendelkező beavatottak, akik ezoterikus köreikbe nem engednek alsóbb fajta jellegĹąeket

ad3
A súlyos pszichiátriai kórképekkel élő használók a fogyatékkal élők konvenciója hatálya alá esnek, 2007. évi 92. tv és nem hagyható ki a betegszervezetek társadalmi részvétele a társadalmi tervezésből, ahogy a vakokat se -mindig- hagyják ki.

ad4
A társadalmi szervezet is beteg, társadalmi kapcsolataink is gyógyításra szorulnak, ahogy számos szocioterápiás szakember ennek szenteli életét. Ha tehát a Magyar Pszichiátriai Társaság nem mĹąködik együtt a beteg érdekvédőkkel, akkor ezzel saját aszociális mĹąködésüket fémjelzik.

ad5
Lelkiismeret is van a világon és a pszichiátriai betegek a társadalmi fonák olalt jól be tudják mutatni - ezért fenti okfejtésem csak a fonák oldalt mutatja -.)

ad6
Nemrég még a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke méltatta 3 amerikai szerző Megbocsátás lélektanának kutatásában elért szaktudományos eredményeit, ilyen társaság kellene nekünk, akik tudnak valamit ilyen dolgokról is.

Összességében szükségesnek látszik a pszichiátriai társaságok beteg kontrollja a fogyatékossági és esélyegyenlőségi demokratikus és eurokonform elvek érvényesülése céljából. Érdemes lenne alkotmányossági norma kontrollt kérni, vajon a pszichiátriai szakterület szabályai megfelelnek-e a fogyatékkal élők konvenciójának globális és alkotmányossági elvekkel harmonizáló előírásaival. Én Esélyegyenlőségi közhatalmi normakontrollt kértem és kaptam Esélyegyenlőségi Szakállamtitkárnőtől, aki munkám folytatására biztat.

tisztelettel
SA


Válasz erre
2

Horváth Melinda

2009-02-15 17:34:41

Kedves Mindenki!

Megértem,hogy nem akarnak levelezni.
A kérdés nem igen és nem, a szereplők nem feketék és fehérek.
A gyógyszeres kezelésnek, a pszichoterápiáknak,a szocioterápiáknak, az antipszichiatria által építő módon megfogalmazott, felhasználható kritikáknak, a betegeknek és a hozzátartozóknak egyaránt helyet kell biztosítani a gyógyításban.
Szerintem pozitív célként a döntésekben való részvételt kell megcélozni. Legyen minden területnek képviselete és hozza mindenki az ideáit, a maximáit. Aztán a közös munkában kellő nyilvánosság és megfelelő kontroll mellett és a hazai társadalommal való összjátékban alakul majd ki, hogy milyen pszichiatria az, ami itt nálunk megvalósítható.
"Első a betegek érdeke."

Üdv:
Horváth Melinda


Válasz erre
3

Radó Iván

2009-02-15 17:35:41

Kedves Fórum!

Jelenleg a LEF, mint agóra funkcionál. Ezt az MPT megfigyeli természetesen. Ez napnál világosabb.:)) Viszont míg a LEF sĹąríti a szakma, a felhasználók, a hozzátartozók, a segítők stb., stb. véleményeit, álláspontjait, esszenciál és tematizál, addig az MPT nem látja az értelmét a LEF-fel való kommunikációnak. Ez nem feltétlenül baj. Ez esetben az MPT-re vonatkozó párezer javaslat, panasz, levél, stb. majd közvetlenül az MPT elé kerül, levelek, telefonok, mailek stb. formájában. Igaz, hogy erre nincs apparátus, bár székház van. Viszont akkor talán világossá válik a LEF értelme. Egyúttal szeretnék egy trónszéket kérni a panaszosokkal való telefonos segítségnyújtás miatti időszakonkénti aranyeres panaszaim kezelésére. MI ugyanis foglalkozunk ilyenekkel. Lehet, hogy költségvetésünk is szĹąkösebb kissé...De át is tudunk irányítani szakmát érintő kérdéseket, hiszen a LEF csúnya és ráadásul a szaga is rossz ezexerint.

Üdv:

Radó Iván


Válasz erre
4

dr. Harangozó Judit

2009-02-15 17:42:51

Kedves Seress Attila, kedves Fórumozók!

Seress Attila megint nagyon fontos gondolatokat közölt. Valóban érdemes volna részleteiben tanulmányozni, hogyan valósulhat meg egy szakmai szervezet betegek általi, ill. civil kontrollja. Mintha mi ennél távolabb lennénk: már annak is örülünk, ha van VALAMI kapcsolat a magát "falak közé záró" és identitásában az elkülönülést hangsúlyozó szakmai szervezet és az érdekvédők közt. Hogyan képzeljük el a civil kontrollt????

ÜdvHJ


Válasz erre
5

Seress Attila

2009-02-15 17:46:04

Összefoglalás:

A XXI. századi érdekvédelem útja vezet el a MPT tisztességes társadalmi kontrolljához. Ez az érdekvédelmi út kisközösségi beteg-orvos kapcsolatra épülhet és célja legyen a fogyatékossági konvenció alkotmányos jogrendünkbe fogadása a konkrét rendeletekig menően. Ezért alkotmányossági norma kontrollt látok szükségesnek. és ez vezet el kerülő úton a MPT korrekt társadalmi kontrolljához.

Kedves Harangozó Judit és Fórumozók,

természetesen én nagyra becsülöm a pszichiátereket és szakmájuk társadalmi fontosságát messzemenően elismerem.

Egyszer tartottam egy előadást az érdekvédelem XXI. századi új útjairól - hiszen megfigyeltem, mi mĹąködik az életben?

Én azt javaslom, hogy egy paradox -társadalmi- kontroll technikát alkalmazzunk:

A XIX. századi érdekvédelem útja volt az ún. erőösszpontosító érdekvédelmi tömörülés -ha a munkásnak nincs csak egy icike-picike ereje, hatalma, akkor gyĹąjtsük egybe tömegébe a munkásokat és akkor a szakszervezetnek nagy ereje lesz. Ez volt az idea: és mĹąködött. Csakhogy megváltozott a világ és beköszöntött a globalizáció és elterjedt a korrupció. Ezért már nem hatékony a fenti paradigmájú társadalmi technika. és mit mutat az élet?

Kiscsoportokban lehet az "emberi" hangot megtalálni. Ezért ha egy adott célra összejön 10-20 ember, akkor erre a célra összefogott érdekvédelemről beszélhetünk. És hogy igazolja vissza az élet azt az ideát a gyakorlatban? Egyesületet 10 fő már alkothat, vagy szociális szövetkezetet is lehet ma már létesíteni.

Nos, van még egy megfontolandó tény a MPT kontrollja témában. Ha egy fogyatékossági típus szerint jön létre egy társadalmi szervezet, akkor az diszkrimináló más fogyatékossági típust illetően. Nevezetesen: ha a pszichi szektrorban akarunk valamely célt elérni, akkor kihagyjuk a többit és leragadunk egy "fajta jellegnél", egy bizonyos fajta fogyi mellett ragadunk le.

A fogyatékkal élők és segítőik együttmĹąködő társadalmi kontroll igényét látom érdemesnek, hogy célként kitĹązzük.

Ha egy ilyen egyesület létrejön (Szabad Rehabilitációs Közösség támogatására), akkor mint civil szervezet társadalmilag jogosultak leszünk egy olyan irányból beleszólni a társadalmi gyakorlatba, ami kerülő úton megvalósítja a MPT kontrollját.

Pl. alkotmánybíróságnál meg kellene támadni egy-két jogszabályt. Ma két órás tárgyalásban voltam a Vakok Intézetének igazgatójával, aki elismerte, hogy a pszicho-szociális fogyatékosság akkor lesz elismerve, ha az immár 10 éves Esélyegyenlőségi törvényben és végrehajtási rendeletében taxatíve fel lesz sorolva a pszicho-szociális fogyatékosság. Én azon a véleményen vagyok, hogy alkotmányellenes ezen nagyon fontos törvény azon passzusa, ami kilövi a fogyatékkal élők konvenciója azon passzusait, ami megengedi a súlyos mentális betegségek fogyatékossági besorolását. Ugyanis egy nemzetközi és ratifikált joganyag a jogszabályok hiererchiájában előbb van, mint egy sima törvény. Az alkotmány után jön a fogyatékossági konvenció és gyakorlatilag az egész esélyegyenlőségi törény emiatt egy nagy nullává fog válni. Ha tehát az Alkotmánybíróság megsemmisíti a fent jelzett passzust és oda bekerül a pszichoszociális fogyatékosság a vakság, siketség, mozgássérültség, értelmi sérültség és autizmus mellé, nevesítve:

nos, akkor jön el a MPT igazi beteg kontrollja.

Tehát a MPT egy régebbi társadalmi mintát követ, és hadd csinálja, semmi baj vele, ámde ez nem zárja ki, hogy egy olyan célra jöjjön létre egy egyesület, aminek egyik fő eleme, hogy elismerjük a súlyos pszichit mint normális fogyatékosságot a fent nevezett 5 típus mellett.

Szívesen dolgoznék ebben Kéri Szabolcs Úrral és Harangozó Judittal.

Őszintén szólva, én komolyan gondolom, hogy szükségem van ilyen kisközösségi érdekvédelemre.

A PÉF pedig támogathatja fenti célomat.

üdv
SA


Válasz erre
6

Radó Iván

2009-02-15 17:47:36

Összefoglalás:
a PÉF a pszichiátriai betegekkel való törődésre jött létre. Nem vállalhatja fel általában a fogyatékosság ügyét, ha nagyon is támogatja. Ilyesmire rengeteg szervezet van és a törvényi (várható) szabályozás sem csak egy-egy csoportra fog vonatkozni. Magyarországon divat naponta új szervezeteket létrehozni, ettől még nem feltétlenül jelent ez előnyt.
Ha más szervezet hatékonyabban tudja képviselni a LEF ügyeit, akkor persze jogában áll azzal szövetkezni. Mi a pszichiátriai betegekkel kell, hogy foglalkozzunk.

Nem gondolom, hogy gombamód szaporodó újabb szervezetek ne rontanának inkább a helyzeten. Elegendő szervezet van a színen, más kérdés a hatékonyságuké. Úgy gondolom, hogy a PÉF elsőrendĹą feladata a pszichiátria és néhány társterülete. Ebben kívánunk dolgozni, erre jöttünk létre. Minket emiatt a fogyatékosság mint olyan elsőrendĹąen a pszcihiátria területéről érint és ezügyben partnerek tudunk és akarunk lenni. De erre itt vagyunk mi.
Üdvözlettel:
RI


Válasz erre
7

Gombos Gábor

2009-02-15 17:51:16

Összefoglalás: A civil társadalom nem azonos a civil szervezetekkel. Főleg nem egy adott időpontban már/még éppen meglevő, bejegyzett, szerencsés esetben mĹąködő szervezetekkel. A civil kontroll hazánkban is megindult folyamat. Bátorítani kell, hogy tovább fejlődjön, minél több állampolgár számára lehetőséget teremtve, hogy a helyi kisközösségekben, rugalmas és számos szinten zajló "társadalmi diskurzus" folyjon. Egy egészséges civil társadalmoban szerveződések, szervezetek alakulnak, növekednek, kríziseken mennek át, megszĹąnnek. A civil társadalom szempontjábal ez (azaz a strukturális, "intézményi" vetület) másodlagos. A deliberáció, a véleménycsere és alkotás folyamatán keresztüli mĹąködés a fontos.

Természetes kell legyen, hogy - valamennyire is komplex kérdésekben - nincs "civil álláspont", hanem számos eltérő álláspontok vannak. A lelki egészség területén sincs ez másképp. Ha abban egyet tudunk érteni, hogy a pszichiátria nem lehet egy belső kör ügye, hanem társadalmi jelentősége és hatásai okán társadalmi, civil kontrollra van szükség, akkor van alapunk a diskurzusra.

Egy ilyen diskurzus (vagy inkább sok diskurzus, ami a sarki fĹąszerestől kezdve, az iskolán, munkahelyen, "ideggondozón", helyi önkormányzaton stb. keresztül a Parlamentig számos fórumon zajlik) pedig maga a civil kontroll.

A diskurzus(ok)ban lehetőség van arra, hogy egymástól tanuljunk, álláspontunkat tájékozott véleménnyé formáljuk, a változások felmerülő lehetőségeire rugalmasan reagáljunk. És arra is, hogy "nagy ügyekben" közösen, egyeztetett - még ha kompromisszumos - állásponton megszólalva gyakoroljunk nyomást. Ami megint csak - a civil kontroll.

A civil társadalom lefedi a teljes társadalmat. Nem a civil szervezetek összessége, hanem az állampolgárok véleménynyilvánítási és akaratnyilvánítási tere. Nem az "intézményei", a civil szervezetek a lényegesek benne. Sőt! A szervezetkre azért van szükség, mert a mĹąködéshez gyakran a laza összefogásoknál strukturáltabb keretek kellenek.

Hatékony civil kontroll csak egy számos színtéren zajló, a helyi érdekviszonyokat és lehetőségeket jól kiaknázó közbeszéden keresztül valósulhat meg.

Virágozzék minden virág - a civil kontrollban is! Ne akarjuk saját magunkat korlátozni intézményi bebetonozódással.

Érdemes "deliberatív demokrácia", "diskurzív demokrácia" keresőszókkal google keresést végezni.

Gombos Gábor


Válasz erre
8

Seress Attila

2009-02-15 17:52:41

Összefoglalás:
Reagálás a PÉF (Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum, Radó Iván) válaszára. Elfogadható.


A PÉF válaszát tökéletesnek gondolom. Sőt, a mĹąködése nagyon fontos, irányt mutató, támogatásra érdemes társadalmi szervezet. Azonban szükségesnek látszik a súlyos fogyatékossági típus területén mĹąködő érdekvédelemek "körbeölelő" gesztusú együttes képvisete is.

Én lezártam egyelőre a lefnet-en ez irányú önkéntes aktivitásom, köszönöm a diskurzus lehetőségét. Megkeresésre viszont válaszolni fogok.

A MPT bizonyára egy egyesület, nem közhatalmi funkciójú, nem hatóság és fölösleges hivatalosnak tekinteni, mert nem hivatal -:)

tisztelettel
SA


Válasz erre
9

dr. Harangozó Judit

2009-02-15 18:01:46

Összefoglalás: Harangozó gondolatai Gombos G. és Seress A. és Habermas nyomán a Fórum szerepéről, missziójáról - vita Kéri Sz., Harmatta J., Bitter I. és kicsit Radó I. nézeteivel.

Kedves Fórumozók!

Gombos Gábor és Seress Attila levelei nyomán fontos dolgokat találtam a diszkurzív demokráciáról, amely a mi Fórumunknak is sokat jelent.
Már Mo-n is szerveztek olyan hétvégét, pl. az agykutatás eredményeivel kapcsolatban, ahol a sok helyről érkezett „civil” és szakmai érdekeltek eszmecseréi alapján adtak ki véleményeket, állásfoglalást. Az USA-ban van ilyen „deliberative democracy” centrum, hol más-más témák körül szerveznek hasonló Eszmecseréket. Annak is nagy irodalma van, hogy az internet milyen hatalmas mértékben megnöveli a demokratikus véleményalkotás és viták lehetőségét, ahol az ellentétes vélemények ütköztetését segítik, csak a viták stílusát és kereteit moderálva. Nos amit mi a fórumon csinálunk, az lényegében ugyanez – egy adott szakmai témakör körül kialakuló „diszkurzív demokrácia”, „polgári nyilvánosság”.

Engem elbizonytalanított korábban Kéri Szabolcs kritikája („nem vagyunk szervezet, ne lépjünk fel véleményekkel”), az MPT és Bitter Prof. véleménye (a pszichiátria kérdéseit az MPT-n belül kell tartani, ott „virágozzák minden virág”) és utoljára Radó Iván, aki inkább a PÉF-en belül szeretné tartani a civil kontollt.

Most viszont megerősítettek ezek a források és Seress A., Gombos G. levelei, hogy jó úton járunk. Ennek alátámasztására idézek itt egy összefoglalót Habermas nyilvánosság-értelmezésével kapcsolatban.


„A habermasi nyilvánosság megteremtődéséhez három főbb feltételnek kell teljesülnie.
Először is, „a társasági érintkezésnek olyan fajtáira van szükség, amelynek nem előfeltétele
a státus egyenlősége”. A nyilvános vitában a résztvevők rangja, származása,
vagyoni helyzete, társadalmi státusa nem kaphat szerepet. A racionális vitában csak
az érveknek lehet súlya. A nyilvánosság első és legfontosabb feltétele a vitában résztvevők
egyenlősége. (Habermas 1990, 91.)
A második feltétel, hogy az ilyen, a résztvevők egyenlőségén alapuló „közösségen
belül a vitatkozás előfeltétele olyan területek problematikussá tétele, amelyek eddig
nem minősültek kérdésesnek”. Triviálisnak tĹąnik, de a későbbiek szempontjából rendkívül
fontos kitétel. A nyilvános vitához szükséges, hogy bizonyos kérdésekben nézeteltérés
legyen. Ha mindenben egyetértés uralkodik, akkor ugyanis egyáltalán nincs
szükség nyilvános deliberációra. Racionális vita csak akkor alakul ki, ha a meggyőződések
igazsága mellett vagy ellen kell érvelni.
Előző feltételből egyenesen következik a harmadik alapvetés. A vitaközösség bármilyen
exkluzív is, sohasem zárkózhat el egészen, és nem „merevedhet klikké”. Elvileg
bárki kellő ismeretre és tudásra tehetett szert ahhoz, hogy a szalonok és kávéházak
vitáinak résztvevője legyen. E viták ugyanis mindig általános, össztársadalmi szempontból
is releváns ügyek körül folynak, és mindig nyitottak az esetleges új szempontok
figyelembevételére, az új álláspontok megfontolására.”
Kiváncsi vagyok a fórumozók, és a fórumozás „szervezeti hiányosságait” számon kérők véleményére!

 


Válasz erre
10

Nagy Károlyné

2009-02-16 08:17:14

Tisztelt LEF-Fórumozók!

Az alábbiakban írom hozzászólásomat:

Nyáron nyaralok, télen telelek,
ki mézet ad, azzal nem perelek
kérdezz valamit, s én megfelelek,
nyáron nyaralok, télen telelek.

Micimackó versével szeretném egy kicsit feloldani a fórumon időnként kialakult vita hevességét!

Micimackó köszöntése: „Köszöntünk kéz a kézben (részemről mondjunk mancsot), hogy teljesítsük részben kérésed és parancsod.”


Igaza van Schultheisz Krisztinának abban, hogy a változásokról többféle vélemény alakult ki. (Túl sok, túl gyors, túl lassú, és túl kevés (a változás) stb.) De hát sok embernek lehet sokféle véleménye!
Erről a paradigmaváltásról eszembe jutott Semmelweis, az anyák megmentője. (Mellesleg a szepszisről is melyet nem lehet vitaminnal kúrálni.)
„A nagy horderejĹą felfedezés gyors elterjedésének azonban két akadálya is volt. Semmelweis nem publikálta eredményeit, valamint bécsi karrierje áldozatul esett a különböző orvosi csoportok között dúló hatalmi harcnak.”
Szerintem a legtöbb nagy horderejĹą változás ellenállásba ütközik.
Meggyőződésem, hogy a legtöbb pszichiáter azért választotta ezt a szakmát mivel szeret az embereknek segíteni! A gyógyszerek hatékonysága változó, vannak jól bevált hatásos szerek, és kiderült, hogy vannak kevésbé hatékonyak, melyek inkább csak májkárosítók. Az antibiotikumoknak is van mellékhatása. (Az élelmiszereknél is csak kapkodjuk a fejünket, hol kiderül, hogy a tojás emeli a koleszterinszintet, később meg, hogy ajánlott, nem káros.) Folyamatosan kutatnak, feltalálnak minden területen és újabb átütő felfedezéssel rukkolnak elő.
Ki a leghitelesebb személy, aki visszajelzést ad, hogy bevált-e az antidepresszáns, vagy a szorongásoldó? Aki beveszi: a felhasználó!
Megértem, és tiszteletben tartom, hogy az MPT nehezen fogadja el a LEF-et tárgyalási partnernek, de hát van képviselőnk a Harangozó Doktornő személyében, Ő már igazán kompetens személy!
Sok könyvet olvastam a terápiás lehetőségekről és véleményem szerint a beteg- tömegek és az időhiány ami rákényszerítette a pszichiátereket, no meg az alulfinanszírozás, hogy egy-egy receptfelírással gondoskodjanak a páciensekről.
  „A lelki egészség nem valami olyasmi,
amit készen kap vagy amire rátalál az ember.
  Sokkal inkább valami olyasmi,
  Amit meg kell teremtenünk magunkban.”

  Thomas S Szász (1973)
Szerintem az is túlzás, ahogy támadtak egy-két neves pszichiátert. 80-as évek végén és 90-es évek elején Amerikából hozták be azokat a gyógyítási technikákat és nevesítve voltak a gyógyszerek, melyekkel pánikbetegeket kezeltek. (A depressziós és pánikbetegeket senki nem kényszerítette, hogy orvoshoz forduljanak, önmaguk keresték a gyógyulást.) Azt még sehol nem hallottam, illetőleg olvastam a LEF-fórumon, hogy Ők nem csak gyógyszert írtak fel a betegeknek, hanem nagyon sok gyógyulást-elősegítő, kiegészítő terápiát, önsegítő, felvilágosító könyveket írtak és javasoltak, relaxációs lehetőségek, csoportterápiák, kognitív terápiákra is lehetőséget biztosítottak. Fontos a humor, a torna, érzelmi és lelki támasz, és ha még tünetei végett nem tud aktívan dolgozni a kliens, lehet karitatív, önkéntes munkát végezni. A legtöbb gyógyító centrumban lehetőséget adtak a betegeknek a festésre, írásra, kreatív, mĹąvészeti tehetségek kibontakoztatására. A terápiát nagyon jól kiegészíti, ha kliens megtanul nemet mondani, megjutalmazza , és folyamatason dicséri Önmagát, sőt elvárja, hogy elismerjék a munkáját.
Túl egyszerĹąnek hangzik, pedig ezek célravezetőek. Nagyon sokféle pszichés betegség van, de a legtöbbnek az oka a pszichoszociális környezet. Egyénfüggő, hogy tud változtatni.
Ha én orvos lennék bizonyos Gyógyszercégektől (nem elvtelenül) és helyes célokra, pl. továbbképzés, klinikák támogatása, betegek segítése, hogy ne kerüljenek az utcára. Esetleg létre lehetne hozni erre egy közös „alapot”
Vannak nélkülözhetetlen gyógyszerek és vannak mélynyomorban élő betegek. Sokan hitelbe veszik a gyógyszereiket a Gyógyszertárakban. Őket is lehetne segíteni. Ebben az évben hatványozottan nőni fog a szorongásos, depressziós betegek száma a megnövekedett munkanélküliség, hitelválság, általában a létbizonytalanság miatt. Mostantól még nagyobb szükség lesz a közösségi pszichiátriára, felértékelődnek a civil, segítő szervezetek ázsiója.
Én is olvastam, hogy bizonyos antidepresszánsok alig hatékonyabbak, mint a placebo, mikor én olyan súlyos depressziós állapotban voltam, hogy akkor úgy éreztem, hogy ehhez képest még a pokol is jobb lehet, (mindig jó meleg van, és szórakoztató a társaság), egyszóval bármit bevettem volna, csak hogy jobban legyek és felőlem a kezelőorvosom utána 10 X körbeutazhatta volna a földet akár léghajóval is!
Befejezésképpen beillesztem még, amit egy amerikai pszichológus önsegítő könyvében írt: Nekem nagyon tetszik: „A kaliforniai egyetemen végzett vizsgálat során szemügyre vették olyan személyek vérmérsékletét, akik alkotó intelligencia terén kimagasló eredményt értek el. Kimutattak náluk jónéhány közös jellemzőt: ezek érzékenység, ösztönösség, gátlástalanság, a tevékenység igénye és a hagyományos dolgok tiszteletének tökéletes hiánya. Nincs nagyobb kurázsi, mint támogatni egy gondolatot, amelyet helyesnek itélsz, és ellenállni annak, amelyet helytelennek tartasz.

Üdvözlettel: Nagy Károlyné Zsuzsa


 


Válasz erre
11

Radó Iván

2009-02-15 18:13:40

Ez természetes Attila. Nyitottak voltunk és leszünk is. Önmagában az egyén is, ha jószándékú és nem saját magát akarja szoborrá avatni, sokat segíthet és mindenfajta szerveződés is. Dehát azért megvannak a specifikus keretek, ezt alapfeladatnak gondolom és ebből ki-kitekintve a nagy közös ügyek is vállalhatók.
Üdvözöl:
Radó Iván


Válasz erre
12

dr. Kassai-Farkas Ákos

2009-02-15 18:15:33

Kedves Mindenki!
2008. júniusában lehetőségem volt reagálni a …/2007. (……..) EüM rendelet
a súlyos fogyatékosság minősítéséről és igazolásáról szóló 15/1990. (IV. 23.) SZEM rendelet módosításáról c.anyagra az OSZMK (Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ) megkeresésére. Ebben leírtam, hogy a súlyos fogyatékkal élők felsorolásából kimaradtak a pszichiátria és addiktológia “viseltek”.
A szolgálatí út betartásával küldött levelem további sorsáról nincs tudomásom. De hogy nem vették figyelembe az valószínĹą.
Barátsággal:
Kassai-Farkas Ákos


Válasz erre
13

Seress Attila

2009-02-15 18:17:09

Esélyegyenlőségi jog hierarchiája és a pszichiátriai betegségek-joganyaga jelenleg külön pályákon mozognak. Ezért fontos lenne a legfelső jogszabályban megteremteni a pszichiátria esélyegyenlőségi befogadását és utána "csepeghet le" a mindennapi életbe az új norma.

Kedves Ákos,

én Eséyegyenlőségi Szakállamtitkától kértem és kaptam norma értelmezést: normális norma a Szeress és Nevess! (c) épek és sérültek társadalmi együttmĹąködése, ami a fogyatékossági konvenció szelleiségének lényege Szakállamtitkárnő norma értelmezésében is.

Ha a pszichiátriai betegeket norma szegéssel címkézi a pszichiátria, hogy eltér a társadalmilag elvárható normáktól, akkor ez elvileg még elfogadható, de nem a pszichiáterek a norma megalkotói. Új normát fogalmazhattam meg fenti normában, én ezt követem és felismertem, hogy a PÉF is és a fogyatékossági konvenció is ezt az új normát foglalta be a jogba.

Ha áttekintenénk a pszichiátriai területhez illeszkedő joganyagot, és az esélyegyenlőségi joganyagot, akkor e kettő egymástól külön pályákon halad. Lényegében az a probléma, hogy még nem fogadta be az ún. Esélyegyenlőségi törvény a pszichiátriát. Ez azonban alkotmányossági probléma.

Jogszabályok hiererchiájában az Alkotmány és a nemzetközi szerződések alatti szinten van az esélyegyenlőségi tövény és a pszichiátriát szabályozó számos törvény és a maga által hivatkozott rendelet. A konvenció miatt polgári, büntető törvénykönyvi változtatásokra van szükség és hasonlóan az Eséyegyenlőségi törvény jogharmonizálására. Ez azt is jelenti, hogy nem szabad, hogy a pszichiáterek döntsék el, mi a kívánatos viselkedés. Gyakorlatilag a pszichiátriának illeszkednie kellene az Európai Unió esélyegyenlőségi elvéhez. Ez azért nem történt meg, mert a pszichiátria orvosi kérdésnek tekinti a dolgát,holott a társadalmilag kívánatos vislekedést, a normálisságot a jogi norma szabályozza demokráciában.

Ezért álláspontom szerint Alkotmánybírósághoz kellene fordulni norma értelmezéssel, hogy összeegyeztethető-e Alkotmányunk és a nemzetközi joggal az, hogy a pszichiátria területének jogi szabályozása kívül esik az Esélyegyenlőség területén.

Az épek és sérültek általam megfogalmazott és mint említettem igazolt EU-konform normája a normalitás új uniós elve, és ezen új elv mentén lehet sikerre vinni Alkotmánybíróságnál a pszichiátria esélyegyenlőségi befogadását. Az én normám hiányában u.i. megállja helyét a pszichiáterek viselkedése, amiben ők orvosi kérdést csinálnak a pszichiátriából, de az én normámmal már más helyzet áll elő.

El kell dönteni, milyen világot akarunk magunknak: olyat-e, ami számol Földünk fenntartható fejlődésével. Ez utóbbiba viszont a Szeress és Nevess! (c) alapnormaként illeszkedik be.

10 év múlva már mások is beszéálnek majd a szociális környezetvédelemről.

Kérem Ákos jogi megfogalmazását, hogy viszont láthassam egy kollegától álláspontom.

üdv
SA


Válasz erre
14

Kassai-Farkas Ákos

2009-02-15 18:26:02

Kedves Attila!
Én csak pszichiáter vagyok és sokszor nehéz felismernem a jogi szövegkörnyezet bikfa nyelvében a lényeget. Levelemben „slamposan” csak arra utaltam, hogy a súlyos fogyaték felsorolásából kimaradtak a pszichiátriai ill. addiktológiai okból fogyatékkal bírók. Nem adtam szövegszerĹą javaslatot, csak arra hívtam fel a figyelmet, hogy bár változni fog (kell) a gondnokság fogalma (jogi, filozófiai stb szempontból), a személyiség bármiféle korlátja súlyos fogyaték következménye lehet csak.
Barátsággal: Ákos


Válasz erre
15

Radó Iván

2009-02-15 18:18:56

Kedves Ákos!

Mi is veled együtt hosszú évek óta próbáljuk ugyanezt, de valamiért a krónikus pszichiátriai és addiktológiai betegeket nem tekintik fogyatékosnak. Ezt szerintünk is meghaladta már az idő, bár nekem mindig személyes problémám marad, hogy ha kiharcolható "a fogyatékosság" akkor ennek előnyei nem köszönnek-e vissza stigmaként, dehát ez már inkább társadalmi és edukációs probléma, amely csak erősíti azt a hitemet, hogy egy pillanatra sem mondhatunk le a destigmatizációról, amely téma az utóbbi időben nem tartozik a LEF kiemeltjei közé.

Üdvözlettel:

Radó Iván


Válasz erre
16

Gombos Gábor

2009-02-15 18:28:30

Kedves Fórumozók!

Talán nem is olyan nagy baj, hogy a "súlyos" fogyatékosság kategóriájából első lépésben kimaradtak a felsorolt csoportok. Mert mi van pl. azokkal a pszichiátriai problémával élőkkel, akik "nem súlyosak"? Az ENSZ fogyatékosjogi egyezménye szándékosan sehol sem emleget "súlyosságot" - nehéz volt a civil összefogásban küzdenünk az államokkal, akik állandóan kvantifikálni akarták a fogyatékosságot. De New Yorkban sikerült!

A másik tanulság: nem naivitás-e várni, hogy a "szolgálati út betartásával" érdemi változásokat lehet indukálni? Szerintem az. A hálóságy-korszak ma is tartana, ha mindenki a "szolgálati út" keretei közé szorította volna a mĹąködését.

Még egy probléma a "szolgálati utas" megközelítéssel: sajnos hazánkban az ilyen úton áramló információk nem válnak nyilvánosan ismertté. Nem részei hát annak a közbeszédnek, amiről szóltunk.

Gombos Gábor


Válasz erre
17

Gombos Gábor

2009-02-15 18:39:25

Kedves Kollégák!

A Fórumban mutatkozott nagy érdeklődés miatt úgy gondoltam, érdemes néhány magyar nyelven elérhető anyagra felhívnom az érdeklődők figyelmét.

Az Egyezmény kétségkívül legradikálisabb eleme a gondnokság helyett annak alternatíváinak, kiemelten a támogatott döntéshozatalnak az előmozdítása. A támogatott döntéshozatal alapelveiről szóló előadásom video felvétele megtekinthető a Fogyatékosságtudományi Szabadegyetem honlapján: http://e-oktatas.barczi.hu/extra/sze2007/flvplayer-gombos.html. Csatolom egyúttal "A támogatott döntéshozatal alapelvei" címĹą dokumentumot, amely egy tízegynéhány civil szervezetből (köztük a PÉF, a Szigony Alapítvány, a Soteria Alapítvány) álló civil koalíció munkájának indulásául szolgált. E koalíció dolgozta ki dr Fiala János kollégám szakmai vezetésével azt a gondnoksági reform tervezetet, ami az új Ptk. megfelelő részének alapjáol szolgált.

Elkészítettünk (dr Benkó Boglárka és dr Fiala János kollégámmal együtt) az Országos Fogytékosságügyi Tanács megbízásából egy tanulmányt az Egyezmény és a hazai meglevő joganyag kompatibilitásáról, különös tekintettel a pszichiátriai betegek (pszichoszociális fogyatékossággal élő személyek) helyzetére, ezt is mellékelem. E tanulmány rövid bemutatása a Szabadegyetem előadásának videoján is látható: http://e-oktatas.barczi.hu/extra/sze2008/flvplayer-sze1204.html. A tanulmány sok egyéb mellett foglalkozik a nem önkéntes beutalással, gyógykezeléssel, a fogyatékosság definiciójával és sok más aktuális kérdéssel.

Gombos Gábor


Válasz erre
18

Kovács Bonifác

2009-02-15 20:09:40

Kedves Harangozó Judit és Kedves Fórumozók!

 

 Kívülállóként sokáig gondolkodtam, hogy írjak-e.

 Számomra teljességgel ijesztő a vitájuk, van néhány családtagom, akinek szüksége lenne segítségre, de az itt leírtak alapján inkább természetgyógyászhoz viszem / küldöm őket. Maguk nem tudják milyen gyógyszert mikor adjanak? Valóban a gyógyszercégek pénzén mennek el bulizni? Úgy hallom, Presser Gábornak is nagy sikere volt Debrecenben, őt is a gyógyszercégek vásárolták meg maguknak?

 

 Valamelyikük azt írja, hogy az Index portáljáról tájékozódnak a gyógyszerek hatásosságáról. A szaklapjaikban nincs maguk számára hely, ahol ezeket a kérdéseket megvitatnák?

 Az én munkahelyemen is vannak problémák, néha súlyosak is, igyekszünk megoldani őket az ügyfelek rémisztgetése nélkül. Követendő példának tartom, az ember tanulja meg elviselni a munkájával járó feszültségeket.

 Valóban, a továbbképzéseiket a gyógyszercégek finanszírozzák és ezért kreditpontokat kapnak, amik alapján meghatározzák az előrejutásukat? Le vagyok döbbenve. Nekem sose hagynák, hogy a szállítók mondják meg mit adunk az ügyfeleknek, teljessséggel összeférhetetlen.

 Mondják, ha ez a jellemző kép a pszichiátriáról, mint gyógyítókról, hol kaphat valaki segítséget? Mert ha ez így van, tőlem mindannyian elmehetnek külföldre, ha ott ez a színvonal a segítségnyújtásra, akkor tegyék ott, de előbb fizessék vissza a magyar államnak a képzésükre költött milliókat, amit arra fordítanánk, hogy azokat képezzük belőle, akik elutasítják ezeket a módszereket.


Válasz erre
19

Práger Zsuzsanna

2009-02-15 20:34:48

Kedves Bonifác!

 

Ugye nem hiszi azt , hogy ez csak a pszichiátriára jellemző , és az egészségügy többi területére nem .  Itt legallább " bevállalják ".  Ne rémüldözön , vagy ha igen akkor nagyon , mondjuk ha elmegy a háziorvosához ,-például.


Válasz erre
20

Kovács Bonifác

2009-02-15 21:02:28

Kedves Zsuzsanna!

 

Én is ismerem a mondást, mely szerint aki a virslit és a törvényeket szereti, az ne nézze végig hogyan készülnek. Na de amikor az orrom alá nyomják, hogy nem tudják mit tegyenek, ugyanakkor bármely terápiában együttmĹąködést kérnek tőlem/családtagomtól?

Ezzel az erővel lemegyek a patikába és megkérdem: ma melyik gyógyszerre adnak árengedményt, azt veszem meg, mint a TECSO-ban akciósan.

Ennek a szakmának az lenne a dolga, hogy aki összeomlik, mert elveszti a munkáját, azt segítse az alkalmazkodásban. Hogyan kérnek ezek az emberek alkalmazkodást bárkitől, ha ők maguk nem képesek erre?

Azzal mĹąködjek együtt, hogy "nem tudják"? Azt magunktól is tudjuk. A nyilvánosságra van szükségük ahhoz, hogy beszélni legyenek képesek egymással, ugyanakkor a nyalt, tiszteletteljes, egyenes kommunikációt várják el a betegektől?

Szabályt akarnak arra hozni, hogy a gyógyszercégek által fizetett reklám kevesebb pontot érjen, mint amit egymásnak tartanak? A szabály jó, de meg vagyok lepve, hogy ez nem természetes, hanem szabály kell rá...

Csendes önvizsgálatot lenne szükséges tartania ennek a szakmának, akármelyik oldalon is álljék egy-egy képviselője.


Válasz erre
21

Radó Iván

2009-02-16 00:40:29

Kedves Bonifác!

 

Ijedtségét bizonyos mértékig megértem. Az egészségügy mai helyzetével pedig Ön is tisztában van nyilván. Én a fórumon a felhasználói oldalt képviselem és engem sem tült el mindig és minden örömmel, ami itt elhangzik. Sőt engem is megbíráltak (vö: szocializmus), amit én  utálok:)), de meghallgatom, mi mást is tehetnék. Ajánlanék Önnek valamit. Ne tekintse a szakmai részt kiindulási alapnak, hanem ha orvosi segítségre van szükségük, keressen meg minket (www.pef.hu) mely esetben biztos lehet benne, hogy a felhasználók által is ismert és elismert reformpszichiáterekhez fogom Önöket irányítani. A vita többi része az Ön szempontjából lényegtelen, de nekünk véleménye nem az, mert minden visszajelzés számít.

Ha figyelt: nem MI és nem a fórumozók döntő része megy el gyógyszercégek pénzén bulizni...Továbbá itt senki nem rémisztget senkit, ez egy szabad agóra, ha megijed a leírtaktól, az sajnálatos, de én se megyek horroroldalakra, mert nem értem a horrorfilmeket, meg látok munkám során eleget (nem filmet, hanem horrort).

Van itt még olyan érdekvédő, nem is egy, akiktől igazi horrort hallhat, pl. radiátorhoz kikötözött felhasználó, korábban évekig hálós ágyban tartott felhasználó stb. Ezen meg lehet és ettől meg is kell ijedni, de mi azért vagyunk itt, hogy ezeken az elképesztő helyzeteken segítsünk.

 

Üdvözlettel (most elmegyek önvizsgálatot tartani).:)


Válasz erre
22

Kovács Bonifác

2009-02-16 06:48:21

Kedves Iván!

A maga által ajánlott szervezet tagjai között több olyan is szerepel, amely annyira szeretne pénzhez jutni, hogy a rosszindulatú és hiteltelen pletykák szerint a takarítónő és az egészségügyi személyzet után is felveszik az állami normatívát támogatásként. Eszem ágában nincs odamenni vagy oda küldeni bárkit is.

Engem megdöbbent, hogy ez a szakma így mĹąködik.

Vannak etikai bizottságok, munkajogi keretek valós következményekkel, szerintem ha azokat képtelenek mĹąködtetni, akkor egy nyilvános fórumon zajló vita a ventillálást ugyan segítheti (érdekes, hogy erről a szóról nekem mindig az a kép jut eszembe, ahogy valaki egy mĹąködő ventillátorba dob egy kupac szart: nem lesz tőle kevésbé büdös, nem lesz kevésbé fertőző vagy gusztustalan, sokkal nehezebb eltakarítani, de legalább mindenkire jut belőle), de a kérdéseket nem fogja megoldani, azt ugyanis fáradtságos munkával lenne szükséges kezelni, megfelelő hozzáállással és megfelelő tartással.


Válasz erre
23

Radó Iván

2009-02-16 14:42:25

Kedves Bonifác!

"A maga által ajánlott szervezet "...

Nyugtasson meg, hogy nem a PÉF-ről beszél.

 


Válasz erre
24

Schultheisz Krisztina

2009-02-16 19:16:49

Kedves Bonifác,

Próbálom megnyugtatni magát, nekem mint felhasználónak ezek a viták inkább megnyugtatóak mint ijesztőek.Jó, hogy többféle elképzelés, és kezelési mód kerül megvitatásra, és mivel sehol és semmiben nincs egyedül üdvözitő módszer, és "tuti" gyógyszer, nagyon fontos, hogy mi felhasználók dönteni tudjunk (akár a természetgyógyász mellett). A gyógyszercégek pénzén nem csak a pszihiáterek buliznak, hanem a háziorvosok, nőgyógyászok és még sorolhatnám az összes szakágat. Félni tehát van mitől és kitől! Nem tudom mit ért az alatt hogy "jellemző kép a pszihiátriáról"? Ezt kifejthetné nekem részletesen,örülnék neki, több szem többet lát alapon. A külömböző álláspontok a gyógyszerekkel kapcsolatban számomra nem jelenti feltétlen azt, hogy az orvosok nem tudják mit csinálnak. Azt gondolom, hogy a nyilvánosság elsősorban a mi (felhasználók) érdekünket szolgálja nem az orvosokét, és tisztelet azoknak akik ezt megteszik. Az önvizsgálatra pedig valóban mindenki szüksége van (lenne) időnént. Szeretném még, ha megirná nekem kit (kiket) ért az Iván által ajánlott szervezet alatt. Ezen a fórumon azt gondolom ezt nyugodtan megteheti. És végül, de nem utolsó sorban a korrupcióról; ez ebben az országban sajna nem korlátozódik egyetlen szakmára, ez nálunk egy nagy népi társasjáték!

üdvözlettel

Schultheisz Krisztina


Válasz erre
25

Kovács Bonifác

2009-02-16 19:27:42

Kedves Krisztina és Iván!

 Nem gondolom, hogy ezen a fórumon vádaskodni lenne szükséges. Mint mondtam a pletykák rosszindulatúak és hiteltelenek. Ha maguk szeretnének meggyőződni arról, hogy ez nincs a maguk szervezeténél így, akkor bizonyosodjanak meg róla, pl. vessék össze azoknak az adatait akik után a normatívákat elszámolják az egészségügyi nyilvántartás adataival vagy egyéb módon. Bizonyára megnyugtatásra találnak az eredmények láttán.

 Vagy nem.


Válasz erre
26

Schultheisz Krisztina

2009-02-16 20:19:28

Hát mit is mondjak a vádaskodásra? No comment!

üdv

Schultheisz Krisztina


Válasz erre
27

dr. Harangozó Judit

2009-02-17 00:12:48

Kedves Bonifác!

Ami a gyógyszeres kezelésekkel kapcsolatos szakmai vitákat illeti: az orvostudomány jellegzetessége, hogy folyamatos VÁLTOZÁSban van, egyes eljárásokat kitalálnak, megújítanak, másokról kiderül, hogy közel sem olyan hatásosak a mindennapi gyakorlatban, mint azt az előzetes vizsgálatok mutatták. Az orvoslásnak pont az az előnye, hogy ezek ki szoktak derülni, előbb, utóbb, még akkor is, ha nem szivesen nézünk velük szembe. Az orvostudománynak nem a "tévedhetetlen" doktor a fő hatótényezője, nem a tradíció tiszteletén alapuló gyógymód a jellemzője, hanem pont a folyamatos megfigyelés, újraértékelés, tapasztalaton és kutatásokon alapuló fejlődés.  

 

Most a pszichiátria egy ilyen erőteljes változási időszakot él meg. A viták azt célozzák, hogy ezekre a változásokra felkészüljünk és a felmerült kérdésekre közösen a felhasználókkal és másokkal keressük  a válaszokat. Pont egy ilyen ellentmondásos korszakban van nagy szerepe a nyilvánosságnak, a párbeszédnek. Ilyen viták más szakmákban is vannak, az USA-ban pl. az agykutatás újabb eredményeiről rendeztek vitákat sok-sok résztvevővel. 

 

Ön milyen segítséget tartana megfelelőnek hozzátartozói számára? És ők? Mit várna el egy jó pszichiátriai szolgálattól?? Ma úgy gondoljuk, a JÓ PSZICHIÁTRIÁNAK ezeket a kérdéseket is fel kell tennie....

 


Válasz erre
28

Kovács Bonifác

2009-02-17 07:00:10

Kedves Dr. Harangozó Judit!

Először is nem értem miért pont ma változna ebben a pszichiátria. Az összes könyvben, amit elolvastam pl. a skizofréniáról az szerepeel, hogy a betegség évezredek óta ismert és kb. 20 évet leszámítva, amikor az anyákat tették felelőssé a kialakulásáért azt gondolták, hogy "van ilyen", mai szóval kifejezve "genetikai eredetĹą". Én személy szerint azt várnám a pszichiátriától, hogy a. szĹąrje a kialakulását (a Down kór esetében lehet, akkor ebben is) b. gyógyítsa. Ez utóbbira nem nagyon képes, szinten tart.

Hol itt a fordulat?  Eddig sem tudta meggyógyítani, ezután se fogja tudni, legalábbis a közeljövőben nem.

Én megkülönböztetem általában a szakmai kérdéseket (mi gyógyít) a szakma politikai kérdésektől (hatalom, ágyszám, finanszírozás).

Szerintem az utóbbiakat döntsék el maguk között, legalábbis gusztustalannak gondolom az önök pozícióját, pénzét, hatalmát meghatározó kérdésekbe kiszolgáltatott emberekeet bevonni. Attól mert "felhasználónak" nevezi őket és nem betegnek még nem válnak kevésbé kiszolgáltatottá, sem a tudás, sem az orvostudomány nem demokratikus intézmény, illetve ha az, akkor kérem értesítsen, amikor nem sebész végzi magán/ magukon a vakbélmĹątétet, megnézem.


Válasz erre
29

Radó Iván

2009-02-17 03:32:40

Kedves Krisztina!

Kissé hosszabban, de ugyanerre jutottam.


Válasz erre
30

Radó Iván

2009-02-17 03:30:49

Kedves Bonifác!

Ha nem gondolja, hogy ezen a fórumon vádaskodni szükséges, akkor miért teszi? Azt gondolom, hogy én szívesen állnék egy nyílt sisakos, nem álneves stb. olyan szópárbaj elé, ahol Ön kifejthetné, hogy miért gondolja azt, amit a PÉF-ről ír. Úgyis szegények vagyunk, esetleg pereskedhetnénk kissé az Ön esélyei ugyan elég rosszak, de mégis. Ez hazánkban olyan divatos, mintegy "komilfó".

Nagyon másnak látom a "fikázást" és a jobbító javaslatokat. Ne gondolja, hogy megsértett, mivel nem ismerjük egymást személyesen, a szervezet pedig, amelyet képviselek, ennél jóval többet is elviselt már, ez egy ilyen "szakma".

Talán elkerülte a figyelmét, hogy a PÉF non profit szervezet, ebből kifolyólag nincs takarítónője, továbbá nincs egészségügyi nyilvántartása sem, ugyanis a tudomásunkra jutott adatokat abszolút bizalmasan kezeljük. Node tegyük fel, hogy kétségbe vonja a PÉF döntési képességét abban a tekintetben, hogy mely tagokat vesz fel sorai közé. Ezzel az a helyzet, hogy olyanokat, akiket arre a KözgyĹąlés alkalmasnak, de legalábbis Alapszabályba nem ütközőnek tart. A magam részéről ezt a vitának nem neveztehető párbeszédet azzal zárnám, hogy ha adekvát adatok állnak rendelkezésre, azokat ossza meg velem, mint a szervezet képviselőjével. Ha ezt nem teszi vagy nem tudja prezentálni, akkor sajnos állításait hiteltelennek kell neveznem. Ha teszi, akkor jól nézzen körül, mert állításait bizonyítania is kell, eképpen elkerülve a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás törvényi tényállását.

Természetesen igyekszünk tagjaink tevékenységét figyelemmel kísérni, de gazdálkodásukhoz nincsen közünk.

Amúgy érdemi, a fórumot vagy a PÉF-et is érintő dolgokról nagyon szívesen beszélek Önnel, de ezzel a témával így és ezzel a hozzáállással nem tudok és nincs is mit kezdeni. Nélkülözi a szükséges konkrétumokat.


Válasz erre
31

Kovács Bonifác

2009-02-17 07:01:56

Kedves Iván!

Nem tudom miért akarna perelni, én nem hiszek ezeknek a pletykáknak, és ezt akár bíróság előtt is állítom.


Válasz erre
32

Radó Iván

2009-02-17 11:34:15

Akkor már ketten vagyunk.


Válasz erre
33

Seress Attila

2009-03-27 22:04:34

Valami pozitívat kérek!


Válasz erre