Lelki
Egészség
Fóruma

Témaindító bejegyzés: Reakciók a Kéri Szabolcs interjúra - dr. Ratkóczi Éva reflexiói a korábbi kritikákra

2008-10-04 20:39:37

"... A gyógyszerekkel kapcsolatos mondandóját különösen világossá tette a "lázcsillapítós" hasonlat, de ha ez nem lenne elég, a riporternő is megerősíttette vele, hogy  itt a gyógyszerhatások " tüneti kezelés" jellegére gondol, ez az, amiben nem változtak semmit 50 év alatt a gyógyszerek.  Miért  lenne  már  ez a szakmánkra  nézve  dehonesztáló.  A belgyógyászoknál nincs ilyen?

Közlemények tömege sugallta  nemrég a  képet, hogy  a  Lipót mielőtt bezárták,  gyógyíthatatlan, életfogytig ott tárolt veszélyes  elmebetegekkel volt teletömve, akik már olyan régóta kiszakadtak emiatt családjukból és hajlékaikból, hogy nincs hova menniük és így majd a békés járókelőket riogatják. Mögöttes  evidencia: ezek a betegek eddig ott jó helyen voltak; az ellen minekünk  semmi kifogásunk, hogy emberi lények számára egy vizeletszagú kórházi ágy jeletse a tartós hajlékot.   Másik lehetséges evidencia: nem  is  egészen emberi lények,  nincs is szĹąkségük  ennél terjedelmesebb élettérre.
Ezek a háttértartalmak  nem rontják  "szakmai" presztizsünket, de a dehumanizált ellátás zsákutcáját és a 3 hetes gyógyszeres kezeléssel már rutinszerĹąen elérhető tünetredukciós eredményeket egyaránt megmutató Kéri interjú igen?  Annak elmondása, hogy az akut tünetek  ma már - éppen  a gyógyszereinknek köszönhetően - gyakorlatilag nem jelentenek gondot,  egy szendi gáboros beszéd lenne? Hát én bizony ezt nem értem.

Azt sem értem,    hogy attól, hogy a lakosság nagy része számára valóban elérhetetlenek,  miért ne lehetne a pszichoterápiás és a rehabilitációs segítségnyújtás égető szükségességéről beszélni, azt meg végképp nem, hogy  melyik égből és mikor pottyannának le majd ezek a lehetőségek, ha még csak nem is beszélünk róluk? ... "


Válasz erre
1

Magyar Ágnes

2008-10-05 00:07:54
Kedves Fórumozók!
Ratkóczi Éva a szívemből szólott. A Záróra címĹą mĹąsor érdekes volt, végig lekötött, oda tudtam figyelni, és megértettem, miről beszélnek. Ez nem egy szakmai továbbképző tanfolyam volt, hanem egy, a laikus, de érdeklődő nézőknek szóló MĹ°SOR.
Veiszer Alinda nagyon jól felkészült, látszott rajta, hogy figyel, nem csak előre megfogalmazott kérdéseket tett fel, hanem megfelelően reagált a beszélgetőtárs mondanivalójának minden részletére.
Szabolcs pedig zseniális, nemcsak jól ír, de jól is beszéli anyanyelvünket, ami ma már meglehetősen ritka a magyar médiában. Az nem baj, ha a szakmán belül vitatják egyes megállapításait, mi laikusok ehhez úgysem tudunk hozzászólni. De a mĹąsor elérte célját, felhívta a figyelmet néhány súlyos problémára, érdekesen és emészthetően. Sok ilyenre lenne még szükség. Magyar Ágnes

Válasz erre