Lelki
Egészség
Fóruma

Témaindító bejegyzés: Vita a pszichiátriai betegségeket övező stigmáról: Terenyi Zoltán és Buda Béla párbeszéde

2009-08-25 21:16:37

A Kaposi Mór Oktató Kórház Pszichiátriai Osztály Szocioterápiás és Rehabilitációs Részlege,

a TeReCsKe - Teljes körĹą Rehabilitációért és Családközpontú Kezelésért Közhasznú Alapítvány és

a Magyar Kommunikációtudományi Társaság

mĹąhelykonferenciát szervez, amelyre sok szeretettel meghívja az érdeklődőket.

Helyszín: Kaposvár-Töröcske

Időpont: 2009. október 16-17.

 

STIGMA 2009

Stigmatizáció/diszkrimináció a pszichiátria közegében és környékén

 

A társadalmi közhangulat, közbeszéd számos rejtett és nyílt stigmatizációt mĹąködtet és legitimál. Újraéledően súlyos diszkrimináció éri a pszichiátriai betegeket, a pszichiátriai kezelés szereplőit és az intézményeket. A téma különös aktualitását az adja, hogy megítélésünk szerint az egészségügyi „reform” során már eddig is felismerhetőek a pszichiátria stigmatizáltságának hátrányos következményei és az átalakulás sajnálatosan „kedvező” lehetőségeket biztosíthat a stigmatizáló attitĹądöknek, ezek által befolyásolt döntéseknek.

Mindezek miatt szükségét érezzük egy nyílt eszmecserének a mindennapjainkban jelenlévő, betegeinket és magunkat is érintő hátrányos megkülönböztetésekről, nyilvánvaló és rejtett stigmákról. A konferencia célja egy olyan attitĹąd megközelítése, körüljárása, amely érvényes és hatékony lehet a pszichiátriai stigmatizáció csökkentésében, elkerülésében.

Részletesebb programleírás:
resources/userfiles/file/forum/Stigma2009felhiv2.doc

Jelentkezési lap:
resources/userfiles/file/forum/STIGMA2009jellap.xls

 


Válasz erre
1

Buda Béla

2009-08-25 21:18:34

Kedves Zoltán!


Köszönöm a felkérést a Stigma-konferencián történő részvételre. Érdekes a tervetek. Sajnálom, hogy nem tudok  részt venni rajta. Elvben l7.-én, de lehet, 18.-án jövök haza külföldről, lehet,  hogy oda tudnék érni, de biztosan csak a rendezvény közepébe vagy végére.

Amiért lelkileg is örülök, hogy nem kell a részvételt végiggondolni, az, hogy megint a rossz formámat hoznám. tudod, milyen a helyzetem a szakmában, azt hiszik, hogy jókedvemben rontom mások üzletét, holott elemi lelkiismereti okok játszanak szerepet. Szerintem az egész stigma pszichiátriai konstrukció, ami a szakma fontosságát, mélységes humanizmusát és természetesen a (mindig jobb) gyógyszerek szerepét húzza alá. Ha ezt elmondom, nehezítem a szervezők helyzetét, mert ebből lehet pszichiátriai szertartást csinálni. Ha láttad már Goffman könyvét, annak címe: Stigma: Notes on the Management of Spoiled Identity. A szerző célja volt, hogy jól adaptált,láthatóan fogyatékos emberek hogyan kezelik az interakciók során a fogyatékosságuk miatt a partnerben keletkező zavaró emóciókat, késztetéseket, és hogyan tudják kontrollálni a  kommunikációs folyamatot. A Goffman-könyv farvizén kapták elő a stigma-ügyet, ennek egyes fázisainak a WHO ill. a WPA keretében tanúja is voltam. Nagy céges pénzekből jöttek ezek a programok. Közben az irodalom nagyon megosztott, a betegek és a családtagok nem realizálják a stigmát. Jó a tolerancia, ill. itt is a kívánt tolerancia egy csomó reális problémát fed el (mint általában), pl. azt, hogy a családban élő krónikus betegek közül tízből nyolc súlyosan bántalmazza a családot. Nagyon jó az együttmĹąködés a közösségi programokban. Amikor a Lipóton dolgoztam, nagy felmérést csináltak a pszichológusok a stigmáról, már a hetvenes években sem érezték ezt a betegek és hozzátartozók lényeges problémának (a vizsgálók nagy bánatára, mert többen akartak ebből disszertációt csinálni). Most jó sokan ülnek rá a stigma témájára. Most menjek le Hozzátok, és legyek kritikus? Magyarország és a szakma in- toleranciája épp ebben mutatkozik meg, itt nincs szabad szó, nyilván Ti is a sponzorálások nyomán tudtok rendezvényt csinálni. Igazatok van, és biztosan jó ügy ez, de én nagyon kilógok mindebből.


Baráti üdvözlettel
Béla


Válasz erre
2

dr. Harangozó Judit

2009-10-24 14:48:01

Töröcske 2009 – a gondolkodás valósága és az együttgondolkodás ígérete

Beszámoló a konferenciáról

Okt. 16-17-én ismét sor került a hagyományos töröcskei konferenciára, amely a rendezvényre jellemző terápiás közösségi keretekben adott lehetőséget üdítő kitekintésre a pszichiátria bedőlő falai közül egy tágabb horizontra. A rendezvény lelke ha jól éreztem, Terenyi Zoltán dr. és a terápiás közösség munkatársai és betegei voltak, természetesen Boldizsár Főorvos intenzív jelenlétével és támogatásával.

Korrekt, de szerény keretek, semmi látható gyógyszeripari jelenlét, betegek fesztelen részvétele, a PÉF meghívása plenáris előadásra (amely személyes okok miatt elmaradt), fegyelmezett résztvevők, szellemi intenzitás volt jellemző a rendezvény hangulatára. A plenáris előadásokat és a néhány workshopot kiscsoportos megbeszélések követték, ahol előre meghatározott „szabadinterakciós kiscsoportokban” dolgozunk. A nyitónapon este hagyományos nagycsoport.

A nyitónapon hangzott el Németh Attila előadása, aki a stigma kultúrtörténeti előzményeit mutatta be, érdekes részletekkel, képekkel. ezt követően Síklaki István mutatta be a stigmával kapcsolatos kutatásait. Magam a stigma sok szempontú megközelítésével próbálkoztam. Nagyon érdekes előadásokat hallottunk a stigma egyéb szociológiai, nyelvészeti, stb. vonatkozásairól, amelyekből mind-mind tanulhattunk olyasmit, amit „aprópénzre válthatunk” a szakmánkon belül. Kiemelkedően jónak tartottam Csepeli György elemzését, amely a stigmatizálás, diszkriminálás mechanizmusait írta le. (Kisérteties volt, hogy mindezeket szenvedő alanyként megéltem, megéltük, a SZAKMÁN belül: részben a korábbi betegjogokkal kapcsolatos tevékenységünk, illetve mostanában a Fórumozás okán). NagyszerĹą volt Sándor Klára nyelvészeti elemzése, amely elemezte a nyelv értékközvetítő, a kogníciókra visszaható, stigmatizáló funkcióját, amelynek alapján mégiscsak jobb lenne elfelejteni a szkizofrénia diagnózist… Nagyon értékes volt még Barna Erika (Kék Pont) prezentációja, amely a média-kezelés civil szervezeti lehetőségeit mutatta be, saját, döntően a Kék Pontban végzett munkái alapján. A prezentációk közül nem tudtam megvárni Horányi Özséb előadását és Terenyi dr. zárszavait, mert „ment a vonat”.


A workshopok érintették a téma terápiás vonatkozásait. A kiscsoportos megbeszéléseken kicsit nehéz volt számomra, hogy „fixált csoportbeosztás „ volt, így az előadókkal nem lehetett beszélgetni , csak ha véletlenül egy csoportban voltunk. Azt a kiscsoportot, ahol én és a PÉF képviselője (Bulyáki Tünde) is részt vett, elsősorban a töröcskei betegek tematizálták, hol a megszokott kiscsoport-kultúra szerint, hol a párbeszéd felé nyitva. Itt hangzott el a Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum egyik vezetőjének , Karácsony Erikának saját stigma-élményeit bemutató írása is (az elmaradt plenáris előadás helyett). Az én csoportomban a betegek önsegítő irányú fejlődése felé haladt a beszélgetés és a csoport-folyamat. A betegek és szakemberek között eleinte a függő és önfeltáró beteg-pozíció volt jellemző, majd a betegek felől elindult az egyenrangúságra való törekvés, némileg a szakmabeliek felé mutatkozó harag, majd a szimmetrikus kommunikáció felé mozdult el a csoport.

Szellemi pezsgés volt a rendezvény legfőbb sajátossága, (ahol az előadások utóéletét kissé korlátozta a határok közé szorított csoportmunka). Olyan többoldalú kitekintés volt a szellemtudományok felé, amely azt is felfedte, milyen mértékben van hiánybetegségünk a „szellemtudományi deprivációtól”, amely sok szakmai rendezvényünk és képzésünk sajátossága, ahol a készen kapott "igazságokkal" kell beérnünk.

Bár az első napon 4-kor keltem fel reggel és a hajnali vonat felé rohanva a kelenföldi pályaudvar aluljárójában eszeveszett idealistának éreztem magam, hogy Töröcskére megyek, most mégis azt gondolom, jó dolog az idealizmus, jó dolog elmenni valahová, ahol ismét hinni kezd az ember a szellem és az értékek erejében.
 

Jó volna találkozni más résztvevők beszámolóival is, itt a Fórumon (is). Jó volna folytatni a dialógust. Erre kértem Boldizsár dr-t, aki egy szakmai folyóírat számára gyĹąjti össze a véleményeket (köztük az enyémet is). Előzetesen azt mondta, a LEF-re nem küld majd beszámoló(ka)t  - mert a szakma vezetői ezt nem fogadnák el. Boldizsár dr. egyébként a párbeszéd híve, de ezzel sokan nincsenek így a szakmában - de hát az ilyen attitĹądökkel kapcsolatban is megértettünk sok mindent Csepeli Gy. , a stigma mechanizmusait elemző előadásából.


Válasz erre